Az első negyedévhez képest mindössze 0,2 százalékkal tudott bővülni az eurózóna gazdasága - derül ki az Eurostat szerdai előzetes adatából. Ezzel jelentősen behúzta a féket a kontinens, ami újabb muníciót adhat az EKB-nak, hogy szeptemberben kamatot vágjon.
Az idei év első negyedévében átlagosan 4 százalékkal drágultak a lakóingatlanok az Európai Unióban, ezzel szemben Magyarországon ennek közel háromszorosa, 11,3 százalékos volt az áremelkedés. Ezzel az EU-s lista első helyén szereplünk, a második ország, ahol a legnagyobb mértékben drágultak a lakásárak egy év alatt Csehország volt 9,4 százalékkal, ezt pedig Portugália követi 9,2 százalékos áremelkedéssel - derül ki az Eurostat legújabb elemzéséből.
Érdekel, hogy kik látogatják az országodat és hogy az európaiak mely országokat keresik fel turistaként? - teszi fel a kérdést friss bejegyzésében az Eurostat. A választ most nagyon egyszerűen meg is találjuk az uniós statisztikai hivatal interkaktív infografikájának köszönhetően.
Továbbra is Magyarországon az egyik legalacsonyabbak a lakossági energiaárak Európában, a jövedelmekhez képest azonban már nem ilyen rózsás a kép.
Tavaly az Európai Unió országai összességében 2,5 százalékkal kevesebb szén-dioxidot bocsátottak ki, mint 2017-ben - közölte az Eurostat. Az uniós statisztikai hivatal adatai szerint 2018-ban Magyarország emissziója 0,8 százalékkal mérséklődött; az EU teljes szén-dioxid-kibocsátásának mintegy 1,4 százaléka itt valósult meg.
Közzétette a 2018-ra vonatkozó éves államadósság és költségvetési egyenlegadatokat az Eurostat, melynek megjegyzéseiből kiderül, hogy a Magyarország által küldött adatok esetében két fenntartást is megfogalmazott az uniós statisztikai hivatal. Ezek közül az egyik újdonságnak számít.
Az Európai Unió 14 országában folyt nukleárisenergia-termelés 2017-ben; Magyarország a megtermelt hőenergia mennyiségét tekintve a kilencedik, Kelet-Európában pedig a második.
Az Eurostat legfrissebb felmérése szerint Magyarország messze vezet a kiadott új lakásépítési engedélyek 2015-höz képest mért növekményében, a tavalyi utolsó negyedéves adatokat tekintve. A dobogóra még Málta és Bulgária fért fel, de ezek az országok meg sem közelítik a hazai értékeket, vagyis a 2015 azonos időszakához képest mért több mint háromszoros szorzót - derül ki az OTP Ingatlanpont elemzéséből.
Az Európai Unióban a fűtésre és hűtésre felhasznált energia átlagosan 19,5 százaléka, Magyarországon 19,6 százaléka származott megújuló energiaforrásból 2017-ben.
2018-ban sem csökkenhetett érdemben a Nyugat-Európában élő magyarok száma - derül ki az Eurostat friss adataiból. A legtöbb ország esetében még nem ismertek a friss számok, de Ausztriában például több mint háromezer fővel nőtt a magyar populáció, de Hollandiában is többen élnek, mint 2017 végén. Persze a pontos képet majd csak akkor ismerjük meg, ha közzéteszik a német és a brit adatokat is, így még korai lenne átfogó következtetéseket levonni.
Bruttóban, vagyis az adózás előtti helyzetet tekintve az Európai Unióban a negyedik legalacsonyabb a magyar minimálbér, a vásárlóerőt tekintve azonban még ennél is rosszabb a helyzet: a régióban nálunk lehet a legkevesebbet vásárolni a legalacsonyabb fizetésből. 2019-ban Románia is megelőzött ebben a mutatóban, így egész Európában csak a legszegényebbnek számító bolgárokat előzzük meg. Vagyis a kontinensen szinte mindenhol többet ér a minimálbér akkor, amikor az üzletekben vásárolni akarunk belőle.
Bulgária, Lettország és Románia után Magyarországon a legalacsonyabb a bruttó minimálbér az Európai Unióban - derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból. Persze a számok csalókák lehetnek, hiszen a tagállamonként különböző adószabályok és a vásárlóerő-paritás bonyolítják a képet.
Sorozatban a negyedik éve emelkedik a szegénységi kockázatnak kitett nyugdíjasok aránya az Európai Unióban - derül ki az Eurostat keddi közléséből. Az uniós statisztika szerint viszont Magyarország ebben nem áll rosszul, azonban az elmúlt években látványosan romlott a magyar mutató. Most már közel minden tizedik magyar nyugdíjast veszélyeztet a szegénység.
Magyarországon az egyik legmagasabb a benzinüzemű személyautók aránya, míg a dízeleké az egyik legkisebb az Európai Unióban az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat 2016-os adatai szerint.
Tavaly 854 millió eurót, több mint 270 milliárd forintot utaltak haza a tartósan külföldön élő magyar állampolgárok - derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett jelentéséből. Ezzel már a harmadik különböző szám lát napvilágot ugyanazzal a folyamattal kapcsolatban, így nem árt tisztázni, melyik adat megbízható.
Tavaly tovább nőtt az Európai Unióban élők által az unión kívülre küldött magánátutalások összege. A személyi átutalások többségét a bevándorlók származási országukba küldött pénzösszegei adták az EU statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön közzétett jelentése szerint.
Szerdán közzétette a KSH a 2018. évi 2. EDP-jelentést, melyből azt is kiolvashatjuk, hogy az EU statisztikai hivatala továbbra is fenntartást fogalmaz meg a magyar költségvetési számok miatt.
Magyarországon meghaladja az uniós átlagot a szegénységben vagy társadalmi kirekesztésben élők aránya (25,6%, ami 2 millió 465 ezer fő), azonban az elmúlt években csökkenést láthattunk. A mélyszegénységben élő magyarok csaknem teljesen eltűntek az elmúlt években a statisztikából (hivatalosan 100 ezer fő közelébe csökkent a számuk), a Portfolio azonban sajnos megtalálta őket.
Háborúős híreink vasárnap.
Kezd eldurvulni a verseny.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
