A Magyar Bankszövetség aggodalmát fejezte ki a kormány november 28-án bejelentett, a bankokat sújtó intézkedései miatt, amelyek véleményük szerint rontják Magyarország nemzetközi versenyképességét.
„Megígérni nem tudom, de minden jel arra mutat”, hogy 2026-ban már nem lesz biztosítói extraprofitadó – mondta az NGM államtitkára a Magyar Biztosítók Szövetsége csütörtöki éves konferenciáján. 2025. január 1-jével hatályba lépnek a Magyar Nemzeti Bank etikus 2.0 életbiztosítási koncepciójának első szabályai, és előkészület alatt állnak az új uniós szabályok is. A szektor díjbevétele – főleg az inflációkövető árazásnak köszönhetően - idén még két számjegyű mértékben bővülhet, jövőre ez nehezebben fog összejönni. A biztosítóktól mintegy 200 milliárd forintnyi pótlólagos állampapír-vásárlás várható jövőre ennél is nagyobb, de csökkenő összegű különadó befizetése fejében. Nagy előrelépésként értékelték a konferencia résztvevői a biztosítási szektorban megindult élénk kommunikációt és az egy irányba húzást.
A pénzintézeteknek 2025-ben is kell fizetniük extraprofitadót, az OTP is fizet ilyet, ráadásul jóval magasabb lesz az ideinél az OTP befizetése jövőre. A bank most közzétette becslését a 2025-ös adóteherről.
Felpörögtek az események így év végén az extraprofitadók kapcsán. Miután csütörtökön egy kormányrendeletből kiderült, hogy mely ágazati extra sarcok hogyan maradnak fent 2025-ben, ugyanekkor vált elérhetővé a 2025-ös költségvetés fejezeti kötete. Ennek kitekintő államháztartási táblázatából pedig kiolvasható, hogy 2026-ban már tényleg lemondana a kormány az extraprofitadó-bevételekről. Kérdés, hogy ezt a kormányzati ígéretet mennyire veszik komolyan az érintett ágazatok, az elmúlt két évben ugyanis többször elhangzott már ez a vállalás a kormány részéről. Főleg ha mindehhez azt is hozzátesszük, hogy 2026 választási év, amikor nem éppen fiskális szigor jellemzi a kormány elképzeléseit. Mostani tervében viszont a kormány határozottan ezt ígéri 2026-ra: 3,7%-ról 2,9%-ra csökkenő költségvetési hiány, csökkenő államháztartási kiadások mellett. Ha ezt megcsinálja egy választási évben, akkor nemcsak rendkívüli, hanem egyedülálló 2026-os évre készülhetünk.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist november 22-i adása. A műsorban a tegnap este megjelent, a jövő évi extraprofitadókat részletező kormánydöntést elemeztük. Először makrogazdasági szempontból vettük át, hogy mit jelent a 2025-re vonatkozó szabályozás az egyes ágazatoknak és a magyar költségvetésnek. Erről Csiki Gergelyt, a Portfolio lapigazgatóját, makroelemzőjét kérdeztük. Az adás második részében arról volt szó, hogy hogyan érintik az extraprofitadó szabályozásának változásai a magyar hitelintézeteket és biztosítókat. Előbbiek esetében az idei évre várt 140 milliárd forint helyett jövőre mintegy 160 milliárd forintot fizethetnek, ha elegendő állampapírt vásárolnak, azonban a teher bankok közötti eloszlása jelentősen módosulhat. A biztosítóknál már más a helyzet, a témában Palkó István, a Portfolio vezető pénzügyi elemzője volt a vendégünk.
A Magyar Közlöny tegnap esti számában megjelent a kormányrendelet az extraprofitadókról. Az OTP is fizet ilyet, megnéztük, mekkora tétel ez a bankcsoportnál.
Az idei évre várt 140 milliárd forint helyett mintegy 160 milliárd forintot fizethetnek jövőre a bankok és pénzügyi vállalkozások extraprofitadóként, ha elegendő állampapírt vásárolnak. Mivel az adóalap, az adókulcs és a felezés lehetősége is változik, ezért a teher bankok közötti eloszlása is jelentősen módosulhat.
Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.
Egyelőre a befektetési alapok állnak nyerésre a lakossági megtakarításokért folyó küzdelemben, szeptember végéig a magyarok már közel 1300 milliárd forintnyi friss pénzt tettek a kategóriába. Az állampapírok felzárkózása mindeközben nem elég gyors, így könnyen lehet, hogy a tavalyi év után 2024-ben is a befektetési alapok jönnek ki győztesnek. Mindeközben nem lankadt a hazai bankok állampapír-kereslete sem, ha minden így marad, akár 100 milliárd forinttal tudnák a bankszektor egészében csökkenteni az extraprofitadójukat a hitelintézetek, miután a teljes állampapír-állomány növelését írta elő ehhez a kormány.
A Pénzügyminisztérium szerda este kiadta őszi adócsomagjának tervezetét, amely több területen is jelentős változást hozna. A családi adókedvezmény összegei emelkednek, az egyéni vállalkozók és mezőgazdasági őstermelők költséghányada változik, új adózási lehetőségek jelennek meg a fizetővendéglátó tevékenységet folytatók számára, és módosulnak a műemlékingatlanok adómentességére vonatkozó szabályok. Emellett átírják az extraprofitadó szabályait, a NAV hatásköre és a vámügyi eljárások is változnak, továbbá új szabályokat vezetnek be a fenntarthatósági jelentések és könyvvizsgálatok terén a társadalmi egyeztetésre küldött tervezet szerint.
Nem lankadt a hazai bankok állampapír-kereslete augusztusban sem, ha minden így marad, akár 80 milliárd forinttal tudnák a bankszektor egészében csökkenteni az extraprofitadójukat a hitelintézetek, miután a teljes állampapír-állomány növelését írta elő ehhez a kormány. Mindeközben a magyar lakosság által tartott befektetési alapok állománya már több mint 1600 milliárd forinttal nőtt idén úgy, hogy az idei eddigi leggyengébb keresleti adatokat produkálta a szektor.
Jövőre már egységesen április 30-ai biztosítási fordulónappal hirdeti meg a lakásbiztosítási kampányt a kormány, a biztosítók 100 milliárd forint körüli extraprofitadója pedig legalább 50 milliárd forinttal csökkenhet 2025-ben. A hosszú távú megtakarítások jövő évi, lakáscélú feltörhetősége csak az önkéntes nyugdíjpénztárakra fog vonatkozni – hangzott el a FBAMSZ konferenciáján. Eközben már zajlik az MNB etikus 2.0 koncepciója szerinti, nagyobb ügyfélértéket megcélzó életbiztosítási gyakorlatra való átállás is.
„Hazahozza” 2018-ban alapított nemzetközi insurtechét, a Cherrisket, és egy-két éven belül digitális transzformációt hajt végre első lépésként retail üzletágában a magyar Uniqa Biztosító. Bár a piaci pletykákban teljes joggal vetődött fel a Magyarországról való kivonulás lehetősége is, végül megtartja alapvető piacának, sőt ismét pilot országgá teszi hazánkat az osztrák biztosítócsoport, hogy aztán akár akvizíciókkal terjeszkedjen nálunk tovább.
Az Erste a vártnál jobb eredménnyel zárta az idei első félévet a pozitív üzleti folyamatoknak, a magas kamatkörnyezetnek és a hitelállományok kedvező alakulásának köszönhetően – ismertették a bank vezetői a mai sajtótájékoztatón. Felpörgött a lakossági hitelezés: a bank az idei első félévben lakáshitelből többet helyezett ki, mint 2023-ban egész év alatt összesen. A bank a második félévre visszafogottabb eredményt vár a reméltnél lassabb gazdasági növekedés, a kamatkörnyezet csökkenése, az extraprofitadó átalakítása, valamint a tranzakciós illeték emelése miatt.
Folytatódik a befektetési alapok és az állampapírok csatája: előbbiek állománya az első félévben több mint 1300 milliárddal nőtt, az állampapírok 600 milliárdos növekményét egyelőre a bankbetétek is megelőzik. De nem szabad leírni az állampapírokat: van pár szám, ami azt mutatja, korántsem szerepelnek olyan rosszul. Mindeközben a bankok állampapír-állománya tovább csökkent, a befektetési alapok államadósság-részesedése pedig nő.
Hosszú évekre visszatekintő tapasztalatunk van már arról, hogy a magyar kormány a legkülönfélébb terheket helyezi a bankokra. Ezekről több órás előadást tarthatnánk, az intézkedések egy részét értjük, más részét nem. A végén azonban úgyis az számít, milyenek a magyar leánybankunk eredményei, márpedig a negatív kormányzati intézkedések ellenére az utóbbi 5-10 évben kiugróan jól teljesít a magyar piac a kiváló helyi menedzsmentnek köszönhetően – válaszolták a Portfolio kérdésére az Erste Group bécsi sajtótájékoztatóján, amelyet az első féléves gyorsjelentés közzététele után tartottak.
Egyszerűen nem söpörhetők szőnyeg alá a magyar biztosítási ágazat szereplőnek a kihívásai - mondta a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. elnök-vezérigazgatója a társaság hétfői sajtóeseményén, részletesen ismertetve a biztosítói és biztosításközvetítői szektor nehézségeit, kiemelten az extraprofitadót, amelyet szerinte optimalizálni kell. Beszélt Keszthelyi Erik az általuk elindított Magyar Biztosítási Tanácsadók Szövetsége első eredményeiről és kérdésünkre a Hungarikum új online lába, a biztositasipiac.hu lakásbiztosítási kampányban elért számairól is. A szakember a Portfolio szeptember 17-ei Future of Finance 2024 konferenciáján is előadást tart, érdemes mielőbb regisztrálni a teljes pénzügyi szektort megmozgató szakmai rendezvényre.
Több mint egy éve már, hogy Nagy Márton miniszter kijelentette: 1300 milliárd forinttal több állampapírt kell venniük a bankoknak, cserébe a felére csökkenthetik az extraprofitadójukat. A tavaly még 200 milliárd feletti extraprofitadó idén le is feleződött, ám a bankok mindössze átrendezték az állampapír-portfóliójukat, az erről szóló rendelet szövege alapján ugyanis ez is elegendő volt hozzá. A kormány ezt mintha zokon vette volna, és július elején visszamenőleg is a teljes állomány növelését írta elő a bankoknak, ellenkező esetben nem felezhetik le az idei adójukat. Most úgy néz ki, a bankok jó része nem is fogja, mert ennyi állampapírt idén már nem éri meg vásárolniuk, inkább adóznak. Ha így lesz, döntésükkel idén inkább a költségvetés, jövőre viszont ők maguk járhatnak jobban.
Hernádi Zsolt az elmúlt években már több alkalommal kritizálta a Molt is érintő kormányzati beavatkozásokat, az üzemanyagokra vonatkozó ársapkával szemben többször is kikelt, most a Mandineren megjelent véleménycikkében az extraprofit adókról mondta el igencsak sarkosan a véleményét.
Fontos, de cserébe nem éppen népszerű döntéseket hozott meg a kormány a héten. A különadóemelések hatásai előbb-utóbb be fognak épülni az árakba, vagyis végső soron a költségvetési nadrágszíjhúzás hatása a lakosságon is le fog csapódni. Az államkassza szempontjából további jó hír (cserébe a háztartásoknak és cégeknek kevésbé), hogy a kormány az új intézkedéseivel a 2025-ös büdzsé sebeit is foltozza.
Nagy meglepetést okozott az ADP-jelentés.
Azonnali cselekvésre szólították fel Teheránt.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Nélkülözhetetlen high-tech eszközökről van szó.
10 milliárd forintos támogatással mentenék meg a nyarat.
Így termelj, tárolj és válj le a hálózatról egyszer és mindenkorra!
Nincs bizalom az amerikai gazdaság iránt.
