Csehország, Magyarország, Spanyolország és Litvánia – ez a 4 EU-tagállam vezetett be a háború és az energiaválság kezdete óta új banki különadót, velük együtt összesen 17 EU-tagállamban létezik hasonló típusú adóteher. Mértékét tekintve azonban a magyar bankok különadója egész Európában párját ritkítja.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök kormányát egyre több kritika éri a költségvetési gazdálkodásával kapcsolatban, és egyre nagyobb az aggodalom, hogy a gazdaság negatív spirálba kerülhet. Eimear Daly, a NatWest Markets stratégája szerint "a fiskális romlás mértéke nagyban eltér a feltörekvő piacok között, és Magyarország az egyik legkirívóbb bűnös". Hangsúlyozza továbbá annak potenciális kockázatát, hogy a piac középtávon a monetáris politikáról a fiskális politikára helyezi át a hangsúlyt.
A magyar gazdaság aktuális állapotáról és legnagyobb kihívásairól ír friss blogbejegyzésében Zsiday Viktor, a Citadella Származtatott Befektetési Alap befektetési szakembere. Meglátása szerint Magyarországon tankönyvszerű események sorozata bontakozott ki és az is jól látható, mi vár ránk. Szerinte elkerülhetetlen az adóemelés, és már csak az a kérdés, hogy kinek az adóját emeli meg a magyar kormány.
A bankok és a pénzügyi vállalkozások extraprofitadóját megfelezi jövőre a kormány, a biztosítókét viszont a tranzakciós illetékhez hasonlóan – növekvő adóalap mellett – változatlanul hagyja – következtethető ki a Költségvetési Tanács szerdán este közzétett véleményéből. A tavaly bevezetett különadók tehát velünk maradnak, esetenként változó összegben.
A Költségvetési Tanács néhány nap alatt elvégezte a múlt pénteken kézhez kapott 2024-es költségvetési törvényjavaslat véleményezését. A KT anyagából egyértelműen kiderül: hatalmas kockázatok övezik a jövő évi büdzsét, melynek fényében szinte értelmetlenné válik a költségvetés roham tempóban történő elfogadása és a testület fel is hívja arra a figyelmet, hogy így a korai költségvetés nem tudja betölteni eredeti célját. Közben pedig az extraprofitadókról is új információkat tartalmaz a Tanács véleménye, ugyanis a bevételi célszámokból következtetni lehet arra, hogy mely ágazatok terhelése csökken, nő, vagy épp nem változik. Az pedig már csak a hab a tortán, hogy gyakorlatilag törvényt sért a tervezettel a kormány, mert a büdzsé nem tartalmazza a jegybanki veszteségtérítés összegét.
A Pénzügyminisztérium elkészítette a 2024-es költségvetésről szóló törvényjavaslatot, szokás szerint tavasszal. Jelenleg épp a Költségvetési Tanács és annak szakértői háttércsapata elemzi és értékeli a többszáz oldalas dokumentumot és már csak pár napot kell várni arra, hogy megismerjük a háromfős testület véleményét és a jövő évi büdzsé első legérdekesebb részleteit. A fő kérdés, hogy a jövő évi büdzsét feszítő kiigazítási igény hogyan egyeztethető össze a kormányzat Európai Unió felé tett vállalásával, mely szerint jövőre a különadók megszűnnek. Úgy tűnik, az ellentmondás inkább csak trükközésekkel enyhíthető.
A kormány jövőre azzal számol, hogy kivezeti az extra terheket, ahogy azt korábban ígérték - jelentette ki a pénzügyminiszter a Magyar Bankszövetség 34. éves testületi ülésén pénteken Budapesten. Az ülésen új elnökséget választott a szervezett, erről itt számoltunk be.
Fennmarad a kamatstop, amíg nem csökken 10% alá az alapkamat, és legalább részben megmaradhatnak jövőre is az extraprofitadók – derült ki a mai Kormányinfón. A kamatstopos döntés becslésünk szerint még legalább 70 milliárdjába, az adóügyi pedig jövőre akár több mint 200 milliárdjába is kerülhet a bankszektornak. Bár a kamatstopos ügyfelek számára jó hír a kamatstop meghosszabbítása, ezzel együtt szinte biztossá vált, hogy jelentősen emelkedni fognak a törlesztőrészletek akkor, amikor tényleg kivezeti majd a kormány az intézkedést, hiszen nem azon a kamatszinten vezetik ki, ahol bevezették. Sőt, lehetnek olyanok, akik akár 20%-ot megközelítő lakáshitelkamatot fognak fizetni még a kamatstop kivezetése utáni hónapokban is. Mutatjuk, miért.
Mindösszesen 6,3 milliárd forintos adózás utáni eredménnyel zárta az első negyedévet a magyar Erste Bank, miután az állami terhek mintegy 38 milliárd forinttal rontották az eredményét. Miközben a lakossági hitelezés jelentősen lelassult, a vállalati hitelállomány 36%-kal nőtt egy év alatt, ennek csak kisebb részét adta a Commerzbank felvásárlása. Jelentős ügyfélpénzállomány ment át betétből befektetésbe az Ersténél, aminek kifejezetten örülnek a banknál.
Már elérhető a Portfolio Checklist keddi adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy miért lassabb az infláció mérséklődése Magyarországon, mint a V4 országaiban és várható-e, hogy 2024-ben az egészséges szintnél magasabban stabilizálódik az áremelkedés mértéke. Vendégünk volt Madár István, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzője. A második blokkban a bankok extrapofit-adója volt a téma, aminek az ad aktualitást, hogy a kormány tegnap váratlanul módosította a közteherre vonatkozó szabályokat. Erről Palkó Istvánnal, a Portfolio pénzügyi divíziójának vezető elemzőjével beszélgettünk.
A Magyar Bankszövetség továbbra is kéri a különadó mihamarabbi kivezetését.
Tudomásunk szerint a bankok számára is teljesen váratlanul jelent meg a hétfő esti Magyar Közlönyben az a kormányrendelet, amely a második félévtől átrendezi a bankok extraprofitadó-terhelését. A változtatás a nettó árbevételről a különadókkal korrigált eredményre helyezi át az adó alapját, és sávossá alakítja a kulcsát. A Portfolio értesülése szerint az OTP a legnagyobb nyertese, a Raiffeisen, az UniCredit és a K&H pedig a legnagyobb vesztese lehet a változásnak.
Visszaküldte a parlamentnek megfontolásra Klaus Iohannis román államfő csütörtökön azt a törvényt, amely kibővítené az extraprofitadó befizetésére kötelezett energiavállalatok körét.
Finoman szólva is hektikusan indult a mai nap a Mol részvényénél, a tegnapi különadó-módosítást emésztve nagy eséssel indította a kereskedést a papír, a bizonytalanség közepette azonban a kezdeti pánik után egyre feljebb kerül az árfolyam. Az Erste szakértője már közzétette lefrissebb elemzését, amiben azt latolgatja, hogy mi lehet a mérlege a tegnapi döntésnek.
A kormány a szerda este kihirdetett rendeletével módosítja az extraprofitadóról szóló eredeti, tavaly nyári rendeletet, azon belül is a Mol által fizetendő különadó-szabályokat. Friss és teljesen váratlan, előzetesen nem kommunikált döntése szerint a Mol új, árbevételarányos különadót fog fizetni a 2022-es árbevétele után még idén, három egyenlő részletben. A másik oldalon viszont módosítja a Molt terhelő meglévő extraprofitadó-terheket a kabinet, ami alapján úgy tűnik, hogy itt "adókönnyítés" valósul meg a társaság számára. Az első tétel százmilliárd forintokban mérhető új adókötelezettséget jelenthet az olajcég számára gyors számításaink szerint, a másik oldalon a kiengedés mértékét nehéz egyelőre megbecsülni, de nem kizárt, hogy összességében csupán egy adóteher-átrendezés valósul meg. Mindez feltételezhetően ösztönzési céllal, annak érdekében, hogy az adómódosítások befolyásolják a Mol kitermelését és olajimportját.
Kiterjesztette a bukaresti képviselőház azon energiavállalatok körét, amelyeket 60 százalékos extraprofitadó befizetésére köteleznek Romániában. A román média szerint a szerdán megszavazott jogszabállyal az OMV Petromot vették célba a törvényhozók.
Bár a magyar biztosítási rendszer stabil és válságálló, defenzív és a pénzügyi szektorban a lemaradók között van. Meg kell állítani a szektor erózióját, finomhangolásra és megújulásra van szükség – mondta el előadásában Kovács Zsolt, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium miniszteri biztosa a Portfolio mai Biztosítás 2023 konferenciáján. Kifejtette, miért van szükség nagyobb penetrációra és nagyobb kockázatközösségre a biztosítási piacon és milyen változások lennének szükségesek az öngondoskodási piacon.
Varga Mihály pénzügyminiszter szavai alapján nagyon úgy tűnik, hogy a különadók 2024-ben sem szűnnek meg. Egyes szektorokban lehet megkönnyebbülés, de könnyen lehet, hogy nem mindenhol lélegezhetnek fel.
Drága mulatság a szigorú monetáris politika üzemeltetése egy jegybank számára, de a magas kamatok mellett olcsóbb adminisztratív eszközök is a rendelkezésére állnak, hogy az infláció elleni fegyverként használja a bankokat. Ebben láthatta meg a fantáziát az MNB vezetése a kereskedelmi bankok kötelező tartalékának legújabb változtatásaival. A monetáris politikai felszín alatt nem más ez, mint egy újabb, százmilliárd forintos nagyságrendű transzfer az MNB, a bankok, az állam és a lakosság közötti körkörös pénzáramlásban egy zárolásszerű lépéssel, ezúttal a bankok kárára, a jegybank javára, nem véletlenül tiltakozott ma a bankszövetség.
A 2022-es év társadalmi-gazdasági változásai megtörték a régóta csökkenő trendet, és a tavalyi évben 51-ről 59-re nőtt az adónemek száma. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda bemutatja az újdonságokat.
A Budapest-Belgrád vasútvonalról beszélt a szerb elnök.
Izgalmas felvételek.
Mire megy vele?
Megjelent a Portfolio Checklist hétfői adása.
Az MHC Mobility hazai vezetőjével beszélgettünk.
