Szlovénia és Algéria két évvel meghosszabbította a földgázszállításról szóló megállapodást, amelynek értelmében Szlovénia a szükséges gázmennyiségének közel felét az észak-afrikai országtól szerzi be.
Egy olyan nagy üzemzavar és nagy területre kiterjedő tartós áramkimaradás után, mint ami 2025. április 28-án hétfőn történt az Ibériai-félszigeten, teljesen jogos a kérdés, hogy nálunk ilyen megtörténhet-e, illetve mit tanulhatunk a spanyolok és portugálok problémáiból. Úgy is megfogalmazhatjuk ezt a kérdést, hogy nálunk jobb vagy rosszabb a helyzet? A kérdést részben már érintettem 2025. április 30-i, a Portfolio-n megjelent írásomban, de szeretnék most kicsit a magyar villamosenergia-rendszerre koncentrálni. Ehhez pedig egy közelmúltbeli magyar eseményre érdemes visszatérni.
Egészen biztosan bekerül az európai energiastratégiákkal és a villamosenergia-rendszer fejlődésével foglalkozó történelemkönyvekbe mindaz, ami 2025. április 28., hétfőn Spanyolországban és Portugáliában történt. A mintegy 60 millió érintett lakos, a civilizált társadalom alapvető működéséhez szükséges infrastruktúra teljes leállása hatalmas földrajzi területen nem csak a spanyol és a portugál lakosság, hanem az egész Európai Unió lakosságának és döntéshozóinak érdeklődését kiváltotta.
A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) a napelemeket a villamosenergia-piacok új királyaként jellemezte a technológia elmúlt évekbeli árzuhanása és terjedése miatt, ezzel együtt a szervezet szisztematikusan alábecsülte a napenergia globális térnyerésének sebességét. Míg a megújuló technológiák, különösen a napelemek és szélturbinák terjedésének várható ütemét sokszor megközelítőleg pontosan sem sikerült modelleznie, a mértékadó jelentéseiről ismert szervezet az olyan fő mutatók jövőbeli alakulását viszonylag pontosan prognosztizálja, mint az energiaigény. A fosszilis források és a nukleáris energia területén viszont az IEA rendre túlbecsülte a várható növekedést.
Újraindulhat a Tomari atomerőmű egyik reaktora Japánban, miután az ország nukleáris hatósága előzetes jóváhagyást adott a Hokkaido Electric Power egységére - írta meg a Bloomberg. Ez az első ilyen döntés négy év óta, és fontos lépés lehet a kormány atomenergia-használatot ösztönző stratégiájában.
A Budapest LNG Summit 2025 egyik leginnovatívabb gondolatmenetét Szabó Gergely, a MET Central Europe régiós elnöke osztotta meg a hallgatósággal. Előadásában nemcsak az európai ipar energiafüggőségének kihívásait elemezte, hanem egy merész irányváltást is javasolt: szerinte elérkezett az idő, hogy Európa gázbeszerzéseit legalább részben a Henry Hub amerikai gáztőzsdéhez igazítsa.
Moszkva új energiastratégiája szerint a világ második legnagyobb olajexportőrének és második legnagyobb földgáztermelőjének számító Oroszország stabil kőolajtermelésre és jelentős földgáztermelési és -exportnövekedésre számít a következő negyedszázadban, írja a Reuters.
Az Európai Gázhálózati Üzemeltetők Egyesülete (ENTSOG) jelentése szerint az EU tagállamainak azonnal meg kell kezdeniük föld alatti gáztárolóik feltöltését, és fokozniuk kell a cseppfolyósított földgáz (LNG) beszerzéseit.
Az európai szélerőmű-iparág új megállapodásra tett javaslatot, amely alapjaiban alakítaná át a kontinens energiaellátását: legalább 100 GW-nyi új offshore szélerőművi kapacitás kiírását sürgetik a következő évtizedre. Az iparág egyúttal azt ígéri: 2040-ig 30%-kal csökkenti a költségeket – ha a politikai akarat is kitart mellette.
A Portfolio Vállalati Energiamenedzsment 2025 konferencián Luczay Péter, az ALTEO vezérigazgató-helyettese a KÁT-os termelők szerepét helyezte új megvilágításba a hazai villamosenergia-rendszerben. Elmondása szerint ezek a termelők nem okoznak aránytalan kiegyenlítetlenséget, és nem terhelik indokolatlanul a rendszert. A problémák sokkal inkább az adminisztratív korlátokból és az elavult szabályozásból fakadnak. Kiemelte, hogy a KÁT mérlegkör szaldója az elmúlt években pozitív volt, vagyis ezek a termelők összességében értéket teremtenek. A megoldás kulcsa a szabályozási piacokhoz való szélesebb hozzáférés és az ösztönzők újragondolása lehet - beszámolónk az eseményről.
Az energiaárak Magyarországon 2019 és 2023 között 171%-kal emelkedtek; az olcsó energia kora már nem fog visszatérni országos szinten, de vállalati szinten azért elérhetjük, hogy megint legyen olcsó és biztonságosan elérhető energia - ha együttműködünk. Az energiaköltségek emelkedésének problémájára a megoldást országos szinten a létező jó energiastratégiák végrehajtása jelentené, ehhez azonban rengeteg pénz kell, sokkal több, mint amiről szó van, és erős elhatározás a cselekvésre. Vállalati szinten a megoldás az, hogy próbáljuk meg a versenyképességet növelni, úgy, hogy energiaköltség-csökkentést csinálunk, lehetőleg zölden, és ezzel elérhetjük azt, hogy a vállalat fenntartható módon egy biztonságos energetikai működést érjen el - mondta el Dr. Keresztes Attila, az Astrasun Solar Nyrt. elnök-vezérigazgatója a Portfolio Vállalati Energiamenedzsment 2025 konferenciáján.
Antonio Lopez-Nicolas, az Európai Bizottság Energiaügyi Főigazgatóságának vezető tisztségviselője a Portfolio Vállalati Energiamenedzsment 2025 konferenciáján részletesen ismertette az EU új energiapolitikai irányvonalait. A Megfizethető Energiára vonatkozó Akcióterv és a Versenyképességi Iránytű program célja, hogy kezelje az energiaválság utóhatásait, csökkentse a lakossági és ipari terheket, valamint új alapokra helyezze az uniós energiapiacot. A cél: megfizethetőbb, zöldebb és ellenállóbb energiarendszer kialakítása Európa jövője érdekében.
Lengyelország bővíti az Ukrajnába irányuló földgázszállítási kapacitását, hogy segítse keleti szomszédját a télre való felkészülésben – közölte csütörtökön a Gaz-System, a lengyel gázvezeték-hálózat üzemeltetője.
A hazai földgáz-, geotermikus energia és biogáz-kitermelés is érdemben nőtt az elmúlt években, és az energiapolitikai tervek alapján ez a tendencia várhatóan a következőkben is folytatódik. Ez főleg az orosz eredetű gázimport lehető legnagyobb mértékű kiváltása miatt lenne fontos, ami elengedhetetlen Magyarország energiafüggőségének csökkentéséhez és a klímavédelmi vállalások teljesítéséhez is. Az energiatermelési potenciál és elemzések alapján az alternatív források akár a stratégiai célokban meghatározottaknál is jelentősebb szerepet tölthetnének be a magyar energiaellátásban.
A hosszú távú vállalati villamosenergia-vásárlási szerződések, a cPPA-k a hazai zöldátmenetben is fontos szerepet tölthetnek be, egyelőre viszont több ok miatt Magyarországon egzotikusnak számít ez a szerződéstípus. Azonban ahogy a zöldátmenet erősödik, a vállalatok pedig egyre inkább kiveszik belőle a részüket, a cPPA-szerződések is egyre inkább felértékelődhetnek. A konstrukció számos nehéz helyzetben lévő naperőmű beruházó számára is lehetőséget jelenthet, akik például akkumulátoros kapacitás telepítésével tehetik életképesebbé projektjeiket. Erről a témáról is hangsúlyosan szó lesz a Portfolio április 8-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján, amelyen az alábbi cikkben is szereplő Orbán Gábor, az MVM Partner vezérigazgatója is előad. További részletek és jelentkezés itt.
A lengyel PGE energetikai vállalat bejelentette, hogy mintegy 18 milliárd zlotyt (átszámítva kb. 4,7 milliárd dollárt) kíván befektetni akkumulátoros energiatároló projektekbe - írta meg a Reuters.
A felek kereskedelmi kérdésekről is tárgyaltak.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk a közel-keleti háborúról.
Izrael terrorcselekményről beszél.
Baj van a hitelezéssel.
Fontos fejlemények az öt napja tartó iráni-izraeli háborúról.
Szalóki Katalinnal, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatójával beszélgettünk.
