Weinhardt Attila

Weinhardt Attila

Elemző

Weinhardt Attila 2004 óta dolgozik makrogazdasági elemzőként a Portfoliónál és 2014-ig elsősorban a magyar deviza- és állampapírpiaci, illetve különböző magyar és globális gazdasági folyamatok elemzésével, értékelésével foglalkozott, illetve ezen témákról adott rendszeresen interjúkat televízióknak és rádióknak. Ebben az időszakban (2010-ben) elnyerte a fiataloknak szóló legrangosabb hazai szakmai díjat, a Junior Príma Díjat, majd 2011-ben, illetve 2012-ben megírta a Portfolio Füzet sorozat két szakmai kiadványát „Befektetési stratégiák egyszerűen”, illetve „Kereskedési pszichológia egyszerűen” címmel. Érdeklődése fokozatosan a nemzetgazdasági szempontból egyre fontosabb EU-források terület felé irányult, így 2014-ben létrehozta és azóta is vezeti a Portfolio új rovatát Uniós Források néven. Ennek szakmai tartalma, a hozzá kapcsolódó konferencia-sorozat, valamint a kohéziós politika magyarországi hatásainak bemutatásáról szóló, az Európai Bizottságtól elnyert médiapályázat 2019-2020-as sikeres megvalósítása úttörő a magyar média világában.
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 1171
Látszólag az EU-pénzekről szól a harc, de Magyarország valójában egy még nagyobb háborúba keveredett

Látszólag az EU-pénzekről szól a harc, de Magyarország valójában egy még nagyobb háborúba keveredett

Az elmúlt hónapokban az uniós tagállamok között nagyon komoly feszültség alakult ki részben amiatt, hogy a koronavírus-válságban mindenki keresi a pénzt a hatalmas állami kiadások finanszírozására. Ennek a vitának azonban a legtöbben csak az egyik síkjára figyelnek: a helyreállítási alap és a 2021-2027-es költségvetés forrásaiért vívott harcra. Van azonban egy másik, eddig rejtettebb, de évi több százmilliárd eurós bevételről szóló másik síkja is. Ez az uniós adóparadicsomok által elszívott társasági adóbevételekről, a káros adóstruktúrák felszámolásáról szól, amiért látványosan összefogtak a németek és a franciák. Miközben tehát Magyarország látszólag csak az EU-s pénzekért és a jogállami feltételrendszer felpuhításáért küzd, valójában az adóparadicsomok körüli globális háborúnak is a résztvevője. Mi egyébként annak ellenére is elveszítjük a társasági adóbevételeinek kb. ötödét, hogy vonzó rendszert működtetünk, igaz a német-francia összefogás miatt arra is fel kell készülnünk, hogy ez a vonzerő a jövőben változni fog.

Rábólintott a magyar parlament az EU közös adósságfelvételére, és közben látszólag megkötötte Orbán Viktor kezét

Rábólintott a magyar parlament az EU közös adósságfelvételére, és közben látszólag megkötötte Orbán Viktor kezét

A pénteken kezdődő EU-csúcs előtt, rendkívüli parlamenti ülésnapon fogadott el 128 igen szavazattal, 16 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett határozatot az Országgyűlés „A koronavírus gazdasági hatásaival kapcsolatos európai uniós gazdasági intézkedésekről” címmel. Ennek tartalma jogilag nem köti meg Orbán Viktor kormányfő kezét a végső egyeztetések előtt, és tartalma is homályos több helyen, így önmagában vétóra sem ösztökéli a kormányfőt. Igaz a jogállamisági eljárás azonnali lezárásának parlament általi követelése érveket ad a kormányfőnek a tárgyalásokon a taktikázáshoz, illetve ahhoz, hogy igyekezzen minél jobban felpuhítani az EU-pénzek kifizetésének jogállami feltételekhez kötési rendszerét.

Újabb árulkodó beszéd Merkeltől, ami miatt bizakodhat az Orbán-kormány

Újabb árulkodó beszéd Merkeltől, ami miatt bizakodhat az Orbán-kormány

Egy múlt heti berlini beszéde után most Brüsszelben is olyan üzeneteket mondott Angela Merkel német szövetségi kancellár, amelyekből az rajzolódik ki, hogy számára fontosabb a mielőbbi (a jövő péntek-szombati EU-csúcson létrejövő) egyhangú megállapodás a 2021-2027-es EU-s költségvetésről, benne a helyreállítási alapról, mint az, hogy továbbra is próbálkozzon az EU vezetése szigorú jogállamisági feltétekhez kötni az EU-s pénzek 2021 utáni kifizetését és így bizonytalan időre elnapolni a büdzséről szóló megállapodást. Ugyanez rajzolódik ki az Európai Bizottság elnökének – aki korábban Merkel egyik beosztottja volt a német védelmi minisztérium élén – friss helyzet összefoglalójából is, amelyben a többi uniós vezető véleményét is jelzi.

Nagyot ugrott az infláció az üzemanyagok drágulása miatt - Mi várható év végéig?

Nagyot ugrott az infláció az üzemanyagok drágulása miatt - Mi várható év végéig?

A májusi 2,2%-ról júniusban kereken 3%-ra ugorhatott az éves alapú infláció Magyarországon a Portfolio által készített elemzői konszenzus szerint, döntően az üzemanyagok jókora drágulása miatt. A tényadatot szerdán reggel 9-kor közli a KSH. A felmérésünkből az is kiderült, hogy az idén decemberre várt éves infláció konszenzusa a májusi 2,65%-ról mostanra 3,1%-ra ugrott, ebben a koronavírus-válságból való várt helyreállásnak lényeges szerepe van, jövő év végén viszont 3,1% helyett most 3%-os inflációt vár az elemzői konszenzus, így tehát közép távon továbbra is teljesülhet a jegybank 3%-os inflációs célja.

Késhegyre menő vitákról beszélt ma Orbán Viktor - Bemutatjuk, mit jelent ez Magyarországnak

Késhegyre menő vitákról beszélt ma Orbán Viktor - Bemutatjuk, mit jelent ez Magyarországnak

Orbán Viktor kormányfő a ma reggeli rádióinterjúban már jelezte, hogy késhegyre menő viták várhatók Brüsszelben a következő 2-3 hétben a koronavírus miatti helyreállítási alap és az ezen felüli 2021-2027-es EU-s pénzek ügyében és a legfrissebb információk tényleg afelé mutatnak, hogy ez valóban így lesz. Sőt, akár még a Magyarországnak szánt helyreállítási támogatások mértéke is csökkenhet, ha „túl jól” vészelnénk át a vírusválságot. Ráadásul nagyon úgy tűnik, hogy az EU-s kifizetések jogállamisági feltételekhez kötéséből is lesz valami, legalábbis nagy elszántság mutatkozik a szavak szintjén.

Sok, vagy kevés pénzt kap Magyarország az EU új alapjából? Ez az ábra egyértelműen megmutatja

Sok, vagy kevés pénzt kap Magyarország az EU új alapjából? Ez az ábra egyértelműen megmutatja

Magyarország várhatóan 8,5 milliárd eurónyi vissza nem térítendő támogatást és további 0,35 milliárd eurónyi garanciakeretet fog kapni az Európai Bizottság által egy hónapja javasolt koronavírusos helyreállítási alapból (Next Generation EU), ami hatalmas összeg, de érdemes kontextusba helyezni, mert így jobban megítélhető a címben is feltett kérdés. Ezt segíti Darvas Zsoltnak, a neves brüsszeli Bruegel kutatóintézet magyar szakértőjének a minapi elemzése, amelyben kiszámolta, hogy az egyes tagállamok várhatóan mennyi pénzt kaphatnak majd az uniós alapból és az hogyan aránylik a saját gazdaságuk méretéhez. Így válasz adható arra is, hogy a forráselosztás mennyire nevezhető igazságosnak, illetve nagylelkűnek.

Meddig eshet még a forint a váratlan kamatvágás után?

Meddig eshet még a forint a váratlan kamatvágás után?

Sorozatban harmadik kereskedési napja esik a forint azután, hogy kedden váratlanul kamatvágást jelentett be a Magyar Nemzeti Bank. A forint ma délelőtt az euróval szemben 354 felett is járt, ilyen gyenge forintra öt hete nem volt példa. Megnéztük emiatt, hogy mit üzen a technikai elemzés, azaz meddig eshet még a forint az euróval és a dollárral szemben.

Óriási finanszírozási lehetőséget kapnak a magyar vállalkozások a koronavírus-válság időszakában

Óriási finanszírozási lehetőséget kapnak a magyar vállalkozások a koronavírus-válság időszakában

Azért, hogy még jobban eltaláljuk a vállalkozói igényeket a koronavírus-válság idején, három fontos változás és bővülés várható a Széchenyi Kártya Programban a közeljövőben, amelyek mind az új termékek rugalmasabb igénybevételét jelentik – jelezte a Portfolio-nak adott rövid interjújában Krisán László. A Széchenyi Kártya Programot koordináló KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója azt mondta: eddig több mint 7 ezer vállalkozói megkeresés és közel 3 ezer konkrét hiteligénylés  érkezett be és a vállalkozások kérései alapján tettek javaslatot a programot felügyelő Innovációs és Technológiai Minisztérium felé, amely egyetértéssel jóváhagyta ezeket. Krisán László úgy látja, hogy a hozzájuk forduló sokezres vállalkozói kör egy része megoldásként éli meg a kedvezményes hiteleket, másik része óriási lehetőséget lát a Program új konstrukcióiban és a „muszáj felvennem ezt a hitelt” hozzáállást tapasztalja; a harmadik kör pedig azt mondja, hogy már készülve a válság utáni időszakra beruházni, fejleszteni szeretnének, így élni akarnak ezekkel a lehetőségekkel.

Trükkös húzások a példátlan német döntés után – Elcsitul a gigantikusnak ígérkező harc?

Trükkös húzások a példátlan német döntés után – Elcsitul a gigantikusnak ígérkező harc?

Már az egyharmada eltelt annak az időnek, amit a német alkotmánybíróság a példátlan döntésében megszabott, hogy magyarázatra kényszerítse az Európai Központi Bankot annak pénznyomtatási programjáról. Most nagyon úgy tűnik: a két szálon futó történet trükkös húzásai elvezetnek odáig, hogy kielégítik a német bíróság igényét, amely végül elfogadja majd a programra felhozott érveket és így nem tiltja el a vásárlásokban való részvételtől a német jegybankot. Arra az esetre is készül egy vészforgatókönyvvel az EKB, ha mégis eltiltanák a német jegybankot, igaz abban az esetben rendkívül súlyos következményekkel kellene számolni és maga az eurózóna fennmaradása is kérdésessé válhat. Sőt, mindettől függetlenül egy újabb támadás is készül az EKB ellen, éppen a koronavírus-válságban elindított új eszközvásárlási programja miatt.

A megszorítások bajnokából hirtelen a legnagyobb költekező lett: mit üzen a német fordulat?

A megszorítások bajnokából hirtelen a legnagyobb költekező lett: mit üzen a német fordulat?

Néhány hónapja még elképzelhetetlen lett volna, hogy olyan nagyfokú költségvetési költekezésbe kezdjen a Merkel-kormány, mint amit a szerda éjjeli újabb, váratlanul nagy bejelentés is tükröz, igaz néhány hónapja még az is elképzelhetetlen volt, hogy egy vírus ekkora globális válságot okozzon. Mindenesetre kifejezetten fontos fejlemény, hogy Európa legnagyobb gazdasága, amelyet 2013-tól egy alkotmányos szabály is a folyamatosan pozitív költségvetési egyenlegre sarkallt, most „saját jogon” a GDP-je legalább 6%-át kitevő költekezést hajt végre. Ez, illetve az uniós helyreállítási alaphoz tett német-francia javaslat tényleg markáns fordulatot jelez a berlini vezetésben a költségvetési költekezés szükségességével kapcsolatban. A fordulat azon a felismerésen alapul, hogy most tényleg a zsebbe kell nyúlni a még nagyobb bajok megelőzése érdekében. Ez a magatartás viszont nemcsak Németország, hanem az egész kontinens gazdasági kilátásait is javítja és például a német autógyártóknak adott többlet támogatással áttételesen a magyar járműszektorra is kihat.

Olyan témáról is indít nemzeti konzultációt Orbán Viktor, ami nincs is benne a nagy EU-s tervben

Olyan témáról is indít nemzeti konzultációt Orbán Viktor, ami nincs is benne a nagy EU-s tervben

Legfeljebb 30 éves futamidejű kötvények közös kibocsátásával finanszírozná az Európai Unió a szerdán bejelentett, a koronavírus-válság hatásait enyhítő 750 milliárd eurós helyreállítási alapot – ezt Orbán Viktor kormányfő is elismerte a ma reggeli rádióinterjúban, de közben azt is bejelentette, hogy többek között a Soros György által javasolt, az EU által most már világosan elvetetett, lejárat nélküli kötvényről kérdezik meg az emberek véleményét a most induló újabb nemzeti konzultációban.

Itt a nagy EU-s helyreállítási terv részletei: 750 milliárdos alap jön!

Itt a nagy EU-s helyreállítási terv részletei: 750 milliárdos alap jön!

Történelmi jelentőségű az az uniós helyreállítási alap, amelyre ma tett javaslatot az Európai Bizottság, hiszen a német-francia terv alapján közös adósságkibocsátás felé mozdulna el az Európai Unió, és így a kötvénypiacról bevont forrásokból összesen 750 milliárd eurót javasol elosztani a testület a koronavírus-válság által leginkább sújtott tagállamok és régiók között. Ursula von der Leyen bizottsági elnök ma délután ismertette az alap és a vele párhuzamosan átdolgozott, 1100 milliárd eurós keretösszegű 2021-2027-es uniós költségvetés részleteit az Európai Parlament plenáris ülésén, majd utána a Bizottság külön sajtótájékoztatót tartott. Az alábbi hírfolyamunkban folyamatosan beszámoltunk a ma nyilvánosságra került terv összes fontos részletéről.

Kiderült: 15 milliárd eurót kaphat Magyarország a nagy EU-s helyreállítási alapból

Kiderült: 15 milliárd eurót kaphat Magyarország a nagy EU-s helyreállítási alapból

Rácáfolt azokra az előzetes félelmekre ma az Európai Bizottság, miszerint nem a mi régiónk és benne Magyarország van a fókuszban a koronavírus-válság miatti uniós helyreállítási alapnál és ezért anyagilag veszteséges lehet számunkra ez az új eszköz. A testület egyik ma nyilvánosságra hozott anyaga alapján ugyanis 15 milliárd eurót kaphat Magyarország a 750 milliárd eurós keretből és összességében nettó értelemben is pici pluszban jöhet ki belőle. Közben a „normál” 2021-2027-es kohéziós támogatásoknál a februárban már kalkulált 27% körüli forrásesést szenvedheti el Magyarország reál értelemben egy másik bizottsági anyag alapján, az agrárkassza első és második pillérében viszont az akkor kalkulált 15% és 25% körülinél akár egy kicsit többet is jelen tudásunk szerint. Összességében februárhoz képest a magyar EU-pénzek nettóban, reál értelemben lényegében nem változtak lényegesen.

Megdöbbentő előrejelzés: az egész évtizedet elintézte a koronavírus?

Megdöbbentő előrejelzés: az egész évtizedet elintézte a koronavírus?

A következő 10 évi globális gazdasági növekedés 2,4%-ra lassulhat az előző évtized 3,2%-os átlagos üteméről, ami 6 főbb okkal magyarázható és ebből az első 4 a koronavírus válságra adott válaszokkal függ össze – állapítják meg átfogó elemzésükben a Fitch Solutions szakértői. Ez az eddigieknél jóval lassabb trendnövekedés sok országot komoly politikai és társadalmi kihívások elé fog állítani, így tehát a koronavírus-válsággal induló évtized sok feszültséggel terhelt lesz.

Mennyire állt már talpra Kína a koronavírus pofonjából? – Van pár ijesztő ábránk is

Mennyire állt már talpra Kína a koronavírus pofonjából? – Van pár ijesztő ábránk is

Több termelési mutató szerint a kínai gazdaság a V-alakú beszakadás, majd visszapattanás mintáját követi, ez pedig biztatóan hangzik a világ többi részének, amelyek még csak mostanában kezdtek újranyitni a koronavírus miatti lezárásokból. Számos egyéb mutató, például a lakossági fogyasztás, belföldi turizmus adatai viszont azt jelzik: egyáltalán nem állt még vissza a normális (?) kerékvágásba az élet Kínában sem, így ez inkább a lassú kilábalás felé mutat. Mivel Európában és Amerikában teljes országok, országrészek voltak csaknem két hónapig szigorú lezárás alatt, míg Kínában inkább tartományonként igyekeztek kezelni a helyzetet, mindez a kínainál súlyosabb és egyúttal elhúzódóbb válság felé mutat például az EU-ban.

Tényleg történelmi lépésre készülnek Merkelék vírus ügyben – Íme, a magyar kormánynak is fontos szálak

Tényleg történelmi lépésre készülnek Merkelék vírus ügyben – Íme, a magyar kormánynak is fontos szálak

Az elmúlt két hétben a jelek szerint nagyobb előrelépés történt az európai integráció mélyítésének rögös útján, mint előtte évek alatt, hiszen a német alkotmánybíróság május 5-i példátlan döntése után múlt kedden Európa történelmi jelentőségű megsegítéséről állapodott meg a német CDU/CSU pártszövetség. Ebből pedig mostanra eljutottunk odáig, hogy az évekig tartó ellenkezést feladva hajlandó Németország a közös uniós adósságkibocsátásra a koronavírus miatti helyreállítási alapnál. Mindez több szálon keresztül a magyar kormány gazdaság(politika)i stratégiájára is jelentősen kihat. Éppen ezekről a kérdésekről egyeztetett ma Orbán Viktor magyar, illetve a többi visegrádi kormányfő Angela Merkel német kancellárral.

Nagy dologra készülnek Merkelék vírus ügyben, amiért komolyan aggódhat a magyar kormány

Nagy dologra készülnek Merkelék vírus ügyben, amiért komolyan aggódhat a magyar kormány

Őszig Angela Merkel kormányának hadügyminisztere volt, most az Európai Bizottságot vezeti Ursula von der Leyen és a legfrissebb jelek szerint ők ketten valami olyan nagy dologra készülnek, ami egyszerre pipálná ki a koronavírus-válságból való uniós helyreállítás feladatát és védené ki az Európai Központi Bank kötvényvásárlási programjának német alkotmánybírósági elkaszálását. Látszólag két teljesen különálló témáról van szó, de váratlanul mégis összekapcsolódtak és (kényszerből) a szorosabb gazdaságpolitikai integráció felé terelhetik az Európai Uniót. Sőt, Merkel szerdán már politikai unióról is beszélt. Mindez, illetve a két témával járó következmények több szempontból is kifejezetten nyugtalanítóak lehetnek az Orbán-kormánynak, hiszen alávágnának a magyar gazdaságstratégiának és a nemzetállamok laza együttműködését szorgalmazó modellnek is.

Nincs plusz EU-pénz a vírusválságra, de azért könnyebb a kormány dolga - Hatalmas pályázati keret jön nyárig

Nincs plusz EU-pénz a vírusválságra, de azért könnyebb a kormány dolga - Hatalmas pályázati keret jön nyárig

Egyetlen eurócentnyi többlettámogatást sem ad Magyarországnak az Európai Bizottság a koronavírus válság kezelésére a 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklus keretén felül, így tévesek a plusz EU-pénzről szóló állítások – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjúban Perényi Zsigmond. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára azt viszont elismerte, hogy a Bizottság által lazított állami támogatási és EU-s pénzfelhasználási szabályok tényleg megkönnyítik a tagállami kormányok dolgát, hiszen rugalmasabban tudják felhasználni a 7 évre euróban járó támogatásokat. Utóbbiak a forint gyengülése és a keret túlvállalása miatt itthon jelentősen tovább bővülnek: Perényi jelzése szerint idén nyárig akár több mint 1000 milliárd forintnyi EU-pályázati keret jelenik meg.

Koronavírus: hirtelen nagyon felpörgött a kormány EU-s pénzosztása Magyarországon

Koronavírus: hirtelen nagyon felpörgött a kormány EU-s pénzosztása Magyarországon

Több mint egy éve nem született annyi uniós pályázati támogatási döntés, mint április közepe óta és a támogatások kifizetése is láthatóan felpörgött a koronavírus-válság itthoni kitörése óta – derül ki a Portfolio vizsgálatából. Ezekre a döntésekre egyrészt az adott sürgetést, hogy a válságot tompítani kell, másrészt az, hogy bár euróban nem kap több támogatást az ország, mint amit eleve megítéltek a 2014-2020-as ciklusra, de a pénztömeg itthon forintban jóval többet ér a forint gyengülése miatt és közben Brüsszel jócskán fellazította a pénzfelhasználás szabályait is. Mindezekkel a lehetőségekkel a kormány a következő hónapokban bizonyára még erőteljesebben élni fog, így amint már rámutattunk: valójában az EU-pénz lesz itthon a gazdaságélénkítés legfőbb csatornája.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Béketárgyalás lesz az ukrajnai háború lezárásáról, de máris jött egy igazán rossz hír
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility