Ukrajna egyre hatékonyabban támadja Oroszország területét, ami megmutatja, hogy az ország hatalmas mérete már nem előny, hanem stratégiai gyengeség a háborúban - jelentette az Al-Dzsazíra.
Irán ballisztikus rakétát indított Izrael ellen, amely több robbanófejjel volt felszerelve - közölte az izraeli hadsereg csütörtökön - jelentette a CNN.
Kemény kijelentés hangzott el a római RAI televíziótársaság egyik műsorában, ahol a megszólaló a Kreml elleni csapásra biztatott.
Netanjahu nem zárta ki az iráni legfelsőbb vezető elleni csapást, miközben a Soroka Orvosi Központot látogatta meg, amelyet korábban iráni rakétatámadás ért - tudósított a Times of Israel.
A háborúk és geopolitikai konfliktusok nemcsak az érintett országok életét forgatják fel, hanem mély nyomot hagynak a globális gazdaságban és a tőkepiacokon is. Egy-egy rakéta vagy váratlan katonai lépés nemcsak frontvonalakat, de tőzsdei árfolyamokat is átrajzol: emelkedő olajár, menekülés az aranyba, pánikszerű részvénypiaci eladások – mindezek visszatérő mintázatok a történelem hasonló pillanataiban. Cikkünkben az elmúlt évtizedekből hat fegyveres konfliktust vizsgálunk meg abból a szempontból, hogyan reagáltak a globális tőkepiacok a válságokra.
A brit védelmi minisztérium hírszerzési jelentést tett közzé csütörtökön. A jelentés szerint az Izrael és Irán közötti konfliktus lehetőségekkel és kihívásokkal is jár Oroszország számára.
Az Irán és Izrael között kirobbant háború azonnali és markáns következményekkel járt az olajpiacon, a Brent ára ugyanis öt éve nem látott mértékben, egy nap alatt 12%-kal ugrott meg pénteken. A konfliktus hatása már a magyar kutakon is érezhető: elindult a drágulás, különösen a dízel esetében. Ráadásul a szakértők szerint lehet, hogy ez csak a kezdet lehet – egyes forgatókönyvek akár 100 forintos áremelkedést is valószínűsítenek, ha a Hormuzi-szoros lezárása bekövetkezik. Felmerül a kérdés: jöhet-e ismét üzemanyagárstop, vagy bírja még a régiós összevetés alapján a magyar árstruktúra a nyomást?
Andrej Kelin, Oroszország londoni nagykövete egy interjúban azt mondta, Ukrajna vagy elfogadja Moszkva békefeltételeit, vagy további területvesztésre és végül teljes megadásra kényszerül – írja a The Kyiv Independent.
Sajtóértesülések alapján Donald Trump amerikai idő szerint kedd este már jóváhagyta az Egyesült Államok esetleges Irán elleni katonai támadásának terveit, de jelenleg arra vár, hogy az Izrael által megtámadott és amerikai fenyegetés alatt álló Teherán esetleg önkéntesen felhagyhat-e a nukleáris programjával. Az amerikaiak legvalószínűbb célpontjának a legalább 300 méter mélyre temetett Fordó urándúsító bunkerlétesítmény tűnik, mely kapcsán Trump kijelentette: "Mi vagyunk az egyetlenek, akik képesek vagyunk [ennek az elpusztítására], de ez nem jelenti azt, hogy meg is fogom tenni." Az Egyesült Államok az elmúlt napokban tehát látszólag közelebb került egy nyílt katonai beavatkozáshoz Iránban, miközben a Republikánus Párt "héja" szárnya – mely Izraelre kiemelt szövetségesként, Iránra pedig elsőszámú ellenségként tekint – ezzel párhuzamosan egy perzsa rezsimváltás pedzegetésébe kezdett. Trump saját MAGA-táborát viszont kettévágta a kérdés: egy részük eltökélten állítja, az eszkalációt reszkírozó intervenció erősen szembemenne az elnök eddig hirdetett, "America First" elvre épülő külpolitikájával, ami a béke elősegítésére tett ígéretet mind az orosz-ukrán fronton, mind a Közel-Keleten.
Ma hajnalban iráni rakéta csapódott be egy tel-avivi kórházba: az incidensre reagálva Izrael Katz védelmi miniszter nyilvánosan utalt arra, hogy lehet, hogy Izrael megpróbálja likvidálni Ali Hámenei ajatollahot, Irán legfőbb vezérét.
Múlt héten pénteken Izrael légitámadást indított Irán több nukleáris programhoz köthető objektuma, valamint katonai létesítménye ellen. Bár már az elmúlt hetekben számítani lehetett arra, hogy Izrael támadást szervez a siíta iszlám legerősebb állama ellen, Iránt felkészületlenül érték a csapások és nem tudtak azokra egyből reagálni. A hétvégén, az egymással már évek óta szembenálló két ország konfliktusa nyílt háborúig eszkalálódott. Az eseményekre a világ szinte minden pontján nagy figyelem hárult, a Google Trends alapján pedig összeszedtük, hogyan befolyásolta a konfliktus az internetes kereséseket.
Gőzerővel zajlik a régóta érő iráni-izraeli háború. A konfliktus egy azon kevesek közül, amely úgy néz ki, teljesen a levegőben fog eldőlni: az izraeli légicsapásokra Irán rakétákkal és drónokkal válaszol, egyelőre pedig úgy néz ki, hogy Jeruzsálem gépei jóval komolyabb károkat okoznak, mint a rivális fegyverei. Cikkünkben átnézzük, milyen gépeket is repül az izraeli légierő.
Oroszország új, kamerával, mesterséges intelligenciával és rádióvezérlő rendszerrel felszerelt Sahed drónt vetett be Ukrajnában, amely távolról irányítható az orosz területekről. Ez az első ilyen drón, amelyet detektáltak ukrán területen – írja az Ukrajinszka Pravda.
Donald Trump amerikai elnök nem teljesen biztos abban, hogy akár amerikai katonai beavatkozás mellett sikerül gyorsan leszerelni Irán atomprogramját, elhúzódó háborút pedig nem akar, ezért dilemmázik ilyen sokat Irán megtámadása kapcsán – tudta meg az Axios.
Lebombázta az izraeli légierő Irán araki IR-40 típusú nehézvizes nukleáris kutatóreaktorát, sugárzásveszély nem észlelhető – közölték közel-keleti lapok.
Ha Donald Trump amerikai elnök úgy dönt, hogy beszáll Izrael oldalán az Irán elleni háborúba, a hétvégén már megindulhatnak az amerikai bombázók az első offenzívára – tudta meg a Bloomberg.
Csütörtök reggel Irán ismételten rakétatámadást indított Izrael ellen. Beér-Seva városában közvetlen találat érte a Szoroka kórházat. A találatot kapott emeletről éppen tagnap menekítették ki a betegeket. Izrael terrorcselekményről beszél – írja a Times of Israel.
Vlagyimir Putyin orosz elnök nemzetközi hírügynökségek képviselőinek beszélt a szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon a közel-keleti és az ukrajnai konfliktusról. Utóbbi kapcsán elmondta, hajlandó lenne találkozni Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, ugyanakkor ismételten kétségbe vonta legitimitását.
Békemegállapodást köt a Kongói Demokratikus Köztársaság és Ruanda, a tervezetet a két ország képviselői már jóvá is hagyták - derült ki abból a közös közleményből, amelyet Kongó, Ruanda, valamint a köztük közvetítő Egyesült Államok és Katar kormánya adott ki szerdán Washingtonban.
Donald Trump amerikai elnök felülvizsgálta az Irán elleni támadási terveket, de vár, hátha Teherán visszalép az atomprogramjától – mondta a CNN-nek egy, az ügyet ismerő személy.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Máris lépnek a befektetők.
Összehívta a rendfenntartási vezetőket.
Elbújt az ajatollah.
Lezárás vagy eszkalálódás jön?
Mit várhatunk ebben a konfliktusban?
A brent ára a 100 dollárt is elérheti.
