energiafüggőség

Ezért drágább az áram Magyarországon, mint a szomszédban

A hazai nagykereskedelmi áramárak nagyrészt az import jelentős aránya miatt magasabbak, mint a környező országokban - olvasható ki az Európai Bizottság energiaunió helyzetéről szóló harmadik jelentésének Magyarországra vonatkozó részéből. A dokumentum szerint a magyarországi lakóépületek energiahatékonysága jelentősen elmarad az uniós átlagtól, a közlekedés széndioxid-kibocsátása több mint másfélszeresére nőtt 1990 óta, ezzel együtt az egy főre jutó üvegházgáz-kibocsátás Magyarországon jelentősen alacsonyabb, mint az Unió egészében. Míg a kiskereskedelmi árak érdemi csökkenésével párhuzamosan a magyar fogyasztók elégedettségi indexe nagyot javult a 2010-2015-ös időszakban, 2005 és 2014 között viszont 13,9 százalékról 16,9 százalékra nőtt az energiaköltségek aránya a legszegényebb magyarországi háztartások kiadásai között - áll a felmérésben.

A gáz után az orosz olajfüggőségtől is szabadulna Lengyelország

Magyarországnak fájhat csak igazán a két nagyhatalom konfliktus

Jelentősen növelheti az európai országok, azon belül is az orosz ellátástól a legnagyobb mértékben függő államok - így Magyarország - energiabiztonságának kockázatait az Egyesült Államok és Oroszország viszonyának megromlása. Bár Oroszország és az európai országok energiapolitikai érdekei látszólag nagyban egyeznek, óvatosságra int, hogy Moszkva érdekelt a függőségi viszony fenntartásában, nem csupán gazdasági de geopolitikai okok miatt is.

Csökkent Magyarország energiafüggősége

Az Európai Unió teljes energiafogyasztásának több mint a felét, 54,1 százalékát importból fedezte 2015-ben, a megelőző évi 53,4 százalékot követően - közölte az Eurostat. Magyarország energiafüggősége hajszállal meghaladta ugyan az uniós átlagot, azonban jelentősen csökkent a 2014-es 61,1 százalékról. Az uniós statisztikai hivatal adatai szerint Magyarország az elmúlt 27 évet tekintve 1992-ben függött a legkevésbé (44,8%) a külső energiaforrásoktól, ami 2005-ben 63,1 százalékon tetőzött.

Hat megyei jogú város fogott össze az energiahatékonyság javításáért

Hat megyei jogú város (Kaposvár, Tatabánya, Zalaegerszeg, Dunaújváros, Szombathely, Veszprém) együttműködési megállapodást írt alá a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal (NFM) csütörtökön Budapesten, a dokumentum értelmében konzorciumi formában nyújtják majd be az energiahatékonyság, energiatakarékosság javítását, az energiafüggőség csökkentését célzó pályázataikat az Európai Unióhoz az Európai Helyi Energia Segítségnyújtás (ELENA) programban.

Az ésszerűbb energiafelhasználásra is pályázhatnak a kkv-k

Az idén kezdődött és 2020-ig tartó uniós költségvetési időszakban a magyar kis- és középvállalkozások (kkv-k) 700 milliárd forint támogatáshoz jutnak az energiarendszereik javítására, ehhez társul még a széndioxid kvóta eladásából származó évi 10 milliárd forint, a kettő együtt a hétszerese az előző időszak ilyen célú támogatásának - mondta Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős helyettes államtitkára szerdán, egy budapesti energetikai fórumon.