• Megjelenítés
Weinhardt Attila

Weinhardt Attila

Szenior elemző, energiagazdálkodási szakközgazdász

Weinhardt Attila 2004 óta dolgozik közgazdászként, makrogazdasági elemzőként a Portfoliónál és 2014-ig elsősorban a magyar deviza- és állampapírpiaci, illetve különböző magyar és globális gazdasági folyamatok elemzésével, értékelésével foglalkozott, illetve ezen témákról adott rendszeresen interjúkat televízióknak és rádióknak. Ebben az időszakban (2010-ben) elnyerte a fiataloknak szóló legrangosabb hazai szakmai díjat, a Junior Príma Díjat, majd 2011-ben, illetve 2012-ben megírta a Portfolio Füzet sorozat két szakmai kiadványát "Befektetési stratégiák egyszerűen", illetve "Kereskedési pszichológia egyszerűen" címmel. Érdeklődése fokozatosan a nemzetgazdasági szempontból egyre fontosabb EU-források terület felé irányult, így 2014-ben létrehozta a Portfolio új rovatát Uniós Források néven. Ennek szakmai tartalma, a hozzá kapcsolódó konferencia-sorozat, valamint a kohéziós politika magyarországi hatásainak bemutatásáról szóló, az Európai Bizottságtól elnyert, általa koordinált, médiapályázat 2019-2020-as sikeres megvalósítása úttörő volt a magyar média világában. A 2021-ben kibontakozó energiaválság miatt figyelme az európai energiapiacok felé irányult: számtalan cikkben, átfogó elemzésben, és nyilatkozatban követte az orosz-ukrán háború mellett rendkívül felértékelődött energetikai terület fejleményeit. 2022-től kezdve szakmai felelőse lett az Energy Investment Forumnak, illetve a Portfolio energiamenedzsment témájú konferenciáinak. Energetikai tudása elmélyítése, és a rendszerszintű átlátás érdekében 2023-2024 során elvégezte a Budapesti Corvinus Egyetem és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont közös angol nyelvű képzését, így energiagazdálkodási szakközgazdász diplomát szerzett.
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 1305
Magyar járványhelyzet: egyre inkább búcsút inthetünk a húsvét előtti nyitásnak

Magyar járványhelyzet: egyre inkább búcsút inthetünk a húsvét előtti nyitásnak

A koronavírus-járvány legfrissebb fejleményei és Orbán Viktor kormányfő szavai afelé mutatnak, hogy április elejéig, húsvétig még relatív alacsony lesz a magyar lakosság vakcinákkal való átoltottsága és így a korlátozások nagy részének feloldása még fokozott kockázatokkal járna, amit mindenképpen el szeretne kerülni a kormány. Ezért jelen tudásunk szerint inkább az a valószínű, hogy április közepe körülre juthat oda a kormány, hogy a korlátozások fokozatos feloldását megkezdje, aztán ahogy fut fel az átoltottság, úgy szélesítse ki a lazításokat. Mindez az üzleti-gazdasági tervezés szempontjából azt is jelenti, hogy a második negyedév jelentős részében még megmaradnak a korlátozások, azaz nem tud még akadályok nélkül működni például az idegenforgalom, vagy a vendéglátás; az pedig részben a most induló online konzultáció alapján dől el, hogy a már beoltottak kapnak-e „újranyitási” kedvezményeket.

Évek óta nem látott ütemben pörgeti a magyar kormány az EU-pénzek kifizetését

Évek óta nem látott ütemben pörgeti a magyar kormány az EU-pénzek kifizetését

Nagyon felpörgött tavaly ősztől idehaza az uniós pályázati döntéshozatal, ami oda vezetett, hogy decemberben 235 milliárd forintnyi, januárban pedig 268 milliárd forintnyi EU-támogatás kifizetése történt meg, amelyek az elmúlt 3 év legmagasabb összegei közé tartoznak – derül ki a Portfolio átfogó vizsgálatából. Jó hír, hogy közben Brüsszelből is hatalmas összeg, közel 400 milliárd forint érkezett az év utolsó heteiben és az is, hogy a januártól hatályba lépett jogállamisági rendelet mellett is kiutalt pénzt a magyar kormánynak az Európai Bizottság. Az új, 2021-2027-es ciklus itthoni első pályázatainak kiítására közben tudomásunk szerint még mindig kell pár hetet várni.

Megvan a végső döntés - Nyáron gigantikus pénzt kap a magyar kormány Brüsszelből

Megvan a végső döntés - Nyáron gigantikus pénzt kap a magyar kormány Brüsszelből

Miután kedden elfogadta az Európai Parlament plenáris ülése, csütörtökön délután az Európai Tanács is jóváhagyta a végleges formáját az uniós helyreállítási alap legnagyobb programjának, és ezzel uniós oldalról megnyílt az út a pénzek nyári első kifizetése előtt. Mivel a végső tárgyalások során 10%-ról 13%-ra sikerült feltornászni az idei évben esedékes első előleg kiutalásának mértékét, így ez a magyar reform- és beruházási programból kiindulva mintegy 750 milliárd forint lesz, amit várhatóan júliusban utal majd át az Európai Bizottság. A minap vázolt több lépcsős magyar gazdaság újraindítási terv nyári fázisának bizonyára ez lesz az egyik fő finanszírozási csatornája, a gyakorlatban pedig majd nagy egyetemfejlesztési, illetve energiagazdálkodási és digitalizációs programok elindulásáról fogunk hallani.

Megtudtuk a magyaroknak szánt brüsszeli anyag hátterét: nagyon furcsa a helyzet, de van mögötte magyarázat

Megtudtuk a magyaroknak szánt brüsszeli anyag hátterét: nagyon furcsa a helyzet, de van mögötte magyarázat

A Portfolio egybehangzó brüsszeli és budapesti információi szerint semmilyen konkrét hivatalos, illetve informális kérése nem volt az utóbbi két hétben az Európai Bizottságnak a magyar kormány felé a közbeszerzési rendszer terén, így egyelőre egyik oldalon sem értik, hogy ki és mit szivárogtatott ki a Reutersnek hétfőn. Mindenesetre készít a bizottsági stáb egy belső használatra szánt anyagot, amiben tényleg vannak közbeszerzést érintő témák is, és persze itthon is sejthették a kormány háza táján, hogy a 2021-2027-es új uniós ciklusban milyen új keretek és elvárások jöhetnek és részben ezek miatt történtek a múlt héten a jogszabályi változások.

Itt a nagy bejelentés! – Megépül az M0 nyugati szektora, csak kicsit máshogy

Itt a nagy bejelentés! – Megépül az M0 nyugati szektora, csak kicsit máshogy

A Budapestet körülölelő M0 autóút régóta hiányzó nyugati szakasza lényegében megépül, de nem a budai hegyekben, hanem egy kicsit távolabb, a Bicskétől Esztergomig vezető M100-as gyorsforgalmi útként – derül ki egy hétfői kormányzati bejelentésből. Az M100-as megépülése után az M0 körgyűrűnek már csak az északi szelete fog hiányozni, ami egy másfél évvel ezelőtti, a maival összhangban lévő kormánydöntés alapján az M10-es gyorsforgalmi út lenne, ami Esztergomot kötné össze Budával.

Mikor oldhatók fel a korlátozások Magyarországon? - Kiszámoltuk és meglepőnek tűnő eredményre jutottunk

Mikor oldhatók fel a korlátozások Magyarországon? - Kiszámoltuk és meglepőnek tűnő eredményre jutottunk

A Portfolio frissített kalkulációi szerint a járványügyi korlátozásokról szóló március eleji kormánydöntéskor még csak legfeljebb 16-18% körül, az április eleji újabb kormánydöntéskor pedig legfeljebb 32-41% között lehet az első koronavírus elleni oltásukhoz már hozzájutottak, illetve a természetes védettséget élvezők aránya. Az utóbbi széles tartomány jól érzékelteti a nagy bizonytalanságot, de egyúttal azt is, hogy addigra már viszonylag magas lehet az átoltottság, így az az egyik fő - sokaknak talán meglepő - következtetésünk, hogy a kormány helyett valójában inkább a magyar emberek döntik el, hogy mikor oldhatók fel a korlátozások éppen azzal, ahogy a vakcinákhoz, azok között is a keleti vakcinákhoz hozzáállnak. Ha ugyanis a milliós tételben megérkező orosz és kínai készítményekkel csak viszonylag kevesen élnének, akkor április elejéig még nem tudna olyan magasra futni az átoltottság, hogy biztonságosan fel lehessen oldani a legtöbb korlátozást, így annak potenciális ideje is legalább néhány héttel későbbre tolódhat.

Fehérgalléros bűnözők gyűjtőhelyévé válhat Magyarország? – Összecsaptak az érvek az Európai Ügyészségből kimaradás miatt

Fehérgalléros bűnözők gyűjtőhelyévé válhat Magyarország? – Összecsaptak az érvek az Európai Ügyészségből kimaradás miatt

Csak Magyarország és Lengyelország marad ki az Európai Ügyészséget működtető megerősített együttműködésből és „riasztó annak a lehetősége”, hogy a kimaradók „a fehérgalléros bűnözők gyűjtőhelyévé válhatnak, mivel a bűnözők azt az országot választhatják, amelyben enyhébb elbírálásra számíthatnak” – mutatott rá az új uniós intézmény működését, előnyeit és következményeit bemutató mai konferencia felvezetőjében Martin József Péter.

Újra kitör a Brexit-háború? – Átírná a megállapodást a brit kormány

Újra kitör a Brexit-háború? – Átírná a megállapodást a brit kormány

A tavaly karácsonykor kötött kereskedelmi Brexit-megállapodás eleve súlyos helyzetet teremtett a speciális helyzetben lévő Észak-Írország számára, amit tetézett volna egy át nem gondolt múlt pénteki európai bizottsági rendelet és most utóbbit ürügyként felhasználva lendült támadásba a brit kormány ahhoz, hogy követelje a karácsonyi megállapodás átírását nemcsak technikai, hanem politikai szinten is. Ha pedig erre nem hajlandó Brüsszel, akkor kész egyoldalúan is lépni London egy szerdán nyilvánosságra hozott levél szerint, amelyet egy mai uniós-brit egyeztetés elé időzítettek. Az újonnan fellángolt vita még nagyon messzire is elvezethet.
Frissítés: a szerda esti tárgyalások alapján egyelőre úgy tűnik, hogy lepattant elsőre az EU-ról a brit kormány követelése a Brexit-megállapodás azonnali módosításáról.

Vakcinahelyzet Magyarországon: korábban jöhetnek a feloldások

Vakcinahelyzet Magyarországon: korábban jöhetnek a feloldások

Egy hétvégi bejelentés alapján dupla annyi vakcinát kap Magyarország az AstraZeneca felől március végéig, mint amivel mi a pénteki modellszámításainkat végeztük, így május eleje-közepe helyett elméletileg már április második felében eljuthat a nyájimmunitás küszöbére az átoltottság idehaza, így ha minden jól megy, akkoriban már megkezdődhet a magyarországi korlátozások feloldása – derül ki a Portfolio frissített számításaiból. Ezek után érkezett hétfőn délelőtt az a hír, hogy a második negyedévben 75 millió darabbal több vakcinát képes szállítani a Pfizer/BioNtech az EU-nak, de az nem derült ki, hogy pontosan mihez képest, így ennek a bejelentésnek a hatásával egyelőre nem frissítettük a modellt.

Kiszámoltuk: ha minden jól megy, május körül már fel lehet oldani a magyarországi korlátozásokat

Kiszámoltuk: ha minden jól megy, május körül már fel lehet oldani a magyarországi korlátozásokat

Május elejére elméletileg elérhető Magyarországon a 60%-os, a hónap közepére pedig a 70%-os átoltottsági arány a koronavírus ellen, amely tartományt sok kutató szükségesnek tartja a nyájimmunitás eléréséhez, így tehát kora nyártól feloldhatónak tűnnek az országos szintű korlátozások – derül ki a Portfolio kalkulációiból, amelyek már figyelembe veszik a péntek délután bejelentett kínai vakcinaszerződési adatokat is. A számításaink eredménye az üzleti és magánéleti tervezéshez kifejezetten fontos információ, de hangsúlyozzuk, hogy óriási még a bizonytalanság, mert akár hamarabb is bekövetkezet a korlátozások feloldása (a beoltottak körében bizonyosan), vagy akár jóval később is. Rengeteg múlik a vakcinák hatásosságán, szállítási ütemezésén és itthon a lakosság oltásokkal kapcsolatos hozzáállásának változásán is.

Tudtuk, hogy sok minden más lesz a Brexit után, és ezt a magyarok is megérzik majd

Tudtuk, hogy sok minden más lesz a Brexit után, és ezt a magyarok is megérzik majd

Előzetesen is lehetett tudni, hogy sok minden megváltozik majd a Brexit  után, de az a legfontosabb mindenkinek, hogy decemberben sikerült megállapodni az Európai Unióval – mondta a Portfolionak adott interjúban Paul Fox budapesti brit nagykövet. A diplomata szerint elkerülhetetlen, hogy a változásnak legyenek árnyoldalai is, hiszen mostantól az EU-állampolgároknak is drágább lesz az egyetem és nehezebb lesz munkát vállalni a szigetországban. A magyar demokráciára és jogállamiságra vonatkozó nemzetközi kritikák kapcsán Fox elmondta: szerinte nem feladata más országokat megleckéztetni, ő nem a nyilvános vitákban, hanem a párbeszédben hisz.

Német EP-képviselő a magyar kormány drasztikus döntéséről: „bárcsak az én hazám is így döntene”

Német EP-képviselő a magyar kormány drasztikus döntéséről: „bárcsak az én hazám is így döntene”

„Németként örülnék, ha így döntene az országom”, … „alapvetően nem rossz a döntés, talán példát vehet róla Németország is”, hiszen így több pénz jut a vidékfejlesztésre, innovációra, környezetvédelemre – ezekkel a kifejezésekkel reagált Peter Jahr néppárti EP-képviselő, a Közös Agrárpolitika (KAP) stratégiai terveinek jelentéstevője a Portfolio kérdésére egy csütörtök délutáni online háttérbeszélgetésen.

Nagyon sok EU-s pénzt blokkolhat az Európai Bizottság a nagy magyar állami projekteknél

Nagyon sok EU-s pénzt blokkolhat az Európai Bizottság a nagy magyar állami projekteknél

Nagyon erős eszközt adtak a kezünkbe az állam- és kormányfők a jogállamisági rendelet támogatásával, amely január elseje óta hatályban van és alkalmazni is tudjuk azt, így „nagyon sok pénzt blokkolhatunk” például nagy magyar állami beruházások kifizetéseinél – jelezte az osztrák Der Standard című lapnak adott terjedelmes interjúban az Európai Bizottság alelnöke hétfőn. Mindez azután válhat élessé, hogy az Európai Bíróság kimondja ítéletét a rendeletről, de közben ettől teljesen függetlenül zajlik egy potenciálisan nagy horderejű per az Európai Bíróságon, amelyben tegnap volt meghallgatás Luxemburgban és amelyben akár a magyar igazságszolgáltatás függetlenségéről is ítélet születhet nyár-ősz körül. Ez pedig akár apropót is jelenthet az EU-pénzek blokkolásához.

Radikális kormánydöntést hirdetett ki Orbán Viktor - Az egész vidéki Magyarországot érinti!

Radikális kormánydöntést hirdetett ki Orbán Viktor - Az egész vidéki Magyarországot érinti!

Rövid, de annál jelentősebb kormányhatározat jelent meg a hétfő esti Magyar Közlönyben Orbán Viktor aláírásával, a vidéki Magyarország megújításáról, a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar versenyképességének, valamint a gazdák támogatási szintjének a 2021–2027-es időszakban történő megőrzéséről címmel.

Kiszivárgott, hogy milyen közlekedési és vidékfejlesztési célokra akar 2050 milliárdnyi új EU-pénzt költeni a kormány

Kiszivárgott, hogy milyen közlekedési és vidékfejlesztési célokra akar 2050 milliárdnyi új EU-pénzt költeni a kormány

Kiderült, hogy konkrétan milyen célokra akarja elkölteni a kormány a 2021-2027-es uniós ciklusban a közlekedési és a vidékfejlesztési EU-pénzek fele-fele részét, hiszen a Népszava a birtokába jutott kormányzati anyagokból összesen 2052 milliárd forintnyi támogatási terv részleteit ismertette. Közben mi is végeztünk néhány számítást, hogy rávilágítsunk, milyen hatalmas pénzekről beszélünk az előttünk álló időszakban és összefoglaltuk azt is, hogy most mi tudható a vállalkozásokat leginkább érdeklő pályázatok terén.

Bekövetkezett a valódi Brexit – Hogyan utazhatunk, tanulhatunk, dolgozhatunk kint mostantól?

Bekövetkezett a valódi Brexit – Hogyan utazhatunk, tanulhatunk, dolgozhatunk kint mostantól?

Január elsején, azaz ma elhagyta az Egyesült Királyság a vámuniót és a közös piacot, és ezzel a gyakorlatban is bekövetkezett a Brexit, ami az élet számos területén hoz mától lényeges változásokat. Az alábbiakban elsősorban az itthon élő magyar állampolgárok szemszögéből világítjuk meg a legfőbb változásokat, így a diákokra, kutatókra, munkavállalókra és idősebbekre vonatkozó fejleményeket foglaljuk össze, illetve az élet több területéről is kiemelünk egy-egy lényeges információt.

A szétesés, vagy a még szorosabb integráció felé haladt idén az EU? – Íme, a nagy kép! (TOP10 sztori - 3.)

A szétesés, vagy a még szorosabb integráció felé haladt idén az EU? – Íme, a nagy kép! (TOP10 sztori - 3.)

48 év után gazdaságilag is kilép az EU-ból az Egyesült Királyság, miközben a koronavírus-válság példátlan módon közös adósságvállalásra készteti a bent maradó 27 tagállamot, és egy szigorú jogállamisági mechanizmust is hozzárendel a masszívan megemelt pénzosztáshoz – mindez jól mutatja azt, hogy mennyire a kettősség jegyében zajlott a 2020-as év az Európai Unióban. Egyszerre láthattunk ugyanis a dezintegrációra utaló jeleket (például Brexit, költségvetési vétó a véglegekig feszített politikai-ideológiai viták mellett) és olyanokat is, amelyek a mélyebb integráció felé mutatnak (például helyreállítási alap, 2030-as klímacél, elinduló Európai Ügyészség, ESM-reform). A mérleg nyelve afelé billen, hogy a súlyos viták mellett is előrelépett az integrációban az EU és közben biztosnak látszik: 2021-ben is súlyos vitákra számíthatunk, főleg jogi fronton.

Még karácsony előtt dönt a kormány az új EU-s programokról, január 4-től jönnek az új pályázatok

Még karácsony előtt dönt a kormány az új EU-s programokról, január 4-től jönnek az új pályázatok

Elkészültek 2021-2027-es uniós ciklushoz tartozó Operatív Programok tervei, ezeket jövő héten elfogadhatja a kormány, a két ünnep között közzé is fogjuk tenni és már január 4-től megjelennek pályázatok, illetve a 2021-es egész éves pályázati menetrend is – jelentette be egy péntek délutáni online tájékoztatón Ágostházy Szabolcs. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára jelezte, hogy a következő hetekben intenzív online és közterületi kampánnyal is készül a kormány az új uniós programokkal kapcsolatos társadalmi egyeztetés ösztönzésére és elsősorban január végéig várják a szakmai visszajelzéseket a hivatalos pályázati oldalon keresztül. A hivatalos pályázati oldalon közben már néhány konkrét pályázati tervezet egyeztetése is megjelent, ami szintén arra utal, hogy már a jövő év elejétől jönni fognak konkrét felhívások is.

Jóváhagyta a hadüzenetet az EP - Két tűz közé került a Bizottság a jogállamisági rendelet alkalmazásánál

Jóváhagyta a hadüzenetet az EP - Két tűz közé került a Bizottság a jogállamisági rendelet alkalmazásánál

Nagy többséggel elfogadta csütörtöki plenáris ülésén az Európai Parlament azt az állásfoglalást, amely a zárszámadás megtagadásának, bizalmatlansági indítvány és külön bírósági per indításának belengetésével igyekszik rászorítani Ursula von der Leyen európai bizottsági elnököt arra, hogy már 2021. január elsejétől maradéktalanul alkalmazza a hatályba lépő jogállamisági rendelet minden betűjét. Ez fontos fejlemény, mert így gyakorlatilag falhoz szorította az Európai Parlament az Európai Bizottság elnökét. Ebből utóbbi csak egy keskeny úton haladva tud „kimozogni” úgy, hogy egyszerre feleljen meg az EP elvárásainak és az állam- és kormányfők múlt heti iránymutatásának is.

Hadüzenet után kemény szavak Brüsszelből: minden jogállamiság-sértést feljegyzünk januártól és lépni fogunk

Hadüzenet után kemény szavak Brüsszelből: minden jogállamiság-sértést feljegyzünk januártól és lépni fogunk

A jogállamisági mechanizmus hatályba lépésétől, azaz 2021. január elsejétől minden jogállamiság-sértés feljegyezünk, egyetlen ügy sem fog elsikkadni és amint lehetséges, fel is fogunk lépni bármely tagállammal szemben az EU-pénzes szankciók terén – lényegében ezeket mondta az Európai Parlament mai plenáris ülésén tartott beszédében Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. A keménynek hangzó üzenet az EP megnyugtatását szolgálta, a gyakorlatban viszont azt jelenti, hogy leghamarabb 2022 nyara körülre érhetnének odáig a folyamatok, hogy esetleg a magyarországi EU-pénzeket érintő szankciók szülessenek. A beszéd után az EP el is fogadta a jogállamisági rendeletet.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Hatalmas adóváltozások jönnek 2026-ban, és ez még nem minden
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility