A kormány által kivetett extraprofitadók várhatóan tovább növelik majd az inflációt Magyarországon, hiszen az érintett vállalatok ezt tovább terhelik a fogyasztókra - mondta el Kozák Tamás, a Kereskedelmi Szövetség főtitkára az RTL Híradónak.
A bankok és a biztosítók extraprofitadója is fennmarad jövőre – jelentette be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a csütörtöki Kormányinfón. Mindkét szektor jövedelmezősége szempontjából negatív hír ez, hiszen volt reményük arra, hogy esetleg kivezeti a kormány a terhet. A bankszektor 180, a biztosítási szektor 70 milliárd forint körüli extraprofitadót fizethet jövőre a „hagyományos” különadó mellett, ha maradéktalanul teljesítik az adóteher lefelezésének feltételéül támasztott állampapír-vásárlási feltételeket.
Negyven százalékos árbevétel-növekedést ért el tavaly a Hungarikum Alkusz, amely az elmúlt évtized nagy expanziója után idén legalább tíz új alkuszcég integrálásával és 500 új tanácsadó bevonásával számol. A Brokerslink alkuszi hálózat budapesti nemzetközi konferenciáján Keszthelyi Erik elnök-vezérigazgató az üzleti környezet mellett a társaság terveiről is beszélt a Portfolio-nak.
116 milliárd forintos konszolidált adózás utáni eredménnyel zárta a tavalyi évet a magyar Raiffeisen Bank, szemben az egy évvel korábbi 103 milliárddal – derült ki a társaság éves jelentéséből. A hitelintézet mérlegfőösszege 4%-kal, betét- és hitelállománya 6% feletti mértékben növekedett, a bank 114,5 milliárd forint osztalékot fizet osztrák tulajdonosának.
Közzétette a CIG Pannónia az április 17-re tervezett éves rendes közgyűlés napirendi pontjait. Ezek közül a legizgalmasabb a tavalyi év teljesítménye és az osztalék ügye, a napirendi javaslatokból ugyanis kiderül: a biztosítótársaság a tavalyi üzleti év eredménye terhére nem tervez osztalékot fizetni. Egy másik napirendi pont értelmében a cég saját részvény vásárlásba kezd.
Meglepő módon 36%-kal csökkentette extraprofitadóját tavaly a bankszektor a maximális 50%-ból, pedig ahogy novemberben írtunk róla, a kedvezmény feltételeként előírt állampapír-állománynövelés szektorszinten nem jött össze a szektornak, 70 milliárddal még csökkent is a kitettsége Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter +1300 milliárdos elvárásával ellentétben. A furcsa jelenség hátterében a hitelintézetek eltérő viselkedése áll: miközben a többség a teher felezése érdekében legalább 820 milliárdnyi állampapírt vásárolhatott, a kisebbség összesen csaknem 900 milliárd forint értékben építhette le állampapír-kitettségét, részben hogy idei adója bázisát leszorítsa. Csakhogy a kormány végül olyan furfangosan fogalmazta meg az idei szabályokat, hogy 2025-re vonatkozóan mégsem tudtak „túljárni az eszén”, mára alaposan be is vásároltak a bankok állampapírból.
Rekordszintű érdeklődés mellett, több mint 400 fő részvételével zajlott kedden a Portfolio Biztosítás 2025 konferenciája (tudósításunk itt olvasható), amelyen a szakmai közönség is véleményt nyilváníthatott a szektor helyzetéről mobiltelefonos szavazás segítségével. E közönségszavazás eredményét mutatjuk most be.
100 forintnyi befizetett biztosítási díjunkból 14 forint különadó, 3 forint pedig biztosítói nyereség lett tavaly, és 49 forintot fizettek ki a biztosítók az ügyfeleknek kárkifizetés vagy szolgáltatás formájában – mutatják (kis egyszerűsítéssel) az MNB friss adatai. 12,4%-kal nőtt a piac bevétele 2024-ben, ami elsősorban az inflációkövető indexálások eredménye. Mivel a díjak jobban nőttek a kár- és egyéb ráfordításoknál, a biztosítók éves nyeresége 22 milliárdról 48 milliárd forintra ugrott, de ez még mindig csak alig kétharmada a másfél évtizeddel ezelőtti rekordszintnek. Idén elsősorban az állampapír-vásárláshoz kötött adókedvezmény révén javíthatják megtérülésüket a biztosítók.
Több külső sokk is megrázta az utóbbi időben a biztosítási szektort, ami a legnagyobb probléma, hogy mindeközben a beruházások elmaradtak. Nem a fejlesztésekre fókuszáltunk, hanem a túlélésre – hangsúlyozták a biztosítóvezérek a Portfolio Biztosítás 2025 konferenciájának panelbeszélgetésén. A különféle adóterhek kapcsán elhangzott, hogy a ma már 10% feletti beégetett adóknak piactorzító hatása van a biztosítási piacon. Kötelező, fejnehéz termékekkel van tele a magyar biztosítási piac, ezen mindenképpen változtatni kell, az egyéb termékek értékesítése nagyon le van maradva, és ez nem attól fog nőni, hogy jön az AI vagy sem, hanem attól, hogy lesznek-e olyan szakemberek az iparágban, akik el tudják mondani, miért jó egy ilyen termék – hangsúlyozták a szakértők.
Nyolc olyan makrogazdasági tényezőt lát a kormány, amely komoly előrelépési és jövedelemszerző lehetőséget jelent a biztosítási szektor számára – mondta a Portfolio Biztosítás 2025 konferenciáján a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. Lóga Máté szerint idén ismét kiemelkedő lehet a biztosítók jövedelmezősége, a kormány pedig azt szeretné, hogy ezt piacfejlesztésre és az alacsony penetráció növelésére használják fel a biztosítók.
Tavaly az inflációkövető indexálásoknak is köszönhetően 12,4%-kal emelkedett, idén már csak egy számjegyű mértékben nőhet a magyar biztosítók díjbevétele a MABISZ friss adatai, illetve várakozásai szerint. Cégszinten a Generali, csoporszinten a Vienna Insurance Group végzett piacvezetőként. Miközben dübörög a lakásbiztosítási kampány, a biztosítók az MNB etikus 2.0 szabályozására is készülnek. Extraprofitadóként, ha sikerül elég állampapírt vásárolni, a tavalyi 102 milliárd után idén 64 milliárd forintot fizethet a szektor, ugyanakkor az adónak masszív negatív hatása abban is megnyilvánul, hogy helyzetbe hozza a külföldi szereplőket - hangzott el a MABISZ sajtótájékoztatóján.
Tavaly 132 milliárd forintos adózás utáni eredmény ért el az Erste Bank az egy évvel korábbi 115 milliárd után, ami 23%-os tőkearányos megtérülést jelent – derült ki a bank hétfői sajtótájékoztatóján. Az extra adóterhek 86 milliárd forintot tettek ki, ebben benne van a bankadó (8,7 milliárd forint), az extraprofitadó (20,4 milliárd forint), valamint a tranzakciós illeték (36,2 milliárd forint). Rendkívül felemásan alakul a hitelkereslet: miközben a lakossági hitelkihelyezések 54%-kal nőttek a banknál, a kkv-hiteleké 40%-kal visszaesett. Elhangzott az is, hogy a bank idén nem tervezi a szolgáltatási díjak emelését a lakosságnál.
Amikor már sokan arra számítottak, hogy rekordszintű nyereséget mutat ki 2024 egészére a CIG Pannónia, váratlanul egy fél évtizeddel ezelőtti, már-már a feledés homályába merült sötét ügy árnyéka vetül most újra a biztosítóra. Több mint 4,5 milliárd forintnyi tartalékemelést kellett ugyanis végrehajtani a korábban viszontbiztosítási csalás áldozatává vált, még mindig pereskedő nem-élet üzletágnak, az extraprofitadó pedig majdnem 1 milliárd forinttal rontotta az eredményt, így a társaság éves profitja 2,9-ről 1,3 milliárd forintra csökkent. Ha nincs a két említett tétel, most 6,7 milliárdos rekordnyereségről beszélnénk, ami az olasz kitettség minimalizálásával együtt hízelgő a részvényeseknek a jövőre nézve.
Fokozatosan mindenki szembesülni fog a klímaváltozás hatásaival biztosítási kapcsolataiban is – figyelmeztet Bacsó Gergely, aki tavaly vette át az Allianz Hungária Biztosító vezetését, és elsőként most a Portfolio-nak ad interjút. A lakásbiztosítási kampány és az etikus 2.0 szabályozás céljai között is lát előremutató, az ügyfélérdekeket támogató elemeket az elnök-vezérigazgató, a megvalósítás egyes részleteivel szemben azonban vannak bizonyos kritikái. A piac fejlődéséről, az extraprofitadó idei csökkentéséről és a biztosító innovációiról is kérdeztük a szakembert. A Portfolio jövő keddi Biztosítás 2025 konferenciáján további biztosítóvezérek értékelik a piac helyzetét, az utolsó közönséghelyek még kiadók, érdemes regisztrálni!
Tavaly a K&H Bank 129 milliárd forintos adózott eredményre tett szert, a K&H Biztosító pedig 4,2 milliárd forintos profittal zárta a 2024-es évet, miközben a kormányzati intézkedések kisebb kiadást jelentettek a megelőző évhez képest. A társaság sajtótájékoztatóján elhangzottak szerint mind a lakossági, mind a nem pénzügyi vállalati hitelszegmensben gyorsabb ütemben növekedett a bank a magyar piacnál. A bank egy folyamatban lévő vitás ügy kapcsán 28 millió euró (kb. 11 milliárd forint) céltartalékot képzett, de ennek részleteiről többet nem árult el.
Decemberben egyértelműen kioltották egymást az állampapírt vásárlók és eladók, gyakorlatilag semmit nem változott a magyarok kezében lévő, piaci értéken vett állampapír-állomány. Mindezt a friss pénzbeáramlás, illetve a kamatok újrabefektetésének elmaradása okozhatta, aminek minden bizonnyal köze van ahhoz, hogy sokan kivárnak a befektetési döntésekkel, amíg idén beindul a prémium állampapírok kamatfizetése. Mindeközben a befektetési alapoknak tavaly közel 2500 milliárd forinttal nőtt az állományuk, ezzel immár második éve utasították maguk mögé az állampapírokat. További érdekesség, hogy kezdik megszorongatni a külföldieket a magyar szereplők az államadósság-finanszírozásban.
Október 3-án és 4-én tartják a cseh parlamenti választásokat.
Hamarosan megjelenik a Bidenéket leleplező könyv.
Mi lesz itt csütörtökön?
Molnár Tamás lett a Magyar Faktoring Szövetség elnöke.
Az OTP lehet a nap nyertese?
Nagyon gyorsan döntött a konklávé.
Egyre több befektető figyelmét vonzza az agrárium, ami a bizonytalan piaci környezetben az egyik legstabilabb növekedési pályát kínálhatja.
