Az elemzők azt latolgatják a mai magas inflációs adat után, hogy vajon a jegybank monetáris politikája a szeptemberi 15 bázispontnál erőteljesebb szigorítással reagál-e az év végéig kirajzolódó folyamatokra a decemberi Inflációs jelentés előtt.
Az idei évre 6,8%-os növekedést vár a Kopint-Tárki, részben a bázishatásból kifolyólag, részben a járványügyi korlátozások oldásából adódó élénkülésnek köszönhetően.
Alapesetben optimisták vagyunk a forint és a Magyar gazdaság kilátásaival kapcsolatban, azonban vannak komoly kockázatok, melyek keresztülhúzhatják az erősödést – mondta a Portfolionak adott interjúban Marek Drimal. A Societé Generale (SocGen) Kelet-Közép-Európával foglalkozó elemzője a potenciális kockázatokról is beszélt, két héten belül pedig szóban is megosztja velünk véleményét a Budapest Economic Forumon.
Nem csak a KSH hivatalos inflációs mutatója, hanem az MNB által számolt, alapvető árfolyamatokat megragadni hivatott alternatív mutatók is nagyot emelkedtek szeptemberben.
Szeptemberben 5,5 százalékra emelkedett az infláció az előző havi 4,9 százalékról – közölte péntek reggel a KSH. Ezzel közel kilenc éve nem látott csúcsra emelkedett az éves inflációs ráta, de a következő hónapokban még magasabbra kúszhat.
"Leállás előtt az ellátási lánc!" - írja a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete. "A brit áruellátási zavarhoz hasonló súlyos helyzet küszöbén áll az Európai Unió és Magyarország, amennyiben nem történik szemléletváltás az ellátási lánc gerincét jelentő közúti fuvarozó vállalkozásokkal szemben. A lakosság és a termelőüzemek ellátása nem működhet tovább a közös tehervállalás, a költségek rendszerszintű viselése nélkül" - vélekedik a szervezet. A fuvarozók által leírt képet azonban számos tényező árnyalja.
Az Európai Központi Bank ma közzétette szeptemberi kamatdöntő ülésének jegyzőkönyvét, amelyben a kamatdöntő ülés utáni közleményhez képest felsejlik némi aggodalom a magas infláció miatt. Az ING Bank elemzői emiatt arra számítanak, hogy a tapering gyorsabb lehet, mint ahogy azt a piac árazza.
Péntek reggel közli a KSH a szeptemberi inflációs adatot, a kérdés csak az, hogy már most a júniusi 5,3 százaléknál magasabb áremelkedési ütemet látunk majd, vagy az csak a következő hónapokban jön. A Portfolio által megkérdezett elemzők szerint jó esély van rá, hogy új kilencéves csúcsra emelkedett az áremelkedési ütem, az év végéig pedig akár még 6% feletti értéket is láthatunk.
A lakossági állampapír-értékesítés vázát mindeddig a szuperállampapír adta, csakhogy bejött egy kellemetlen vendég a buliba: az infláció. A szakértők szerint a decemberi inflációs mutató azt jelzi majd, hogy 5% fölötti volt a pénzromlás a 2021-es év folyamán, ez pedig azt jelenti, hogy a MÁP+ reálértelemben semmit nem hoz. Persze, ilyenkor jön az a mondás, hogy az inflációs megugrás csak átmeneti. Na de meddig tart ez az átmenet? Mi védhet meg az inflációtól és van-e még létjogosultsága a szuperállampapírnak a jelenlegi formájában?
Ahogyan arra számítani lehetett a kormány kihirdette a novemberben várható visszamenőleges nyugdíjemelésről szóló rendeletet, azonban annak mértéke minden várakozást felülmúlt. A januári kötelező 3%-os emelést így a kormány két lépcsőben összesen 1,8 százalékkal pótolja ki az elszálló infláció miatt.
A csütörtök este megjelent közlönyben hirdette ki a kormány a nyugellátások november havi kiegészítő emeléséről és az idei prémiumról szóló rendeleteket.
Az őszi hónapokban tetőzhet az infláció, majd 2022 közepére visszaeshet a járvány előtti szintre – állapította meg friss elemzésében a Nemzetközi Valutaalap (IMF). A szervezet ugyanakkor kiemelte, hogy továbbra is megvan annak kockázata, hogy a több piacon tapasztalható hiány tartós marad és gátolja majd a várakozások horgonyzását.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamaiban 4,3 százalékra gyorsult a fogyasztói árak éves emelkedése augusztusban a júliusi 4,2 százalékról. Augusztusban az energiaárak emelkedése 2008 szeptembere óta a legnagyobb, 18 százalék volt a júliusi 17,4 százalék után, az élelmiszerárak emelkedése pedig 3,1 százalékról 3,6 százalékra ugrott.
Alapvetően jó volt a hangulat kedden a világ tőzsdéin, a vezető európai és amerikai részvényindexek is emelkedtek. Kifejezetten jól teljesített a technológiai szektor, de a nyersanyagárak emelkedésével a kitermelővállalatok részvényárfolyama is emelkedett.
Egyre szebb hozamokat látni a forintos befektetési alapok háza táján: a legjobban teljesítő sorozatok közé 25%-os idei eddigi hozammal be sem lehet kerülni, ezek kivétel nélkül nyersanyagpiaci és részvényalapok. Előbbiek jó szériája a nyersanyagpiaci válsággal és az inflációs félelmekkel is összefügg. A legnagyobb vagyont kezelő sorozatok hozamai is emelkednek, de messze nem ezek hozzák a legtöbb pénzt most a konyhára.
A gázárak elszállása miatt kialakult európai energiaválság annyira komoly üggyé nőtte ki magát, hogy hétfőn az eurózónás, kedden pedig mind a 27 tagállam pénzügyminiszterei erről egyeztetnek, kedd este az informális EU-csúcson is ez lesz az egyik téma, szerdán a környezetvédelmi miniszterek tárgyalnak róla, az október 21-22-i kétnapos rendes EU-csúcson pedig szintén ez lesz az egyik fő téma. Az Európai Bizottság pedig elhalasztotta a mára tervezett egyik energiapiaci kommunikációját, részben valószínáleg azért, mert egyre több tagállam veti fel, hogy a mostani krízis tompítására és egy újabb hasonló elkerülésére közösen kellene beszereznie a gázt és olajat az EU-nak a közös tárolási kapacitások feltöltésére.
Az elmúlt 10-20 évben a globalizáció, az innováció és az adócsökkentések is erőteljes árleszorító hatással bírtak, és közrejátszottak abban, hogy az amerikai fogyasztói árindex alacsonyan, a Fed által megcélzott szint alatt maradt, a Fed pedig deflációtól félve tartósan rendkívül laza monetáris politikát folytatott. Viszont az infláció és a defláció felületes értelmezése következtében a jegybanki inflációs célkövetési rendszer fals jelzésekre támaszkodik, és a Fed ezen fals jelzések alapján próbál meg helyes döntéseket hozni. Bár korábban volt példa indokolatlanul durva kamatemelésekre is, az elmúlt 10 évben ezek a fals jelzések elsősorban fölös pénz teremtését, azaz pénznyomtatást eredményeztek. A pénznyomtatás következtében nagyon egészségtelen pénzügyi ösztönzőrendszer alakult ki extrém olcsó hitelekkel és negatív kötvényhozamokkal, az eszközárinfláció - valamint a fel nem ismert fogyasztói infláció - következtében pedig súlyosbodott a társadalom vagyoni és életszínvonalbeli kettészakadása.