Nagyon kell a pénz Putyinnak a háborúra: extraprofitadót vetett ki
Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken aláírta azt a törvényt, amely alapján adót vetnek ki az orosz vállalatok extraprofitjára – írja a Reuters.
Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken aláírta azt a törvényt, amely alapján adót vetnek ki az orosz vállalatok extraprofitjára – írja a Reuters.
A kormány a 2024-es költségvetésben és a hozzá tartozó jövő évi adócsomagban új intézkedésekről döntött. Ezeknek a lépéseknek a költségvetésre, inflációra gyakorolt hatását számolta ki a Magyar Nemzeti Bank a friss inflációs jelentésében. A jelentésben szereplő fő számok alapján megállapíthatjuk: komoly plusz terhet kapnak a nyakukba a fogyasztók, közvetetten ők fizetik meg a költségvetés stabilizálásának árát.
Jövőre már egyösszegben lehet majd fizetni a gépjárműadót, valamint mentességet kaphatnak bizonyos szervezetek a megfizetés alól. Egy öthavi részletfizetési lehetőséget is törvényi erőre emelne a kormány a 2024-es adócsomag szerint
Nem könnyű követni a 2024-es költségvetéssel kapcsolatos adóváltozásokat: öt nap alatt, egymással párhuzamosan rendeletben és törvényjavaslatban is új szabályokat alkot a kormány. Mivel ezek egymással is összefüggnek, sok esetben az adómódosítások tartalmát is nehéz pontosan megállapítani, vagyis azt, hogy valójában mi is volt a jogalkotó eredeti szándéka. Ennek tankönyvi példája a gyógyszergyártókra vonatkozó adóemelés. Ez az a különadó ugyanis, amely nemcsak jövőre eredményez adótehernövekedést az érintett cégek számára, hanem sokak meglepetésére már 2023-ban is.
A jövő évi adótörvényekben számtalan a veszélyhelyzet ideje alatt bevezetett adóemelést emel törvényi erőre a kormány. Vagyis így hosszútávon is velünk maradnak a korábban ideiglenesnek mondott intézkedések. Jogtechnikailag viszont így az Európai Bizottság felé tett vállalások kiskapujára mehet rá a kabinet, hogy különadók helyett a meglévő terhek közé sorolják át ezeket a tételeket. Például velünk marad a megemelt tranzakciós illeték, de a chipsadó bővített termék listája is. Törvényi szintre emelkednek az ekho-s adózás ideiglenes szabályai, de új elemként osztalékadót vetnek ki a bizalmi vagyonkezelőknél, magánalapítványoknál is. A kormány viszont a családi kedvezmények összegeit nem írja át jövőre.
Újabb tehernövekedéssel néz szembe a kiskereskedelem, miután a kormány a rájuk vetett különadó emeléséről határozott. A lépés az ágazat már eddig is szenvedő szereplőit további veszteséges évekre kárhoztathatja, illetve újabb áremelési hullámot indíthat el. Bár az adóemelés mértéke nem tűnik jelentősnek, a teher kigazdálkodásához közel 1 százalékos általános drágításra lehet szükség, ami már az inflációban is jelentkezhet.
A kezdeti sokkos állapot és lefagyás után a Magyarországon működő nemzetközi gyógyszercégek múlt héten már magukhoz tértek a szerdai váratlan különadóemelés után, és még egy kétségbeesett kísérletet tettek: levelet írtak a kormányfőnek és a kormány több érintett tagjának is. Az is körvonalazódni látszik, hogy most van itt az utolsó lehetőség a kabinettel való egyezkedésre, ha ugyanis nem találnak nyitottságra és partnerségre, akkor megtervezik, hogy a héten bejelentett igencsak váratlan kormányzati sarcolásra (amely már idén júliustól életbe léphet) hogyan reagáljanak. Az opciók nem túl szívderítőek a magyar gazdaság és betegek szempontjából, nem véletlenül, hiszen a kormány most azt várja el, hogy szinte féláron adják az érintett cégek a készítményeiket. Ez is egyfajta kötelező akció, csak azt nem kéne elfelejteni, hogy ezek a termékek több szempontból is speciálisak, ha másért nem, mert emberéleteket mentenek velük. Háttérbeszélgetéseink nyomán cikkünkből feltárul, hogy egy konkrét kormányzati intézkedés mit okoz mikro- és makroszinten.
Minden idők legnagyobb banki különadója ellenére a nagybankok mind nyereségesek lettek tavaly Magyarországon, köszönhetően az MNB-től kapott kamatbevételek jelentős emelkedésének. A biztosítási pótadó viszont a biztosítók egy csoportját veszteségbe lökte – derült ki a május 31-éig közzétett 2022-es éves beszámolókból. Miközben a legnagyobb bankok között csak egy van, amelyik nem fizet osztalékot a tavalyi eredménye után, a legnagyobb biztosítók egy kivételével nem adnak tovább semmit az eredményükből a tulajdonosaiknak.
Egy szerdán megjelent rendeletben a gyógyszergyárakra kivetett extraprofit adók szabályait is átírta a kormány. A támogatott forgalom utáni visszafizetési kötelezettség megemelése miatt azonban több szakértő is attól tart, hogy bizonyos készítményeket a nemzetközi gyógyszergyártók kivonhatnak a magyar piacról, amely érzékenyen érintené a betegellátást is - írja a Népszava gyógyszeripari szakértőkre hivatkozva.
Szerdán késő este jelent meg a Magyar Közlönyben az extraprofitadók módosítása, amely több szektort is érzékenyen érint, a bankok és pénzügyi vállalkozások extra terhelését a kormány a korábban tett vállalásokkal ellentétben továbbra is fenntartja, igaz, annak mértéke felére csökkenhet, a legnagyobb kiskereskedelmi cégekre vonatkozó különadó-kulcs pedig emelkedik. A vállalatokat képviselő szövetségek már reagáltak a kormány bejelentéseire.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség tagvállalkozásai felháborodással értesültek arról, hogy a kiskereskedelmi adót a 100 milliárdos árbevétel feletti sávban 4,1%-ról 4,5%-ra emelték 2024-re. Ez az intézkedés súlyosan veszélyezteti a családokat is, mivel a kiskereskedelmi vállalkozások képtelenek folytatni árletörő tevékenységüket - írja az OKSZ közleménye.
Megsemmisítette a bíróság a Ryanairre kiszabott 300 milliós bírságot, miután cég az extraprofitadót az utasokra terhelte át - számolt be a hvg.hu.
Versenysemleges szabályozást kér a Magyar Bankszövetség, és arra kéri a kormányt, hogy az új pénzügyi intézkedéseket minél előbb vizsgálja felül és lehetőség szerint azokat vonja vissza, ne vezesse be.
A szerda éjjel közzétett rendeletek módosították a gyógyszergyártók adófizetési kötelezettségeit, ami a Richtert is érinti. A részvények árfolyama egyelőre jelentősebb mínuszban áll a délelőtti kereskedésben.
A tegnap esti Magyar Közlönyből kiderült, hogy hogyan feleződhet le a bankok extraprofitadója 2024-ben. A lényeg: ez nem egy automatizmus, a pénzintézetek akkor tudják érdemben csökkenteni az extra terhelésüket, hogy ha cserébe nagy mennyiségben vásárolnak magyar állampapírokat. Az OTP árfolyama mérsékelten esett a hírre.
Szerda késő este jelent meg az a rendelet, amely az extraprofitadók 2024-re történő kiterjesztését tartalmazza. Ennek tartalma alapján pedig azt mondhatjuk, hogy lesznek olyan szektorok, amelyeket kellemetlen meglepetés ér.
Valóságos rendeletdömpinget valósított meg a kormány a szerda késő este megjelent Magyar Közlönyben. Akik a késői órákban nem követték a Portfolio hasábjait, azok most reggel csak kapkodhatják a fejüket, hogy mi is történt az elmúlt néhány órában. Cikkünkben összefoglaljuk a négy jelentős kormánydöntés legfontosabb pontjait és azt is bemutatjuk, mi bennük a közös.
A Magyar Közlöny szerda esti számában több érdekes kormánydöntés is megjelent. Ezek közül talán a legkevésbé meglepő az extraprofitadók módosítása, ugyanis ennek a főbb tartalmát már a napokban ismertette a kormány a jövő évi költségvetés kapcsán. Mindenesetre érdekes, hogy a 2024-es büdzsét megalapozó adótörvények egy része rendeleti úton jelenik meg és nem kerül a parlament elé. Az új extraprofitadó-szabályok többek között kimondják, hogy a bankok megfelezhetik az extraprofitadó-terhelésüket aktív állampapírbefektetéssel, a biztosítók adófizetési kötelezettsége viszont nem változik, és közben a legnagyobb kiskereskedelmi cégekre vonatkozó különadó-kulcs emelkedik.
A kockázatokkal terhelt és eleve kifeszített 2024-es költségvetés bevételi oldalán is találunk olyan tételeket, amelyek első ránézésre túltervezettnek tűnnek. Erre a fajta optimizmusra, valamint az ebből fakadó adóbevételekre viszont a kormánynak nagy szüksége is van, ugyanis a különadók tekintetében 500 milliárd forintról mond le jövőre az idei évhez képest. Közben pedig az sem mellékes, hogy az egész jövő évi büdzsé alatt ott ketyeg egy igazi időzített bomba, a jegybanki veszteségtérítés többszáz milliárd forintos kiadási tétele. Ha ezt kénytelen lesz hatástalanítani a kormány, akkor akár új bevételi intézkedések alkalmazásához kell nyúlnia a költségvetésről szóló tárgyalási folyamatok során a következő napokban, hetekben.
A Magyar Biztosítók Szövetségének Ügyvezető Elnöksége továbbra is kéri a szektort terhelő jövő évi tervezett, megemelt bevételi előirányzat számainak a biztosítási ágazattal egyeztetett felülvizsgálatát - derült ki a MABISZ közleményéből.
A Harvard professzorának cikke.
Megszüntethetik a jelenlétüket az adatvédelmi aggályok miatt.
A protekcionizmust sem javasolják.
Litvániában támadták meg az orosz ellenzék vezetőjét.
Már a héten megkaphatják az oroszok vadászbombázóit.
A baj a tartós pénzromlás és a magas kamatok kettőse lehet.
Az OXO-vezér a Checklist hétvégi különkiadásának vendége volt.
A magyarok fejében az él, hogy Románia fejletlenebb ország, de ez már nincs így.
Mire készül az EU?
