Weinhardt Attila

Weinhardt Attila

Elemző

Weinhardt Attila 2004 óta dolgozik makrogazdasági elemzőként a Portfoliónál és 2014-ig elsősorban a magyar deviza- és állampapírpiaci, illetve különböző magyar és globális gazdasági folyamatok elemzésével, értékelésével foglalkozott, illetve ezen témákról adott rendszeresen interjúkat televízióknak és rádióknak. Ebben az időszakban (2010-ben) elnyerte a fiataloknak szóló legrangosabb hazai szakmai díjat, a Junior Príma Díjat, majd 2011-ben, illetve 2012-ben megírta a Portfolio Füzet sorozat két szakmai kiadványát „Befektetési stratégiák egyszerűen”, illetve „Kereskedési pszichológia egyszerűen” címmel. Érdeklődése fokozatosan a nemzetgazdasági szempontból egyre fontosabb EU-források terület felé irányult, így 2014-ben létrehozta és azóta is vezeti a Portfolio új rovatát Uniós Források néven. Ennek szakmai tartalma, a hozzá kapcsolódó konferencia-sorozat, valamint a kohéziós politika magyarországi hatásainak bemutatásáról szóló, az Európai Bizottságtól elnyert médiapályázat 2019-2020-as sikeres megvalósítása úttörő a magyar média világában.
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 1170
Miért maradt el sok EU-s projektátadó az önkormányzati választások előtt? – Íme, a magyarázat

Miért maradt el sok EU-s projektátadó az önkormányzati választások előtt? – Íme, a magyarázat

Bár az elmúlt hetekben sok önkormányzati EU-s projektet adtak át a híradások szerint, de jóval több lehet az, amelyet a csúszások miatt nem, vagy csak részben tudtak átadni. Arról, hogy ez miért lehet, és a pályázati kiírás tervezésétől a döntéshozatalon át a megvalósításig hány helyen adódhat össze az egyes projektek akár 2-2,5 éves csúszása, Szebeni Dáviddal, az Enrawell stratégiai igazgatójával beszélgettünk.

Beömlött a rengeteg brüsszeli pénz, mégsem lépett a gázra a kormány

Beömlött a rengeteg brüsszeli pénz, mégsem lépett a gázra a kormány

Bár augusztus végén és szeptember első heteiben összesen mintegy 500 milliárd forintnyi EU-támogatás ömlött be Magyarországra, ami jócskán javította a magyar költségvetés helyzetét, mégsem kezdett szeptemberben újabb pályázati „osztogatásba”, tömeges eredményhirdetésbe, illetve pályázati kifizetésekbe a kormány – derül ki szokásos hónap eleji elemzésünkből. Ennek főként az lehet az oka, hogy nincs már tömegével bírálatra váró pályázat bent a rendszerben, illetve főként a projektek előrehaladásától függ, hogy a kormány hatóságai mikor mennyit tudnak kifizetni a nyerteseknek.

Bejelentették: durván megemelték az erdőtelepítési EU-támogatások összegét

Bejelentették: durván megemelték az erdőtelepítési EU-támogatások összegét

Már hetek óta azt ígérte a kormány, hogy durván, akár 80-130%-kal is megemelik az erdőtelepítési uniós pályázatban elérhető támogatásokat, és péntek délután valóban át is írták a pályázat szabályrendszerét. Ebből kiderült azonban az is, hogy a pályázat keretösszegét 50,32 milliárd forinton hagyták és továbbra is csak 300 nyertes projekttel számolnak, amelyek majd 25 ezer hektárral növelik az ország erdővel borítottságát. Így tehát aki belevág a telepítésbe, jóval nagyobb támogatásokra számíthat, de érdemes vigyáznia, mert ha október 31. előtt adja be a pályázatát, azt még a régi tartalmi értékelési szabályrendszer szerint értékelik. Érdemes tehát egy kicsit kivárni.

Januárig kiderül, mennyi új EU-pályázat jön még

Januárig kiderül, mennyi új EU-pályázat jön még

Jelenleg még zajlanak az értékelések a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban, „ősz végén, jövő év elején lehet majd konkrét számokról beszélni” – jelezte a Portfolio azon kérdésére Rákossy Balázs, a Pénzügyminisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkára a tárca mai sajtótájékoztatóján, hogy a gyenge forint és a visszahulló források milyen új uniós pályázatok előtt mekkora volumenben nyithatják meg az utat.

Bejelentették: itt vannak a részletek a legújabb napelemes ingyenpénzről

Bejelentették: itt vannak a részletek a legújabb napelemes ingyenpénzről

Ma megjelent és november 11-től várhatóan 2020. január 15-ig lesz majd nyitva az a 20,42 milliárd forintos keretösszegű új uniós pályázat, amely megújuló energia használatát és energiahatékonyságot növelő épületenergetikai fejlesztések támogatását célozza a mikro-, kis- és középvállalkozások számára – hangzott el a Pénzügyminisztériumban tartott sajtótájékoztatón. Jó hír a cégeknek, hogy a nyáron megjelent kisebb napelemes pályázathoz képest most bővült a támogatható fejlesztési célok köre és bővült a támogatható vállalkozások köre is.

Most kell lépnie az európai elitnek, különben veszélybe kerül az EU jövője!

Most kell lépnie az európai elitnek, különben veszélybe kerül az EU jövője!

A Brexit még bármelyik irányba kifuthat, a magyar-horvát és magyar-osztrák határmenti EU-s program példaértékű, a Magyarországnak is fontos kohéziós és agrártámogatásokat pedig nem szabad drasztikusan megvágni 2021-től, mert az elmaradottabb régiókat igenis fokozottan támogatni kell – többek között ezekről beszélt a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Luca Jahier. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság közelmúltban Magyarországon járt elnöke hangsúlyozta, hogy az EP-választások után az európai politikai elitnek sürgősen lépnie kell és meg kell erősítenie az európai projektet, fenntarthatóbbá kell tennie a gazdaságot és szociálisabbá a társadalmi berendezkedést, mert enélkül az emberek frusztrációja a sérülékenyebb társadalmi csoportokon fog csattanni és a populista, antidemokratikus erőket fogják hatalomra juttatni.

Brexit: kiszivárgott, hogy 3 év szenvedés után mire készülnek a britek

Bár hivatalosan csak az október 3-án véget érő konzervatív párti kongresszus után tervezi közölni a brit kormány az Európai Unióval az északír-ír tartalékmegoldás helyetti javaslatát, több brit lapban már kiszivárogtak ennek körvonalai. Ezek afelé mutatnak, hogy mind a londoni kormánynak, mind az EU27-nek jelentős engedményeket kellene tennie a megállapodás nélküli Brexit elkerülése érdekében, hiszen egy speciális gazdasági övezetté válna Észak-Írország, hogy így lehessen leküzdeni az uniós és a kilépő Egyesült Királyság szabályai közötti különbségeket. Az, hogy ez sikerül-e, erősen kérdéses egyelőre, mert sok részletkérdést kellene még tisztázni, miközben az idő szorít. Mindezek miatt továbbra is reális veszély, hogy végül megállapodás nélkül zuhan ki az ország (október végén) az EU-ból és éppen erre figyelmeztetett ma délelőtt az Európai Bizottság elnöke is.

Hatalmas büntetést vállalt be a kormány, így újra ömlik az EU-pénz Magyarországra

Hatalmas büntetést vállalt be a kormány, így újra ömlik az EU-pénz Magyarországra

Az elmúlt 5 hétben csaknem 500 milliárd forintnyi EU-támogatást utalt át a magyar államnak az Európai Bizottság, és az extrém mértékű pénzáramlásnak még nincs vége. A Portfolio számos forrásának jelzései azonban afelé mutatnak: súlyos ára van ennek a kedvező fejleménynek. Ahhoz ugyanis, hogy újra ömölhessenek a brüsszeli pénzek a magyar államhoz, előtte jelentős, összességében sok tízmilliárd forintos pénzügyi büntetést kellett bevállalnia a kormánynak, hogy több, a szabálytalan pénzfelhasználásból eredő elszámolási vitát végre le tudjon zárni. A friss helyzet afelé mutat, hogy a következő hónapokban akár masszív többletbe is átcsaphat a magyar államháztartás pénzforgalmi egyenlege.

Négy hónappal eltolták az infokommunikációs EU-pályázat bezárását

Mivel a 2,5 éve megnyitott vállalati infokommunikációs EU-pályázat keretéből még mindig bőven van szabad forrás, ezért a minap arról jelent meg közlemény a hivatalos uniós pályázati oldalon, hogy a felhívást nem most szeptember 10-én, hanem csak jövő január 15-én zárják be. Ezzel együtt arra is több időt adnak a már nyertes projektek vezetőinek, hogy azokat befejezzék, illetve pénzügyileg elszámoljanak a felhasznált pénzzel.

Brexit: nagyon meg akar állapodni Johnson, csak éppen terve nincs rá, hogyan

Az ír miniszterelnökhöz Dublinba látogatott ma Boris Johnson brit miniszterelnök és kettejük sajtótájékoztatójának az a lényege, hogy bár Johnson a szavak szintjén nagyon azt akarja, hogy megállapodással tudjon kilépni az Egyesült Királyság az Európai Unióból, az ezt szolgáló konkrét, működőképes tartalékmegoldási terve azonban egyelőre nincs az északír-ír határ kérdésére – legalábbis nem mutatta be azt még se Brüsszelnek, se Dublinnak.

Télen jöhet a nagy döntés az EU-költségvetésről, vannak rossz előjelek Magyarországnak

Érdemi előrelépés nélkül zajlik immár második éve a 2021-2027-es uniós költségvetésről szóló vita a tagállamok között, de a tárgyalások a következő hónapokban várhatóan jelentősen felgyorsulnak és esélyes, hogy a téli hónapokban már húsbavágó döntéseket hoznak meg a tagállamok - vázolta a következő hónapok keretköltségvetéssel kapcsolatos kilátásait a Közgazdász-vándorgyűlésen pénteken tartott előadásában Iván Gábor. Az Európai Tanács Általános Politikai Igazgatóságának vezetője szerint októberben és decemberben jöhetnek a fontosabb döntések, de benne van a levegőben, hogy végül áthúzódik a keretköltségvetésről szóló végső tagállami alku a jövő év első felére.

A Brexit újabb halasztása várható a magyar Brexit-ügyi felelős szerint

A Brexit újabb halasztása várható a magyar Brexit-ügyi felelős szerint

"Én arra számítok, hogy lesz egy hosszabbítás még akkor is" a Brexitben, ha október közepén egy előrehozott választásra kerül sor az Egyesült Királyságban - válaszolta a Portfolio lehetséges forgatókönyvekkel kapcsolatos kérdésére Takács Szabolcs Brexit-ügyi miniszteri biztos az 57. Közgazdász-vándorgyűlésen. Ugyanilyen, a Brexit november 1-jére megcélzott dátumának halasztásával kapcsolatos várakozást fogalmazott meg kérdésünkre Iván Gábor, az Európai Unió Tanácsának általános politikai igazgatóságának vezetője is, akinek meglátása szerint a halasztás még az új Európai Bizottság kinevezésének folyamatában is okozhat bonyodalmakat.

Íme a titok, ahogy karbonsemleges lehet 2050-re Franciaország

Íme a titok, ahogy karbonsemleges lehet 2050-re Franciaország

18 hónapja zajlik Franciaországban 27 nagyvállalat összefogásával és a hatóságok-társadalom széleskörű bevonásával egy olyan átfogó stratégia megvalósítása, amelynek célja, hogy 2050-re karbonsemleges legyen Franciaország - jelezte a Közgazdász-vándorgyűlés csütörtöki előadásában Bertrand Bonhomme.

Nagy István: csak 2023-ban jön új EU-pénz az agráriumba, fektessenek be addig is!

Nagy István: csak 2023-ban jön új EU-pénz az agráriumba, fektessenek be addig is!

Gigantikus fenntarthatósági kihívások előtt áll a világ 2050-ig, és ezek szükséges megoldása nagyon vonzóvá teszi a magyar agrárgazdaságba való befektetéseket - hangsúlyozta az 57. Közgazdász-vándorgyűlés nyitó szekciójában Nagy István. Az agrárminiszter lényegében új forrásokat és új agrárbefektetéseket szorgalmazott az ágazatnak, hiszen a már ismert uniós forrásokon felül új uniós források várhatóan csak 2023-ban érkeznek, a 3-4 évig tartó finanszírozási rés pedig szavai szerint nem megengedhető egy ennyire fontos ágazat számára.

EU-pénzes csalások Magyarországon: hatalmas büntetést javasolt az OLAF

2018-ban Magyarország kapcsán zárta le a legtöbb (9) vizsgálatát az EU Csalás Elleni Hivatala, az OLAF, a tagállamok között, a 2014-2018-as időszakban lezárt vizsgálatok során pedig toronymagasan nálunk javasolta a legtöbb pénzügyi büntetést a szervezet a 2013-2017 között kifizetett felzárkóztatási és agrárpénzek arányában - derült ki az OLAF ma közzétett 2018-as éves jelentéséből. Utóbbi szomorú helyzet egyébként már az egy évvel ezelőtti OLAF-jelentésben is így volt, a 2018-as évről pedig ma azt is megtudtuk, hogy mindössze egyetlen csalásgyanús bejelentés érkezett hatósági frontról, de közben 32 esetben magánvonalon értesült ilyen gyanúról az OLAF.

Brexit: ebből kizuhanás lesz, fájdalmas EU-pénz vágásra készülhet Magyarország is!

Egyértelműen az az alapforgatókönyve az Európai Bizottságnak, hogy megállapodás nélkül fog kizuhanni október végén az Egyesült Királyság az Európai Unióból, mert nincs életképes tárgyalási alternatívája a brit kormánynak az északír tartalékmegoldás helyett és emiatt Brüsszel holnap kiadja a hatodik no-deal Brexit felkészítő anyagát, illetve az EU-s költségvetést érintő fájdalmas döntéseket is előkészít - írja ma reggeli brüsszeli hírösszefoglalójában a Politico.

Miért gyenge a forint? - Több oka is van

Ha nagyon röviden akarjuk összefoglalni, hogy miért gyenge a forint, azaz miért gyengült történelmi mélypontra az euróval és annak közelébe a dollárral szemben, akkor azt mondhatjuk, hogy két főbb ok miatt: egyrészt a külpiaci feszültségek sokasága, másrészt a magyar monetáris politika extrém lazasága miatt. Arról, hogy meddig gyengül a forint technikai elemzés alapján, és mit mondanak az elemzők a forint kilátásairól, ezekben a cikkeinkben írtunk:

Itt a mélypont: meddig gyengül a forint?

Ha csak az utóbbi 8 év árfolyamgrafikonját nézzük technikai elemzési szemmel, akkor 332-nél lehet a forint gyengülésének a vége, ha viszont kicsit még jobban visszamegyünk az időben, akkor 337-ig drágulhat az euró - derül ki gyors helyzetértékelésünkből. A 300 feletti dollárárfolyam kapcsán a 302,5-ös szintet kell figyelni, de ha annál is tovább esik a forint és így új 18 éves mélypontra bukik, akkor pusztán technikai elemzési alapon a 320-as zóna is célkeresztbe kerülhet.

Szivárognak a hírek: már készül a mesterterv, amely elhozhatja a nagy Brexit-alkut

Úgy tűnik, hogy az EU és az Egyesült Királyság között hetekig tartó üzengetés és állóháború után az elmúlt napokban megváltozott valami és a Politico reggeli összeállítása alapján elkezdett formálódni egy brit terv arról, hogy hogyan lehetne kiváltani a Boris Johnson kormányfő által hevesen kritizált északír tartalékmegoldást, ami a rendezett brit kiválást akadályozza.

Nagyon megverte a Balaton északi partja a délit - Megdöbbentő számokat mutatunk

A közvetlen Balaton-parti településeknek kiosztott uniós források több mint kétharmadát (27,1 milliárd forintot) az északi parti települések nyerték el, azaz alig egyharmada (12,1 milliárd forintot) jutott eddig a déli partiaknak - derül ki a Portfolio átfogó vizsgálatából. Teljesen megfordul azonban a kép, ha a part közelében zajló nagy EU-s közlekedésfejlesztéseket is bevesszük a képbe: így ugyanis már az összesen kiosztott 280 milliárdnak a négyötöde (224,5 milliárd forint) ömlik a déli partra és csak egyötöde (55,6 milliárd) az északira. Az adatok alapján az is látszik, hogy messze a legtöbb pénzt Balatonfüred "húzza be", majd utána Keszthely és Badacsonytomaj következik, így a Balaton "fővárosának" mondott Siófok a negyedik helyre szorult. Közvetlenül strandfejlesztésre egyébként csak 1,2 milliárd forintot költenek egész Balaton-szerte EU-s pénzből, de ennek többszörösét közlekedési, közszolgáltatási és közösségfejlesztési célokra.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Itt a kormánydöntés az üzemanyagárak szabályozásáról
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility