Több ország kellemetlen meglepetést okozott az első negyedéves GDP-adatokkal, váratlan volt például a francia gazdaság beszakadása. Magyarország az Eurostat adatai szerint továbbra is az élmezőnyben van a kontinens növekedési versenyében, bár a dobogóról leszorultunk.
A hazai lakáspiac mellett érdemes néha kitekinteni a környező országok változásaira is, hogy ennek ismeretében tudjuk nézni a magyarországi folyamatokat. Éppen ezért a KSH legfrissebb adatai alapján arra voltunk kíváncsiak, hogy mi történt az elmúlt években az Európai Unió orszgainak lakásáraival és mindez hogyan illeszkedik a hazai lakáspiaci trendekbe.
Hogy mennyire eltérően érinti az egyes iparági szereplőket a koronavírus, arra remek példa a cikksorozatunk mostani részében vizsgált következő ágazat, a tudományos és szakmai tevékenységeket tömörítő iparág. Általánosan igaz, hogy a szereplők összkibocsátására nincs olyan nagy hatással a vírus, mint a legtöbb ágazatra, de egyes szereplők - főleg a kisebb vállalatok - nem biztos, hogy túlélik a koronaválságot. Az állatorvosok alig érzik, az adótanácsadóknál és számviteli tevékenységet folytatóknál a nagyok kevésbé, a kicsik inkább megszenvedik a válságot, a visszaesés így az alágban borítékolható. A mérnököknél pedig minden attól függ, hogy milyen területen dolgoznak. Összességében az egyéb ágazatokban látott fejreállásokhoz képest a szakmai szolgáltatások ágazata kevésbé húzza le a magyar GDP-t (de azért lehúzza), így ez egy üdítő színfolt lehet a vírus okozta nagy mínuszok ábráján.
Az idei első negyedévben olyan nagy esésen ment keresztül az európai gazdaság, amilyet a világgazdasági válság legmélyebb időszakában sem láthattunk.
Az Európai Unió országainak lakosságának 17,1 százaléka olyan háztartásban él, amely túlzsúfoltnak számít: az egy főre jutó négyzetméterek száma túl alacsony. A jelenlegi helyzetben a rendelkezésre álló tér még inkább szűkösnek hathat, ha a gyerekek abban a szobában játszanak, ahol a szülők dolgoznának. A home office nem csak azzal jár együtt, hogy távmunkában kell ellátni a szokásos feladatokat, sok helyen kialakított munkaállomást nélkülözve, hanem azzal is, hogy szűkössé válik az otthoni tér.
Az Eurostat tegnap megjelent adatai alapján, 2019. IV. negyedévében, éves szinten 4,7 százalékkal nőtt a magyarországi reál, azaz inflációval korrigált lakásár-szint. Az év egészében adódó 10,8 százalékos drágulással a vizsgált 27 ország között továbbra is élen álltunk. Éven belül ugyanakkor már trendszerűen mérséklődött az előző évvel összevetett árnövekedési ütem. Ennek oka, hogy az év második felében már árcsökkenés volt tapasztalható az első félévhez képest - derül ki az OTP Ingatlanpont elemzéséből.
Az Európai Unióban bődületes különbségek mutatkoznak az egyes tagországban tapasztalható munkaórák átlagos költségének tekintetében. Ha forintosítva vizsgáljuk, akkor bár az EU-ban átlagosan 9 946 forintjában kerül a munkáltatóknak 1 órányi munka, ám a sereghajtó Bulgáriában egy átlagos munkaóra költsége csupán 2 155 forint, míg Dániában 16 051. Magyarországon pedig mindösszesen 3 555 forint, ami az EU negyedik legalacsonyabb száma, holtversenyben Lettországgal.
Februárban is a legmagasabb inflációt mérték Magyarországon az EU-országok közül – derül ki az Eurostat szerdai adataiból. A következő hónapokban a drágulás meredeken visszaeshet elsősorban az olajárak zuhanásának köszönhetően, így a hazai vásárlókon is enyhülhet a nyomás.
Lassult és még inkább elmaradt az inflációs céltól a fogyasztói árak emelkedésének üteme az euróövezetben februárban az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) gyorsbecslése szerint.
A januári 4,7 százalékos magyar infláció egész Európában a legmagasabb volt, még a mögöttünk második Romániában sem haladta meg a 4%-ot az áremelkedés üteme – derül ki az Eurostat pénteken megjelent adataiból. Az egész kontinensen elsősorban a szolgáltatások, valamint a feldolgozott élelmiszerek, az alkohol és a dohányáruk húzták felfelé az inflációt.
Az utóbbi negyedévekben már megszokhattuk, hogy Európa élmezőnyében van a magyar gazdaság növekedése, az Eurostat adatai alapján ez nem volt másként a negyedik negyedévben sem. Persze néhány ország adata még nem ismert, az írek és esetleg a máltaiak még beelőzhetnek, de egyelőre csak Románia tudta megközelíteni a magyar GDP-bővülési ütemet.
Az EU-ban tízből egy dolgozó szegénynek számít, azonban az egyes országok között hatalmas különbségek vannak.
Emelkedik az infláció a valutaunióban.
A lakásárak és a bérleti díjak összefüggésében közölt elemzést az Eurostat, ami megmutatja, hogy az egyes országokban a 2007 és 2019 harmadik negyedéve közötti 12 év során hogyan alakultak egymáshoz képest a lakásárak és a bérleti díjak.
A tavalyi év harmadik negyedévében átlagosan 4,1 százalékkal drágultak a lakóingatlanok az Európai Unióban, 2018 harmadik negyedévéhez képest, az Eurostat legfrissebb lakásár-statisztikája szerint. Magyarország a korábbi időszakokban rendszerint dobogós volt az árak dráguásában, most viszont visszacsúszott a középmezőnybe, 7,8 százalékos emelkedéssel. Ezzel a lassulással nemzetközi viszonylatban átlagosnak tekinthető a hazai áremelkedés mértéke.
Az Eurostat friss statisztikája szerint a legtöbb EU-ban tevékenykedő cég biztosít munkahelyi, internetkapcsolattal ellátott mobilt a dolgozóinak.
A harmadik negyedévben sem lett Európa növekedési bajnoka a magyar gazdaság miután a pénteken megjelent adat szerint az ír GDP-bővülés letaszított a trónról. Persze sportnyelven szólva „az ezüst is szépen csillog”, ez nem vesz el abból, hogy a magyar gazdaság a kontinens egyik leggyorsabb növekedési ütemét tudja felmutatni.
Évről évre több ezer magyar gyermek születhet külföldön magyar szülőktől – derül ki a KSH és az Eurostat adatainak összehasonlításából. Részben ennek köszönhető, hogy a termékenységi arányszám itthon évek óta nem tud emelkedni, a külföldön élő magyarokkal együtt magasabb lehetne ez a szám, vagyis jobb lehetne a magyar demográfiai helyzet. Ez persze nem is csoda, hiszen logikus, hogy elsősorban a fiatalok vándoroltak el az országból, akiknek egy része aztán külföldön alapít családot, sőt akár le is telepednek. Az viszont talán már meglepőbb, hogy az elsősorban munkavállalási, tanulási célből külföldre költözők gyerekvállalási kedve magasabb, mint az itthon maradóké.
Az Eurostat adatai szerint a 15 éves svéd fiatalokra vár a leghosszabb munkában töltendő időszak az EU-ban, átlagosan közel 42 évvel, őket szorosan követik a második helyen a hollandok.
Csak négy országban kevésbé elégedetlenek az emberek az életükkel, mint Magyarországon – derül ki az Eurostat felméréséből. A pénzügyi helyzettel talán kicsit elégedettebbek a magyarok, azon a téren hatan vannak mögöttünk, de a személyes kapcsolataink állapotával sem vagyunk nagyon megelégedve.
Forró léghullámok érkeznek.
Nincs pénzük az embereknek a szakértő szerint.
Berobbanhat az űrverseny.
Percről percre tudósításunk az ukrán frontról.
Megint felpörögni látszanak az Ukrajna drónjai.
A világ legnagyobb gyártója habozni kezdett.
Nagyon sok az előtörlesztés.
Mostantól sosem szabad hátradőlni, mindig félni kell valami újnak a megjelenésétől.
