A világgazdaságban a lassulás egyértelmű jelei látszanak, melyek azonban nem ugyanúgy jelennek meg az egyes régiókban. Európát az energiaárak taszíthatják recesszióba, míg a tengerentúlon inkább a szigorodó monetáris kondíciók okozhatnak vissaesést – mondta a Portfolionak adott interjúban David Lubin. A Citi feltörekvő piaci vezető közgazdásza szerint Magyarországnak is megvannak a maga problémái, melyek miatt nehéz lesz az inflációt visszaterelni a normális mederbe.
Az ukrajnai háború ellenére az idén a korábban vártnál gyorsabb, jövőre azonban az eddig valószínűsítettnél számottevően lassabb gazdasági növekedés várható az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) tevékenységi területén - áll a pénzintézet szerdán Londonban bemutatott, felülvizsgált térségi előrejelzésében. Az EBRD kiemelte: a működési területéhez tartozó gazdaságokban a tizenkét havi infláció júliusban átlagosan 16,5 százalék volt; ez 1998 óta nem mért ütem. A bank a magyar gazdaságban az idén 5 százalékos, jövőre 1,5 százalékos GDP-növekedéssel számol, tehát a 2023-ra szóló magyar GDP-növekedési előrejelzését 2 százalékponttal visszavette.
Turbulens hónapok várnak a tőkepiacokra és a magyar gazdaságra, a növekedés 2023-ban nullára fékeződhet és jelentős kockázatot okoz az energiaválság – hangzott el az Equilor Befektetési Zrt. keddi sajtóbeszélgetésén. A vállalat szakemberei szerint a fenti környezetben a forint sem tud majd érdemben erősödni, maradhat a 400-as lélektani határ felett az euró jegyzése, de 420-nál akár történelmi mélypontot is láthatunk a magyar devizától.
Sajnos nehéz optimistának lenni a jelenlegi környezetben a gazdasági kilátásokat illetően, hiszen amikor körbe tekintünk, akkor azt tapasztaljuk, hogy a világ kimozdult korábbi egyensúlyi pontjából és még nem találta meg az újat. Egy ilyen időszakban az előrejelzés bizonytalansága jelentősen megugrik, és sokkal inkább érdemesebb szcenáriókban és valószínűségekben gondolkodni. Ráadásul rengeteg olyan elemet lehet felsorolni, ahol pengeélen táncolnak, illetve ahol nem feltétlen a gazdasági racionalitás határozza meg a döntéseket, hanem át van itatva politikai szándékokkal, érdekekkel.
A svájci kormány jelentősen rontotta a gazdaság idei és jövő évi növekedésével kapcsolatos előrejelzését a feszült energiahelyzetből és a gyorsuló inflációból fakadó növekvő kockázatok hatására.
A világ a globális recesszió felé közelíthet, mivel a központi bankok világszerte egyszerre emelik a kamatlábakat a tartós infláció leküzdése érdekében - közölte csütörtökön a Világbank.
Jelenleg minden a gázárak körül forog, ezért nehéz gazdasági előrejelzéseket is tenni – hangzott el a Portfolio Property Investment Forum konferenciájának panelbeszélgetésében. A közgazdászok szerint a fő kérdés az, mennyire lesz mély és hosszú a recesszió a gazdaságban, de van esélyünk arra, hogy ne egy több évig elhúzódó válság felé tartsunk éppen. Közben viszont bőven vannak kockázatok, a forintot például fontos lenne 400 körül stabilizálni, hogy ne legyen még nagyobb a baj.
Nem az a kérdés, hogy lelassul-e a gazdaság, hanem az, hogy puha vagy kemény földet érés lesz-e Európában. A hazai sajátosságok miatt itthon a komfortosnál meredekebb szögben kell lefele haladni a landoláshoz.
Nem sok jó hírrel kecsegtet az ENSZ új jelentése, amely szerint a világjárvány óta a várható élettartam, az oktatás és a gazdasági jólét terén elért évtizedes fejlődés jelentősen visszaesett – számol be a hírről a BBC.
A VTB, a második legnagyobb orosz bank vezetője arra számít, hogy az orosz gazdaság az idén 4 százalék körüli mértékben, jövőre pedig 1,5 százalékkal gyengül, 2024-ben ugyanakkor már nőhet a gazdaság teljesítménye.
Úgy tűnik, a kínai gazdaságot még az ág is húzza. A zéró Covid-politikához való ragaszkodás okozta növekedési lassulás, illetve a jelzálogbojkottal súlyosbodó ingatlanpiaci válság mellett az utóbbi hetekben az is sújtotta a világ második legnagyobb gazdaságát, hogy a hatvan éve nem látott aszály miatt visszaeső vízerőművi termelés következtében áramkorlátozásokat kellett bevezetni az ország több ipari körzetében. Előrejelzések szerint idén legfeljebb 3 százalékkal nőhet a gazdaság, és egyes szakértői vélemények szerint jövőre a recesszió sem kizárt, ha a gyengülő világgazdaság miatt csökkenő külső kereslet az exportot is jelentősen lefékezi. A válságból való kiúthoz elemzők szerint a zéró Covid-politika feloldására, illetve az eladósodott ingatlanfejlesztők állami megmentésére lenne szükség. Erre sok esély nincs, mivel ez homlokegyenest szembemenne az eddig követett pekingi politikával. Az irányváltás pedig nem valószínű az október közepén kezdődő pártkongresszus előtt, hiszen azon Hszi Csin-ping államfő már a – precedens nélküli – harmadik ötéves pártfőtitkári ciklusára szóló felhatalmazást szeretné megkapni.
A második negyedévben 6,5%-kal teljesített jobban a magyar gazdaság, mint egy évvel korábban, az előző negyedévhez képest pedig 1%-os volt a bővülés. A ma megjelent éves GDP-adat megegyezik az előzetes adatközléskor látottakkal, a negyedéves index egy hajszállal kisebb annál. A mai részletes adatokkal most már többet látunk a növekedés szerkezetéről. A második fél évben érdemi fékezés várható, akár recesszióba is csúszhat a magyar gazdaság.
Egyre több jel mutat arra, hogy idén Kína nem tudja teljesíteni a pekingi vezetés által erre az évre kitűzött GDP-növekedési ütemet, amire 2015 óta nem volt példa. Az eredetileg tervezett 5,5 százalékos bővülés helyett akár az is előfordulhat, hogy csak 3 százalék körüli mértékben nő a gazdaság, amely négy évtizedre visszatekintve a legalacsonyabb növekedési ráta lehet, ha nem vesszük figyelembe a koronavírus-járvány első évét, 2020-at. Elemzők szerint a gazdaság felpörgetéséhez elsősorban a szigorú lezárásokat alkalmazó zéró Covid-politika lazításához, valamint a súlyosan eladósodott ingatlanfejlesztő cégek helyzetének rendezésére lenne szükség.
Romániában az idei első fél évben 5,3 százalékkal bővült a gazdaság a nyers, valamint a szezonális és naptárhatással kiigazított érték szerint egyaránt a tavalyi év azonos időszakához mérten - közölte szerdán a román országos statisztikai intézet.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon jelentkező podcastjének szerdai adása. A műsor első részében a ma publikált második negyedéves hazai GDP-adatról volt szó, ami pozitív meglepetést okozott a közgazdászok várakozásaihoz képest. A gazdasági növekedéssel kapcsolatban Hornyák Józsefet, a Portfolio makroelemzőjét kérdeztük. Az adás második részében a hazai kiskereskedelmi láncok 2021-es jelentéseivel foglalkoztunk. A műsorból az is kiderül, hogy hogyan alakult a ranglista az Aldi, a Lidl, a Tesco és a többi kiskereskedelmi üzlet között, illetve, hogy mi vár a szektorra az év hátralévő részében. A témával kapcsolatban Fekete Beatrix, lapunk részvény rovatának elemzője volt a Checklist vendége.
Ma délután 5 órától lesz meghallgatható a Checklist, a Portfolio munkanapokon megjelenő podcastjének szerdai adása. A műsor első részében a ma közzétett, második negyedéves GDP-adattal foglalkozunk, ami pozitív meglepetést okozott a közgazdászoknak, de szó lesz a gazdasági növekedésre leselkedő kockázatokról, az év második felére esedékes növekedés üteméről. Az adás második részében a hazai kiskereskedelmi láncok 2021-es eredményeiről lesz szó. A közzétett bevételi és profit adatokból kiderül, hogy a Spar, az Aldi, a Tesco, a Lidl és a többi kisker hálózat hol áll a bevételi rangsorban.
Éves alapon a harmadik, negyedéves összevetésben pedig a negyedik legerősebb növekedést produkálta a második negyedévben a magyar gazdaság – derül ki az Eurostat által publikált előzetes adatokból. Néhány ország adata szokás szerint még hiányzik, de az év elejéhez hasonlóan így is a kontinens élmezőnyében maradhatunk.