Az Európai Bizottság szerdán megküldött, a jogállamisági eljárást elindító levele alapján „semmi akadálya nincs a helyreállítási alapról szóló megállapodás aláírásának” – ezt szűrte le a kormány a levél gyors tanulmányozása alapján, mondta el a mai Kormányinfón Gulyás Gergely.
Ha minden a tervek szerint halad, akkor az Európai Bizottság szerdán jóváhagyja a jogállamisági eljárás elindítását Magyarországgal szemben, és Johannes Hahn költségvetési biztos (képünkön) még aznap el fogja küldeni a brüsszeli testület hivatalos írásbeli értesítését a magyar kormány illetékeseinek – írja a várható menetrendet a Népszava.
Az Európai Bizottság a mai napon 2,17 milliárd eurót folyósított három uniós tagállamnak – köztük Magyarországnak – a SURE, azaz a szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszköz keretében - jelezte a Bizottság.
Az orosz fosszilis energiahordozóktól való függés leépítését szolgáló beruházásokra 3, a hazánkba érkezett ukrajnai menekültek ellátására, integrálására szolgáló lépésekre pedig 18 napon belül rendkívüli támogatási igényt nyújthatnak be az érintett tagállamok, így Magyarország is az Európai Bizottsághoz – derült ki a testület hétfői közleményéből.
Magyarországon a regionális támogatások széles körű alkalmazhatósága kézenfekvő, de a támogatás elnyerésének van egy olyan feltétele, amelyről a legtöbb kedvezményezett nem tud, vagy a szabályt nem kellő mélységben ismeri, és emiatt úgy vesz igénybe állami támogatást, hogy egy alapvető jogosultsági feltétel sérülhet.
Elfogadta a kormány a 2021-2027-es uniós költségvetési ciklus két alapvető dokumentumát, a felzárkóztatási (kohéziós) programok kereteit rögzítő ún. Partnerségi Megállapodást, illetve a Közös Agrárpolitika 2023–2027 közötti időszakra vonatkozó Stratégiai Tervének irányait. Előbbi mintegy 9100 milliárd forintos keretösszegről szól és a Miniszterelnökség azt is közölte, hogy ennek legalább a 65%-át a 4 legfejletlenebb magyar régióba fogja irányítani a pályázatok kiírása és a források odaítélése során, ami mintegy 6000 milliárd forintot jelent.
Megszerezte a Népszava a teljes, 12 oldalas levelet arról, hogy milyen témákban kér be információkat az Európai Bizottság a magyar kormánytól a jogállamisági eljárás előtti tisztázó fázisban. A hétvégén kiszivárgott témákhoz képest sok új elem is felbukkan a cikkben és így még szélesebb azoknak a témáknak a listája, amelyekben az uniós pénzekkel való szoros kapcsolat miatt később akár szankció is (EU-pénzek blokkolása, levágása) is jöhet, amint majd végigfut a jogállamisági eljárás.
Mintegy 360 milliárd forintnyi EU-támogatást küldött október elejétől november elejéig Magyarországnak az Európai Bizottság a 2014-2020-as fejlesztési időszak terhére, azaz még azt megelőzően, hogy pénteken egy fontos lépéssel közelebb kerültünk a hazánk ellen készülő jogállamisági eljáráshoz – derült ki a Portfolio számításaiból. A közel 1 milliárd eurós brüsszeli pénzküldés a július-augusztusi még ennél is nagyobb adagnyi pénzátutalást követte, de nagy kérdés, hogy a felerősödő jogállamisági viták mellett lesz-e ennek folytatása még idén. Mindenesetre a beözönlő brüsszeli pénzeknek is van abban szerepe, hogy szintén október elejétől november elejéig ritkán látott tempóra, 400 milliárd forintra felpörgette itthon a régi és új uniós ciklus támogatásainak kifizetéseit a kormány. Emiatt már a kerek 10 ezer milliárd forintos (!) határt is átlépték itthon a kiutalások, de amint a kintről érkező és az itthon kifizetett pénzek nagyságából is látszik: ezúttal nem az EU-pénzek miatt szállt el októberben az államháztartási deficit.
Az Európai Bizottság megvizsgálja, hogy a tagállamokban hogyan érvényesülnek az uniós Alapjogi Chartában lefektetett jogok és ezek alapján a magyar és lengyel 2021-2027-es uniós felzárkóztatási (kohéziós) források kifizetése is veszélyben van – tudta meg a Financial Times névtelen forrásoktól, illetve az Európai Bizottság uniós értékekért felelős alelnöke, Vera Jourová is nyilatkozott a lapnak (címlapképünkön) éppen aznapra időzítve, amikor a lengyel alkotmánybíróság kulcsfontosságú döntést tervez hozni az EU-s, illetve nemzeti jog egymáshoz képesti viszonyában. A cikk új megvilágításba helyezi a múlt heti hatalmas magyar devizakötvény-kibocsátások ügyét is, mert a jelek szerint nemcsak a helyreállítási források (kb. 7 miliárd euró) első kifizetéseinek potenciális csúszása miatt ment ki hirtelen az állam a nemzetközi piacokra, hanem amiatt is, mert a 38 milliárd eurót elérő 2021-2027-es kohéziós források (vagy azok egy szűkebb része) kifizetése is csúszhat, sőt akár a 2014-2020-as kifizetésekből fennmaradt kb. 8 milliárd euró (vagy annak egy részét) kifizetése is.
A rendkívül erős pályázói érdeklődés miatt az eredetileg tervezett 50 milliárd helyett már több, mint 290 milliárd forintnyi összegben ítéltek meg támogatásokat a 2020-ban kiírt állattartó telepes EU-pályázatban, és a továbbiakban is sok uniós forrás vár az agrárfejlesztésekben gondolkozókra – jelezte az említett pályázat újabb támogatói okiratainak mai átadó ünnepségén Gyöngyösön Farkas Sándor.
Az Európai Bizottság arra figyelmeztette a felzárkóztatási és szociális EU-támogatások elosztásával foglalkozó cseh hatóságokat egy múlt heti levélben, hogy nem fog pénzt kifizetni azokra a projektekre, amelyeket vagyonkezelő alapok által irányított cseh cégek hajtanak végre – erősítette meg a Politico információit egy bizottsági szóvivő. A pénzek blokkolása egy viszonylag széles céges körnek mindaddig fennáll, amíg nem változtatják meg a cseh törvényeket egy korábbi bizottsági auditjelentés javaslataival összhangban.
A következő napok, beleértve a hétvégi egyeztetéseket is, kritikusan fontosak abból a szempontból, hogy mikor kaphatja meg a magyar helyreállítási terv a brüsszeli jóváhagyást és hogy mikor és milyen feltételek mentén jöhetnek majd az EU-pénzek Magyarországra, ha jöhetnek – rajzolódik ki azokból az információkból, amelyeket név nélkül nyilatkozó brüsszeli források mondtak el a Portfolio-nak. Az alábbiakban az egyre bonyolultabb ügyet és az előttünk álló lehetséges forgatókönyveket is felvázoljuk, mert a téma láthatóan befolyásolja még a forint árfolyamát is, hiszen tegnapra kéthavi mélypontra bukott az erősödő kamatemelési várakozások mellett is.
Arról kell gondoskodnia a 2014-2020-as uniós programok lebonyolításáért felelős magyar hatóságoknak, hogy idén mindenképpen megérkezzen Brüsszelből 2,644 milliárd eurónyi átutalás – derül ki a Magyar Közlöny egyik friss kormányhatározatából. Ez jelentős összeg, de kevesebb, mint az elmúlt 3 év tényadata. Azt is szintén összegszerűen beleírta a határozatba a kormány, hogy 1230 milliárdot kell idén kifizetnie a kedvezményezettek felé a kormányzati szerveknek.
Frissítés: Cikkünk eredeti verziójában tévesen azt írtuk, hogy példátlanul magas összeget tervez lehívni a kormány Brüsszelből, ugyanis nem milliárd forintban kell érteni a megcélzott összeget, hanem millió euróban (ahogy az a cikkbeli táblázat C oszlopának zárójelében látszik). A tévedésért elnézést kérünk.
Az Európai Bizottság a minap elfogadta a 2022–2027-es időszakra szóló regionális támogatási szabályokat, ami alapján az egyes tagállamok állami támogatást nyújthatnak a cégeknek és ez nagy változást tartalmaz a Pest megyei cégeknek, hiszen leválik a térség Budapestről és önállóan is támogathatóvá válik, és mindez oda vezet, hogy a cégek az eddigi jellemzően 0% helyett akár 50-70%-ig terjedő támogatásra is jogosulttá válhatnak. A lehetőség azonban csak 2022. januártól lép életbe, ami dilemma elő állíthat sok céget – mutat rá a változásra és az abból eredő kihívásra a Via Credit ügyvezetője.
„Önmagában az EU-források nem determinálják a felzárkózást, hanem a gazdaságpolitika tartalma, minősége a meghatározó” – hangsúlyozta a Magyar Közgazdasági Társaság mai fejlesztéspolitikai konferenciáján tartott előadásában Banai Péter Benő. A Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára rámutatott, hogy a következő években mintegy 49 milliárd eurónyi felzárkóztatási forrás áll Magyarország rendelkezésére, és az új uniós ciklusban érkező sok pénznek ára van, mert valójában a harmadik legnagyobb, 53%-os költségvetési befizetés növelést kell az országnak végrehajtania az EU-büdzsé irányába több ok együttes hatására.
Új, eddig széles körben nem publikált grafikonokat mutatott a Magyar Közgazdasági Társaság szerdai fejlesztéspolitikai konferenciáján tartott előadásában Dányi Gábor, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkára, amelyekből kiderült, hogy a magyar kormány mely fejlesztési programokra a pénzek hány százalékát szánja. Az ábrák alapján látszik, hogy míg a „normál” 7 éves EU-s pénzeknél (MFF) négy, a helyreállítási és ellenállóképességi (RRF) pénzeknél három kiemelt fejlesztéspolitikai célban gondolkodik a kormány és az is kiderült, hogy az Operatív Programokat egy kivételével már mind kiküldték egyeztetésre az Európai Bizottságnak. Szerdán este egyébként megjelent a hivatalos társadalmi egyeztetési felületen a teljes, 432 oldalas Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv legfrissebb tervezete is.
2021-2027 közötti időszakban 750 milliárd forintos támogatás jut az élelmiszeripar szereplőinek – hangsúlyozta az Agrárminisztérium egy csütörtökön kiadott közleményében.
Ma megjelent az a 23 milliárd forint keretösszegű uniós pályázati felhívás (GINOP-1.2.15-20), amely az egészségügyi kapacitások erősítését támogatja és amelynek köszönhetően a közeljövőben akár 50 milliárd forint értékű fejlesztés valósulhat meg Magyarországon - hívja fel a figyelmet az Innovációs és Technológiai MInisztérium közleménye.
Folyamatban van az uniós támogatások felhasználásának elveit és módjait tartalmazó kormányzati anyagok társadalmi egyeztetése. A vitához számos civil szervezet szólt hozzá. Két vendégszerzőnk, Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke és Domaniczky Orsolya, a 18 közép- és kelet-európai ország 53 civil szervezetét tömörítő CEEweb a Biológiai Sokféleségért szakpolitikai munkatársa a Portfolio-nak küldött véleménycikkében foglalja össze szervezeteik javaslatait.
Videót is közzétettek az esetről.
Az orosz-ukrán háború fontosabb eseményeiről ebben a cikkünkben számolunk be.
Az amerikai haderő egyik legfrissebb fejlesztése.
Értékes fegyverek estek ki a szolgálatból.
Sorra lepleződnek le a kémek.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
