Weinhardt Attila

Weinhardt Attila

Szenior elemző, energiagazdálkodási szakközgazdász

Weinhardt Attila 2004 óta dolgozik közgazdászként, makrogazdasági elemzőként a Portfoliónál és 2014-ig elsősorban a magyar deviza- és állampapírpiaci, illetve különböző magyar és globális gazdasági folyamatok elemzésével, értékelésével foglalkozott, illetve ezen témákról adott rendszeresen interjúkat televízióknak és rádióknak. Ebben az időszakban (2010-ben) elnyerte a fiataloknak szóló legrangosabb hazai szakmai díjat, a Junior Príma Díjat, majd 2011-ben, illetve 2012-ben megírta a Portfolio Füzet sorozat két szakmai kiadványát "Befektetési stratégiák egyszerűen", illetve "Kereskedési pszichológia egyszerűen" címmel. Érdeklődése fokozatosan a nemzetgazdasági szempontból egyre fontosabb EU-források terület felé irányult, így 2014-ben létrehozta a Portfolio új rovatát Uniós Források néven. Ennek szakmai tartalma, a hozzá kapcsolódó konferencia-sorozat, valamint a kohéziós politika magyarországi hatásainak bemutatásáról szóló, az Európai Bizottságtól elnyert, általa koordinált, médiapályázat 2019-2020-as sikeres megvalósítása úttörő volt a magyar média világában. A 2021-ben kibontakozó energiaválság miatt figyelme az európai energiapiacok felé irányult: számtalan cikkben, átfogó elemzésben, és nyilatkozatban követte az orosz-ukrán háború mellett rendkívül felértékelődött energetikai terület fejleményeit. 2022-től kezdve szakmai felelőse lett az Energy Investment Forumnak, illetve a Portfolio energiamenedzsment témájú konferenciáinak. Energetikai tudása elmélyítése, és a rendszerszintű átlátás érdekében 2023-2024 során elvégezte a Budapesti Corvinus Egyetem és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont közös angol nyelvű képzését, így energiagazdálkodási szakközgazdász diplomát szerzett.
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 1305
Megvan a fontos döntés a globális adóminimumról – Még nagyobb nyomás alá kerül Magyarország

Megvan a fontos döntés a globális adóminimumról – Még nagyobb nyomás alá kerül Magyarország

„Megszületett az alapvető megállapodás” a globális minimumadó ügyében, „így abszolút biztos vagyok benne, hogy októberre a teljeskörű megállapodás is meg lesz” – jelentette ki szombaton a velencei G20 pénzügyminiszteri csúcstalálkozó keretében Olaf Scholz. A német pénzügyminiszter (fenti képünkön) ezt már szerdán előrevetítette, ahogy azt is, hogy mindez komoly nyomást fog helyezni az alkuból egyelőre kimaradó uniós tagállamok között Magyarországra is és ő már akkor arra számított, hogy az adóalku végső keretei majd úgyis „behúzzák” a kimaradókat. Szombaton Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter is ugyanerre utalt, illetve azt mondta: dolgozni fog azon, hogy enyhíteni tudja a kimaradó országok adóügyi félelmeit (szerinte ezek egy részét lehet is kezelni), de szerinte akkor is sikeres lesz a globális megállapodás, ha néhányan kimaradnak. Ennek oka, hogy az alkuba belépő országok összességében előnyösebb helyzetbe kerülhetnek bevételi fronton, a kimaradó országok államkasszája viszont olyan pénzektől eshet majd el, amelyeket be is szedhetnének, ha csatlakoznának a megállapodáshoz.

Megtudtuk: kritikus napok előtt állunk a magyar EU-pénzek jövőjét illetően

Megtudtuk: kritikus napok előtt állunk a magyar EU-pénzek jövőjét illetően

A következő napok, beleértve a hétvégi egyeztetéseket is, kritikusan fontosak abból a szempontból, hogy mikor kaphatja meg a magyar helyreállítási terv a brüsszeli jóváhagyást és hogy mikor és milyen feltételek mentén jöhetnek majd az EU-pénzek Magyarországra, ha jöhetnek – rajzolódik ki azokból az információkból, amelyeket név nélkül nyilatkozó brüsszeli források mondtak el a Portfolio-nak. Az alábbiakban az egyre bonyolultabb ügyet és az előttünk álló lehetséges forgatókönyveket is felvázoljuk, mert a téma láthatóan befolyásolja még a forint árfolyamát is, hiszen tegnapra kéthavi mélypontra bukott az erősödő kamatemelési várakozások mellett is.

Kéthavi mélypontra ütötték a forintot a kamatemelési ígéretek mellett is – Merre tovább?

Kéthavi mélypontra ütötték a forintot a kamatemelési ígéretek mellett is – Merre tovább?

A keddi és főként a szerdai forintesés figyelemre méltó volt, mert fontos szinten esett át a forint és kicsit a régiós tendenciákból is kilógott, mindezzel pedig két hónapja nem látott gyenge szintre került a magyar fizetőeszköz az euróval szemben a 360-as szint közelében. Mindez azután történt, hogy hétfőn és kedden is megígérte a Magyar Nemzeti Bank vezetése a folytatódó kamatemelési sorozatot és meghatározó jelentőségű júliusi döntést vetített előre, így a piaci kamatemelési várakozások is tovább emelkedtek. A látszólag furcsa forintesés mögött röviden összefoglaljuk a főbb okokat és azt is, hogy technikai elemzési alapon melyik szintekre kell nagyon figyelni.

Felkorbácsolta az MNB a kamatemelési várakozásokat, mi lesz a forinttal?

Felkorbácsolta az MNB a kamatemelési várakozásokat, mi lesz a forinttal?

Azóta, hogy a Magyar Nemzeti Bank alelnöke május közepén bemondta: kamatemelésre készül a jegybank júniusban az inflációs kockázatok ellensúlyozása érdekében, szinte folyamatosan és jelentősen erősödtek a piacon a kamatemelési várakozások. A piaci árazások azt mutatják, hogy olyan szintre ugrottak a bankközi kamatok, illetve a várt kamatemelések mértéke, mint amilyenekre nem, vagy csak egy-kétszer volt példa az utóbbi 5 évben. Nagy kérdés, hogy ilyen intenzív kamatemelési sorozatot valóban végrehajt-e majd az MNB a következő 6-12 hónap során és az is, hogy ettől eltérő pályán halad, akkor az mit okoz a forint árfolyamában.

Kitört az uniós pályázati láz Magyarországon: hatalmas kiírások jelennek meg futószalagon

Kitört az uniós pályázati láz Magyarországon: hatalmas kiírások jelennek meg futószalagon

Az utóbbi hetekben közel 800 milliárd forintnyi uniós pályázati keret jelent meg Magyarországon, azaz anélkül, hogy erről komolyabb hírverés lenne, valójában újra kitört a pályázati láz az országban. Hozzá kell persze tenni, hogy az eddig kiírások nagy része még a drasztikusan megemelt 2014-2020-as vidékfejlesztési támogatási programból ered, de közben azért egy 200 milliárdos kerettel a 2021-2027-es ciklus „első fecskéje” is megjelent a gazdaságfejlesztési programban és rövidesen további több százmilliárdos keretek zúdulnak a piacra. Mindezzel párhuzamosan sok olyan anyagot is kiadtak a hatóságok, amelyek a következő 7 év összes pályázójának fontosak lesznek, ami szintén jelzi, hogy valójában már el is indult idehaza az új pályázati ciklus.

Fontos részletek derültek ki a globális adóminimumról, aminek egyik fő gáncsolója Magyarország lehet

Fontos részletek derültek ki a globális adóminimumról, aminek egyik fő gáncsolója Magyarország lehet

A hétvégi G7-megállapodás szövegéből még nem volt világos, hogy a 15%-os globális adóminimum a ténylegesen legalsó (effektív) adókulcs lenne, vagy csak a megállapodásban rögzített kulcs, amiből még mindenféle céges kedvezményeket lehet osztogatni, de azóta kiderült, hogy egyértelműen előbbiről van szó. Mindez teljesen új megvilágításba helyezi a hétvégi alku tartalmát például Magyarország számára is, hiszen így az alacsony adókulcsokra és különféle kedvezményekre épített külföldi cégvonzási stratégia ellehetetlenülhet, igaz még mindig nem tisztázott sok fontos részletkérdés. Mindenesetre nem lehet véletlen, hogy brüsszeli körökben azt hallani: Írország és Ciprus mellett Magyarország az egyik legkeményebb ellenzője a globális minimumadó tervének. Van egy eddig kevésbé tárgyalt további fontos részlete is a hétvégi alkunak, ami az adóbevételeik fokozása érdekében afelé terelheti az ellenállókat is, hogy adják fel a pozíciójukat, de egy uniós szinten is elfogadott adóminimum 2025 előtt nem reális.

Hiába a brüsszeli fenyegetések, szépen mennek az EU-pénzeink a gazdaságba

Hiába a brüsszeli fenyegetések, szépen mennek az EU-pénzeink a gazdaságba

Miközben egyre nagyobb nyomást helyez az Európai Parlament az Európai Bizottságra, hogy utóbbi lépjen fel a magyarországi EU-s kifizetések terén, aközben a fejlesztési pénzáramlások terén nyoma sincs a feszültségnek. Mind a magyar kormány rendületlenül fizeti ki a 2014-2020-as pénzeket a nyerteseknek havi 100 milliárd forint körüli volumenben, mind az Európai Bizottság szépen utalgat időnként hazánknak. Ez azonban persze nem jelenti azt, hogy a meccs már le van futva, azaz a 2014-2020-as pénzeink brüsszeli folyósítását már semmi sem fenyegeti, de egyelőre láthatóan nem lép fel hazánk ellen a Bizottság.

Összejöhetne akár a 6 millió beoltott is, de még így is milliók szaladgálnának valós védettség nélkül

Összejöhetne akár a 6 millió beoltott is, de még így is milliók szaladgálnának valós védettség nélkül

Bár csütörtökre elérhette az elsőre beoltottak köre az oltásra valaha regisztrálók táborát, elvileg mégis előfordulhat az, hogy az oltottak 5,227 millió fős mostani tábora idővel 6 millió főre emelkedjen. Ez azonban biztosan jóval lassabb ütemű emelkedés lesz, mint az utóbbi hetekre jellemző napi 35 ezer fős oltási tempó. Alábbi cikkünkben azt vizsgáljuk meg, hogy jelenleg hogyan állunk az átoltottság terén nemzetközi viszonylatban és azokat a lehetséges társadalmi csoportokat is azonosítjuk, amelyek köréből még jelentkezhetnek oltásra az emberek. Összességében azt látjuk: bár elméletileg meg lehetne a 6 millió beoltott, de egyelőre mégis az a valószínűbb, hogy az oltottak tábora valahol 5,5-6 millió fő között megáll a nyáron, azaz több millió (oltás szempontjából) védtelen ember járhat-kelhet majd az utcákon. Számukra egy esetleges újabb járványhullám fokozott kockázatot jelent, és közben a 60% körül megálló átoltottság/társadalmi védettség még mindig elmarad attól a virológusok által kívánatosnak mondott 70-80%-os szinttől, amely mellett már a járványt valóban megnyugtatóan magunk mögött hagyhatnánk.

György László: százmilliárdos pályázati programokkal segítjük a vállalkozásokat és fontos újítások jönnek

György László: százmilliárdos pályázati programokkal segítjük a vállalkozásokat és fontos újítások jönnek

Százmilliárdos pályázati támogatási programok indulnak a következő hónapokban a továbbra is patrióta gazdaságpolitika jegyében, amelyek egyúttal a digitalizációs, innovációs és versenyképesség erősítési céloknak is megfelelnek és amelyek forrásai még 2022 első negyedéve előtt a gazdaságba kerülhetnek – mondta el a Portfolio-nak adott interjúban György László. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára rámutatott, hogy idén a rendszerváltás óta legmagasabb gazdasági növekedés várható, amelyben fontos szerepe van az elmúlt egy évben meghozott több mint ezermilliárd forintnyi beruházásösztönző támogatásnak. A következő időszak beruházásaiban pedig fontos szerepe lesz annak a közel 600 milliárd forintnyi GINOP Plusz pályázati forrásnak is, amelyről számos részletet és fontos újítást is megosztott az államtitkár és amelyekben az eligazodást segíti a kormány megújult vállalkozási információs portálja, a Vali is. Jó hír a cégeknek, hogy több ok miatt 45-60 napra rövidülhet a pályázatok elbírálási folyamata, ami után akár napokkal is hozzájuthat a cég az elnyert forrás akár 100 százalékához, és közben egy nagy felnőttképzési támogatási program is indul, amely a gazdaság igényeire rugalmasan reagáló képzési rendszerhez is hozzájárul.

Állami pénzből napelem: cégeket és háztartásokat is érinti a közelgő változás

Állami pénzből napelem: cégeket és háztartásokat is érinti a közelgő változás

Amellett, hogy feketén-fehéren kiderült: a jelenlegi kedvező szaldó elszámolást az eddig sokak által véltnél (és reméltnél) szigorúbb feltételekkel vezetik ki az otthonfelújítási támogatással létesülő új lakossági napelemes rendszerek esetében, az is világossá vált, a változás a vissza nem térítendő állami támogatásból a vállalkozások által megvalósított háztartási méretű (azaz az 50 kW-ot nem meghaladó teljesítményű) naperőművekre is vonatkozik.

EU-pályázaton indulnál?  - Íme, a legfontosabb szabályok

EU-pályázaton indulnál?  - Íme, a legfontosabb szabályok

A 2021-2027-es uniós fejlesztési ciklus itthoni tényleges elindulásának, az első pályázatok közelgő meghirdetésének egyértelmű jele, hogy megjelent az egész 7 éves időszak egyik alapjogszabálya, a források felhasználásának rendjét rögzítő kormányrendelet. A közel 100 oldalas jogszabály alapján úgy tűnik, hogy a kormányzati ígéretekkel összhangban gyökeres újítások, változások nem lesznek az új ciklusban, igaz például lényeges, hogy eltűnnek az „apró” keretösszegű pályázatok és bejöhet a képbe a pályázati források felhasználásánál kötelezően megnyitandó pénzintézeti projektszámla, ami megkönnyítheti a forrásfelhasználás szabályosságának ellenőrzését, illetve ennek az EU felé való alátámasztását is.

Háromhavi csúcson a forint, de mi hajtja?

Háromhavi csúcson a forint, de mi hajtja?

A forint a pénteki határozott erősödéssel háromhavi csúcsra ért 355 közelében az euróval szemben és ezzel meggyőzően letörte azt a hároméves forintgyengülési trendvonalat, ami 356-nál húzódik. Röviden összeszedtük a három főbb okot, ami a forintot mostanában hajtja.

Drasztikusan letértünk az oltási pályáról – Mikorra lehet meg az 5 millió beoltott?

Drasztikusan letértünk az oltási pályáról – Mikorra lehet meg az 5 millió beoltott?

Az április végi hajrá után feleződött az első koronavírus-oltások napi üteme, és így teljesen más oltási pályára keveredtünk, mint amit akárcsak két héttel ezelőtt a remélt duplázódó ütemmel kalkulálni lehetett. Ráadásul az oltási tempó lassulása amellett következett be, hogy közben sokkal több vakcinát lehet itthon elérni, mint ahányan összesen regisztráltak az oltásra. A lehetséges okok azonosítása mellett kalkulációt végzünk arra is, hogy mikorra lehet elérni az 5 millió elsőre beoltottat, amihez a kormány a legutóbbi jelzések alapján a további lazításokat (lakodalmak, délutáni iskolai foglalkozások) köti. Összességében úgy látjuk, hogy az oltási tempó lelassulása ahhoz a furcsa helyzethez vezetett, hogy a járvány javuló folyamatai (feltehetően főleg szezonális okokból) mára jóval előbbre járnak, mint amennyire a védettséget szerzők száma emelkedik, így pedig még inkább kérdéses, hogy érdemes-e a továbbiakban is az oltások kerek számához kötni a lazító lépések ütemezését.

Öt hatalmas EU-pályázat a láthatáron! - Most még bárki beleszólhat a tartalmukba

Öt hatalmas EU-pályázat a láthatáron! - Most még bárki beleszólhat a tartalmukba

Megjelent pénteken délután a kormány hivatalos uniós pályázati társadalmi egyeztető felületén két nagy keretösszegű, a 2021-2027-es ciklushoz tartozó uniós gazdaságfejlesztési pályázat, amelyek a nyári hónapokban nyílhatnak meg és összességében 336,7 milliárd forintnyi forrást kínálnak a vállalkozások nagyon széles körének sokféle fejlesztési célra. A fentiek mellett a napokban három nagy vidékfejlesztési EU-pályázat társadalmi egyeztetése is elindult, amelyek még a 2014-2020-as ciklushoz tartoznak és amelyek együtt 350 milliárd forintos támogatási keretet kínálnak.

Most dől el a forint hosszabb távú sorsa, közel vagyunk egy kulcsfontosságú szinthez

Most dől el a forint hosszabb távú sorsa, közel vagyunk egy kulcsfontosságú szinthez

A forint szerdán áttörte az erősödés irányába a 200 napos mozgóátlagot az euróval szemben, és bő 3 éve nem volt olyanra példa, hogy tartósan ezen fontos technikai szint alatt maradjon, így látszólag kinyílt egy nagyobb tér a további erősödése felé. Ha azonban kicsit alaposabban ránézünk a grafikonra, azt is látjuk, hogy valójában nagyon közel van egy újabb, rendkívül erős akadály a forint útjában, és az dönti el a forint hosszabb távú sorsát, hogy ezzel a szinttel mit tud kezdeni.

Visszavágna a sorozatos magyar vétófenyegetésért Németország? – Fontos döntés született a német parlamentben

Visszavágna a sorozatos magyar vétófenyegetésért Németország? – Fontos döntés született a német parlamentben

„Az egyre inkább önös érdekeiket követő tagállamok a vétón keresztül szétzilálják az uniós intézményekben a döntéshozatalt. A döntések gyakran a nemzeti érdekekkel vannak összhangban, nem pedig a közjóval”, ezért szükség van több erőt adni az EU-nak, hogy az gyorsan és erőteljesen tudjon fellépni a globális kérdésekben, és „az emberek egyébként is olykor többet várnak az EU-tól, mint amit a jelenlegi szerződések megengednek” – gyakorlatilag ezeket tartalmazza a német Bundestag által kedd este elfogadott javaslat, amely az EU jövőjével kapcsolatos, május 9-én kezdődő konferenciasorozatra időzítve összegzi a németek álláspontját.

Kiszámoltuk: péntektől jöhet a nagy nyitás Magyarországon, aztán május 7-től a bizonytalanság

Kiszámoltuk: péntektől jöhet a nagy nyitás Magyarországon, aztán május 7-től a bizonytalanság

Az operatív törzs szerdai tájékoztatóján elhangzott vakcinaszállítási adatokkal frissítettük a modellünket és most úgy látjuk, hogy vagy április 29-én csütörtökön estére, vagy péntek délelőttre elérhetjük a 4 millió elsőre beoltottat Magyarországon, így elvileg akár már péntektől bekövetkezhet a gazdaság szélesebb értelemben vett nyitása a már védettségi igazolvánnyal rendelkezőknek. Ennek részleteit már hétfőn közzétették, tehát a kormány is készül rá, hogy napokon belül elérjük ezt a fontos határt. Ezután május 7-8. körülre előállhat majd az a helyzet, hogy több lesz a rendelkezésre álló vakcina, mint ahányan addigra regisztrálnak, így valójában attól függ az oltás és a gazdaság nyitásának pályája, hogy mennyien és milyen ütemben jelentkeznek a vakcinákért.

Frissítés: Cikkünk eredeti verziójában még a szombati nyitást írtuk, de ez előrejöhet, hiszen ahogy alább számoltuk: a mai 110 és a holnapi 120 ezer elsőre oltás esetén a 4 milliós szám már csütörtökön estére összejöhetne.

Elengedett 3400 milliárd forintnyi EU-pénzt a kormány – Bemutatjuk a hatalmasnak tűnő fordulat hátterét

Elengedett 3400 milliárd forintnyi EU-pénzt a kormány – Bemutatjuk a hatalmasnak tűnő fordulat hátterét

Szakértői szinten logikus, de meglepő volt, politikai szinten viszont már hónapok óta érlelődött a hétvége nagy híre, miszerint egyelőre nem kéri a magyar kormány az uniós helyreállítási program 9 milliárd eurónyi hitelét, a nagy döntés mögött pedig legalább 6 fontos szempont húzódott meg – rajzolódik ki azokból a beszélgetésekből, amelyeket a Portfolio két brüsszeli és két budapesti megbízható forrással folytatott. Az alábbiakban ezeket a szempontokat mutatjuk be összerendezve.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Hatalmas adóváltozások jönnek 2026-ban, és ez még nem minden
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.