Egy havazást és kevés szelet hozó hidegfront Észak- és Nyugat-Európában még a viszonylag stabil orosz gázszállítások mellett is oda vezetett kedden, hogy megint durván meglódultak a tőzsdei gáz- és áramárak. Emiatt a magyar másnapi tőzsdei áramár történelmi csúcsra ugrott 283 euró közelében, miközben a forint is történelmi mélypont körül jár az euróval szemben.
A többszörösére emelkedő piaci áramárak, a pandémia által okozott szerződéses bizonytalanság és egyéb ágazati terhek együttesen oda vezethetnek, hogy Magyarországon az ipari nagyfogyasztók egy része akár korlátozhatja is a gyártói kapacitását, vagy akár le is leállíthatja a termelését, elkerülendő a további veszteségeket – érzékeltette a nagy áramfogyasztók súlyos aggodalmait az Ipari Energiafogyasztók Fóruma elnöke, Nagy Zoltán, az Indexnek. Mindez annak tükrében valóban nem zárható ki, hogy az elmúlt hetek kormányzati jelzései szerint csak a kisebb vállalkozásokat védenék meg az egyetemes szolgáltatói körbe való belépés megteremtésével, ami viszont azzal a következménnyel is járna, hogy még kevesebb versenypiaci fogyasztónak kellene összedobnia a KÁT és a távhőkassza költségvetését.
Mintegy 360 milliárd forintnyi EU-támogatást küldött október elejétől november elejéig Magyarországnak az Európai Bizottság a 2014-2020-as fejlesztési időszak terhére, azaz még azt megelőzően, hogy pénteken egy fontos lépéssel közelebb kerültünk a hazánk ellen készülő jogállamisági eljáráshoz – derült ki a Portfolio számításaiból. A közel 1 milliárd eurós brüsszeli pénzküldés a július-augusztusi még ennél is nagyobb adagnyi pénzátutalást követte, de nagy kérdés, hogy a felerősödő jogállamisági viták mellett lesz-e ennek folytatása még idén. Mindenesetre a beözönlő brüsszeli pénzeknek is van abban szerepe, hogy szintén október elejétől november elejéig ritkán látott tempóra, 400 milliárd forintra felpörgette itthon a régi és új uniós ciklus támogatásainak kifizetéseit a kormány. Emiatt már a kerek 10 ezer milliárd forintos (!) határt is átlépték itthon a kiutalások, de amint a kintről érkező és az itthon kifizetett pénzek nagyságából is látszik: ezúttal nem az EU-pénzek miatt szállt el októberben az államháztartási deficit.
Az elmúlt hónapok egyik legfontosabb témája volt az energiaárak száguldása, és hektikus mozgása, a volatilitás nagyon csúnya dolgokat eredményezett, október elején már napon belül is vállalhatatlanná vált a volatilitás, mondta el a Portfolio-nak ifj. Chikán Attila, az Alteo vezérigazgatója. Bármilyen hihetetlen, most is sok hazai vállalatnál nyugodtak, hiszen tudják, hogy nekik 20 forintos az energiaár, és fogalmuk sincs arról, hogy lehet, hogy ez jövőre 60 forint lesz, az Alteo vezetői beszéltek olyan hazai kkv-vezetővel, aki nem tudott az energiaárak extrém emelkedéséről, ez pedig életveszélyes, mondta el az Alteo vezérigazgatója, aki szerint nem kellett volna megvárni ezt az időszakot, most még a nagy fogyasztók is sokszor csak nézik, hogy emelkedik az ár, a kockázatkezelésük nem reagál időben, tisztelet a kivételnek.
Az elszálló áramárak láttán pénzhiány miatt sorozatosan eredménytelennek nyilvánítják a magyar önkormányzatok a 2022-es áramvásárlási közbeszerzéseiket, de nem kell aggódni, hogy áram nélkül maradnának az újév kezdetétől. Egy régóta meglévő, de mostanában nem használt jogszabályi lehetőséggel ugyanis gyakorlatilag a teljes magyar önkormányzati szféra bemenekülhet a rezsicsökkentéssel védett egyetemes szolgáltatás körébe. Emiatt a 60-70 forint/kWh-s közbeszerzési ajánlatok helyett várhatóan 30-36 forintért kaphatják majd januártól az áramot, ami már mérsékeltebb áremelkedést jelent számukra, hiszen idén jellemzően 20-28 forintos áron kapják az áramot – rajzolódik ki a Portfolio-hoz eljutott információkból.
Az energiaárak elszállása alapvetően fundamentális okokkal magyarázható, de ezzel együtt is egy tökéletes viharról van szó, amelyből csak előre lehet menni: energiahatékonysággal, megújuló energiával és más tiszta energiával – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Varró László. A Royal Dutch Shell Plc globális szcenárióelemző csapatának vezetője, a Nemzetközi Energia Ügynökség korábbi vezető közgazdásza rámutatott, hogy az energia globális piacán az online rendelések globális felfutásának, az elmaradó brazil esőknek, a Gazprom gázszállításainak és a gyengébb angliai, illetve németországi szélnek egyaránt köze van a gázárak drasztikus emelkedéséhez. Varró figyelmeztetett: ha a már lefelezett olaj- és gázipari beruházások mellett nem ruházunk be eleget megújuló energiába, nem helyezünk elég figyelmet az energiahatékonyságra, akkor tartósan magas energiaár-környezet alakul ki, annak minden makroökonómiai és társadalmi hatásával.
Anélkül, hogy erről külön hírt kiadtak volna, a napokban kétszer is fontos pontokon módosították a 2,9-11,3 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatást ígérő lakossági napelemes és fűtéskorszerűsítési EU-pályázat szabályrendszerét. A katás és kivás vállalkozók például nagyon figyeljenek, mert most már az ő céges jövedelmük is beleszámít az egy főre jutó jövedelembe, ha egyúttal tulajdonosok is a fejlesztendő ingatlanban. Még egyértelműbb az új szabályrendszerből, hogy nem szabad trükközni a hirtelen gyermekre íratott ingatlan résztulajdonnal csak azért, hogy lejjebb szorítsa a pályázni vágyó az egy főre jutó éves jövedelmet és így jogosulttá váljon a támogatásra, mert ezt kifejezetten tiltja a pályázat. Mindezek mellett igencsak lényeges, hogy felesleges december 6-án reggel 8-tól a gép előtt ülni a dunántúli megyékből pályázóknak, hogy beadhassák a támogatási kérelmet, mert a pályázatot csak délután 5-től nyitják meg.
„A 2021-es Európai Innovációs Eredménytábla azt mutatja, hogy az üzleti élet és a vállalkozói szellem egyre inkább virágzik Magyarországon” – emelte ki a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban az Európai Bizottság innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és fiatalokért felelős biztosa annak apropóján, hogy október 28-án Magyarországra érkezett. Marija Gabriel a látogatása során felkereste a budapesti székhelyű uniós intézményt, az Európai Innovációs és Technológiai Intézetet is, és az írásos interjúban szó volt az intézménynek a magyar a startup-világban betöltött lényeges szerepéről is amellett, hogy számos nagy magyar sikertörténetet is név szerint kiemelt. Az uniós biztos az interjúban részletesen beszélt a magyar felsőoktatási intézmények különböző uniós programokban való részvételéről és a magyar innovációs ökoszisztéma erősítésében való kulcsfontosságú szerepükről. Szóba kerültek a koronavírus-járvány digitális oktatásra és a népszerű Erasmus+ programra, továbbá a Brexit oktatási programokra gyakorolt hatásai is, valamint az is, hogy az uniós csatlakozásunk óta bekövetkezett több százezer fős kivándorlást és az agyelszívás jelenségét hogyan, milyen uniós stratégiákon keresztül lehet fékezni.
Az Országos Atomenergia Hivatal előző vezetője, Fichtinger Gyula április végi lemondását követően öt hónapig nem állt főigazgató a hivatal élén, szeptember végén Orbán Viktor miniszterelnök Kádár Andreát nevezte ki az OAH élére kilenc évre, akinek az irányítása alatt januártól a kormánytól függetlenné válna a hivatal. Az új vezető a Portfolio-nak adta az első, exkluzív interjút, amelyben elmondta: a jelenleginél hatékonyabban működő nukleáris biztonsági hatóságot hozna létre, amely a feladatok növekedésével párhuzamosan nagyobb létszámmal működne, és ahol a fizetéseket a versenyszférához közelítenék a jogviszony átalakítása mellett. Az interjúban szóba került a Paks II. projekt helyszínének földrengésbiztonsági kérdése, a létesítési engedélykérelmével kapcsolatban az utolsó pillanatban elrendelt hiánypótlás, illetve az engedélyeztetés esetleges felgyorsítása is. Utóbbival kapcsolatban Kádár Andrea leszögezte: „a nukleáris biztonság mindenek felett álló szempont”, és emlékeztetett rá, hogy ez nem az első hiánypótlás volt, a törvény pedig többször is lehetőséget biztosít ilyen elrendelésére. Arról nem kívánt találgatásokba bocsátkozni, hogy mikorra állhat termelésbe a Paks II. projekt, azt viszont megjegyezte, hogy a törvény alapján van még idő átgondolnia az illetékeseknek, hogy a Paks I. üzemidő hosszabbításával mi legyen.
Az amerikai kötvényhozamok jelentős emelkedése, a német választási eredmény üzenete, az európai gázválság miatt is magasabb infláció, továbbá az MNB vártnál lassabb kamatemelési pályája mind tényező abban, hogy a forint mára kéthavi mélypontra esett az euróval szemben a 360-as szint közelében – jelezte a Portfolio-nak név nélkül egy budapesti banki devizakereskedő, illetve egy elemző. A piaci kockázati étvágyat az is rontotta, hogy Kínában a klímavédelmi célú energetikai átállás jegyében a szénerőművek kevesebb tüzelőanyaghoz jutnak, így nagy nyugati cégek gyáregységeiben is fékezni kellett a termelést áramhiány miatt és ez csak tovább rontja a koronavírus miatt egyébként is romló gazdasági növekedési kilátásokat Kínában és Ázsiában is. A napon belül frissülő forintpiaci percről-percre cikkünk itt érhető el.
A kínai Evergrande ingatlanfejlesztő e héten valószínű csődje nem a kínai Lehman-pillanat, amikor az amerikai befektetési bank összeomlása 2008 őszén a globális pénz- és tőkepiacokat is összeomlasztotta, de akár több évig tartó jelentős szenvedés is jöhet belőle, elsősorban a kínai gazdaságban – állapította meg elemzésében a finn Nordea és a francia Sociéte Generale. Előbbi bank elemzője arra is kitért, hogy a kínai események a német gazdasági kapcsolatokon keresztül a magyar gazdaságra, illetve a forint árfolyamára is negatívan hathatnak majd.
Főként csütörtökön és pénteken jelentősen gyengült a forint és heti mélypontján, 353-nál zárt az euróval szemben. Összeszedtük a főbb okokat, hogy mi válthatta ki ezt a mozgást és öt főbb tényezőt találtunk. Frissítés: cikkünk eredeti verziójában négy tényezőt soroltunk, fel de kiegészítésként egy ötödik lényeges tényezőre is rávilágítunk.
Egy különleges pályázati kiírás jelent meg a Magyar Multi Programban, amelynek segítségével a kiemelkedően teljesítő cégek minden olyan fejlesztési igényt megpályázhatnak, amelyet egyébként nem tudnának megtenni ilyen nagy összegben, vagy ilyen összetetten – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjúban Décsi András. A PMG Hungary Kft. pályázati igazgatója rámutatott, hogy az akár 2,5 milliárd forintnyi feltételesen vissza nem térítendő forrás elnyeréséhez vezető út kulcsfontosságú lépése az előminősítés, és több tanácsot is megosztott azzal kapcsolatban, hogy erre hogyan érdemes felkészülnie a cégeknek. Décsi András bemutatta azt is, hogy konkrétan mely pontokon változott lényegesen a Magyar Multi Program az előző két pályázati körhöz képest és a mostanra jelentősen lazított szabályrendszer mellett is megfogalmazott még szakmai javaslatokat, amelyeket érdemes megfontolni a kiíróknak, hogy még több cég tudjon indulni a forrásért.
Egészen érdekesre sikeredett a hét ábrája a Sociéte Generale francia nagybanknál, az ugyanis azt üzeni, hogy a koronavírus-válság kirobbanása után másfél évvel lényegesen jobb most a foglalkoztatási helyzet az eurózónában és Ausztráliában, mint az Egyesült Államokban. Ez arra utal, hogy most jobban kezelhette a válságot (legalábbis annak foglalkoztatási hatását) az eurózóna, mint Amerika, pedig a 2008-2009-es válság során még pont fordítva volt. Van azonban rögtön kézenfekvő magyarázat is arra, hogy most miért áll jobban az eurózónás foglalkoztatási helyzet, mint az amerikai.
Több tényező együttállása miatt a nehezén egyelőre túl lehet az olasz költségvetési és adóssághelyzet, így mivel még legalább két évig kitart az eurózónás pénznyomtatás, talán nem kell aggódnunk az olasz államadósság pálya fenntarthatósága miatt – vonta le a következtetést friss gazdasági helyzetelemzésében a Fitch Solutions.
A forint hetek óta erősödő trendben van és a Magyar Nemzeti Bank keddi döntései további lendületet adtak neki, így 2,5 havi csúcsra ért a szerdai kereskedésben az euróval szemben. Megnéztük, hogy mit üzen ebben a helyzetben a technikai elemzés.
A súlyos brüsszeli vitákat generáló magyar gyermekvédelmi törvény elfogadása óta a Portfolio adatai szerint csaknem 400 milliárd forintnyi EU-támogatást utalt át az Európai Bizottság a magyar államnak, ami rámutat arra, hogy a viták mellett sincs gond eddig a 2014-2020-as pénzek folyósításával. Az igazán nagy kérdés inkább az, hogy mi lesz ősszel az új magyar fejlesztési programjainkkal: jóváhagyják-e azokat még idén, vagy átcsúsztatják 2022-re, mert ettől is függ, hogy év végén csökkenni tud-e az adósságrátánk, ahogy a "kicentizett helyzet" veszélyére a minap az Állami Számvevőszék is felhívta a figyelmet.
A koronavírus-járvány újbóli erősödése és néhány vártnál gyengébb makroadat már egyébként is törékennyé tette a fejlett részvénypiaci hangulatot, és a Fed szerda esti kamatdöntési jegyzőkönyvének üzenete, miszerint már idén elkezdődhet az eszközvásárlási program visszafogása, csak „rátett erre egy lapáttal”. Mindezek hatására az amerikai, majd ázsiai, illetve európai részvénypiacokon intenzív esés kezdődött, a menedékkeresés jegyében pedig kilenchavi csúcsra erősödött a dollár, a fejlett piaci hosszú kötvényhozamok süllyedtek. De miért ijedt meg ennyire a piac és mi várható a Fed-től? Ezt foglaljuk össze röviden az eseményeket tágabb kontextusba helyezve.
„Arra számítok, hogy még idén ősszel megszületnek a megegyezések és megindul a programok uniós finanszírozása is”, de a tényleges menetrend valójában az uniós szervek belátásán múlik - jelentette ki a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (HET), illetve az új uniós Operatív Programok elfogadásának kilátásairól a Portfolio-nak adott exkluzív nagyinterjúban Ágostházy Szabolcs. Az Miniszterelnökség uniós fejlesztésekért felelős államtitkára felfedte, hogy konkrétan milyen területeken vannak elvárásai az Európai Bizottságnak a HET és az új uniós programok elfogadásáért cserébe, és ezek közül melyeket vállalja a kormány, illetve melyeket utasítja el politikai nyomásgyakorlásra hivatkozva. Ágostházy egyrészt azt hangsúlyozta, hogy ha az Európai Bizottság a jog talaján marad, akkor nem talál majd fogást a magyar gyermekvédelmi törvényen, másrészt azt, hogy nincs pénzügyi kényszerhelyzetben az államháztartás, azaz a HET és az új programok elkezdéséhez idén szükséges mintegy 900 milliárd forintnyi forrást különösebb nehézség nélkül elő tudja finanszírozni. Az államtitkár jelezte, hogy a 2014-2020-as ciklus folyósításainál sem lát „kirívó kockázatokat” és részletesen beszélt a Norvég Civil Támogatási Alap folyósításának eddigi elmaradása okairól is.
Az Európai Parlament nyomásgyakorlása miatt az Európai Bizottság egyelőre késlelteti a magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (HET) jóváhagyását a gyermekvédelmi törvény körüli viták miatt – állapította meg a kormány egy friss határozatban, és ebben azokat a feltételeket is tisztázta, amelyek mentén hajlandó a továbbiakban az egyeztetésekre a Bizottsággal. Egyúttal azt is rögzítette, hogy a magyar gazdaság érdekei miatt a HET elindítása nem késlekedhet, ezért a Nemzeti Helyreállítási Alap névre hallgató előirányzatot is létrehozza az idei büdzsében, és ennek terhére kezd el megvalósítani a kormány a HET-ben Brüsszel felé jelzett reformokat és intézkedéseket: közülük 42-t pályázati rendszerben, további 16 intézkedést pedig pályázati rendszeren kívül.
Az Egyesült Államok fizetőeszköze manapság egyértelműen a világgazdaság első számú devizája. A dollár központi... 
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Ne vásárolj ingatlant úgy, mint egy zsák krumplit! Az ingatlanvásárlás...
Havonta ránézek egyszer azokra a papírokra, amikből előbb vagy utóbb venni szeretnék. Általában a hetes chartokat...
A Dél-kaliforniai Egyetem új kezdeményezése Kalifornia állam közel 6,5 kilométernyi csatornarendszerét tiszta energiaforrássá...
A házasság felbomlása után a vagyonmegosztás nem csak jogi, hanem érzelmi kihívás is. A családjogi kérdések területén... 
Szabályozó előírás, fogyasztói elvárás, marketingeszköz: a fogyasztói termékek egyre nagyobb részénél kerül...
A friss díja kapcsán beszélgettünk vele számos témáról.
Szekeres Viktorral a Gloster Nyrt. alapítójával beszélgettünk
Kilépünk az összeszerelő-üzem szerepből?
