Az uniós kormányokat képviselő tárgyalók és az Európai Parlament áttörést értek el hétfőn, amikor véglegesítették a lítiumhoz és a nikkelhez hasonló létfontosságú ásványi anyagok államközösségen belüli ellátására vonatkozó célértékekről szóló megállapodást. Ez része az Európai Unió szélesebb körű stratégiájának, amelynek célja, hogy csökkentse a harmadik országoktól – különösen Kínától – való függőségét a tiszta ipari termékek előállításához nélkülözhetetlen fémeknél.
Az új zöld energiagazdaság kiépítéséhez nélkülözhetetlen kritikus ásványok és új technológiák előállítása és ellátása területén sok esetben már ma is nagyobb földrajzi koncentráció látható, mint a jelenlegi gazdaságunk alapjait adó olaj és földgáz kitermelése tekintetében. Ez, a többnyire Kínához köthető dominancia a következő években még növekedhet is egyes esetekben, de több kulcsfontosságú területen kisebb-nagyobb mértékben enyhülhet - derül ki a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) napokban publikált idei éves jelentéséből (World Energy Outlook 2023).
Számos környezeti kockázat övezi az akkumulátorgyártást: az alapanyagok kitermelése jelentős üvegházhatásúgáz-kibocsátással, vízfelhasználással jár együtt, valamint a bányászaton kívül az akkumulátorok létrehozásához is jelentős energiafelhasználás szükséges. Emiatt fontos, hogy az újrahasznosítás egyre nagyobb szerepet kapjon. A gyártás során előforduló selejteket és az élettartamuk végéig használt akkumulátorokat szétszedve ugyanis az akkumulátorgyártáshoz szükséges nyersanyagok (lítium, nikkel, kobalt, mangán) nyerhetők ki. Továbbá már kísérleti projektek zajlanak lítiumban gazdag geotermikus lelőhelyeken, ahol a kitermelésnek a hagyományos eljáráshoz képest jóval kisebb a környezeti lábnyoma.
Az európai újrahasznosító ipar és a környezetvédelmi szervezetek arra kérik az Európai Bizottságot, hogy tiltsa meg a használt elektromos autók akkumulátoraiból visszanyert fémek exportját. A "fekete masszaként" vagy "fekete tömegként" is hivatkozott hulladékfajtákra vonatkozó tilalmat azért vezetnék be, hogy az Európa határain belüli újrahasznosítás előmozdítása és az importált nyersanyagoktól való függőség csökkenjen.
A Nissan japán autógyártó hétfőn bejelentette, hogy minden új modellje, amelyet Európában piacra dob, teljesen elektromos lesz, és megerősítette azt a célját, hogy 2030-ra kizárólag elektromos járműveket értékesítsen a kontinensen – számol be a hírről a CNBC.
Az Európai Unió és Ausztrália nem tudta véglegesíteni a tervezett szabadkereskedelmi megállapodást, mivel a nézeteltérések - különösen a mezőgazdasági termékeket illetően - megoldatlanok maradtak.
Az energetikai átálláshoz szükséges kritikus ásványok és nyersanyagok világpiaci forgalma az elmúlt öt évben megduplázódott a Nemzetközi Energiaügynökség, az IEA kedden publikált felmérése alapján.
A norvég kormány azt tervezi, hogy megnyit a mélytengeri bányászat előtt egy közel Németország méretű óceáni területet, ahol az energiaátmenethez és az elektromobilitáshoz szükséges fémeket bányásznának ki.
„A Dunaújvárosi Rendőrkapitányság foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétség gyanúja miatt” büntetőeljárást folytat" – jelezte a hatóság a Szabad Európa megkeresésére azon értesülésükkel kapcsolatban, hogy a gyár területén hétfőn valamilyen munkahelyi rendellenesség történhetett.
Egy kísérleti nukleáris erőműből eltűnt, radioaktív anyagot tartalmazó fémhengert keresnek a hatóságok Thaiföldön, és az akció sikertelensége miatt most nagyobb területre terjesztették ki a keresést a helyi sajtó értesülése szerint.
Magyarország tízezer tonna gabona Afrikába szállítását finanszírozza mintegy 3,5 millió dollár értékben Ukrajnából a globális élelmezési válság megoldását célzó erőfeszítések keretében - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn, miután kongói kollégáját fogadta Budapesten, amire még soha sem volt példa.
A következő évtizedben több mint 300 új bánya építésére lehet szükség, hogy kielégítsék az elektromos járművek és az energiatároló akkumulátorok iránti keresletet - írja a Benchmark egy friss elemzésében.
Az Európai Unió lítium-, kobalt- és nikkelszükségletének csak 20-30 százalékát tudja majd megtermelni 2030-ra, pedig ezek a stratégiai jelentőségű ásványok elengedhetetlenek az akkumulátorgyártáshoz, vagyis az átmenethez a fosszilis energiahordozóktól a környezetbarát, illetve megújuló energiaforrások használatáig - állapította meg Philippe Varin iparmágnás, volt francia ipari kamarai elnök egy frissen elkészült elemzésében, amelyet a francia kormány számára készített, és amelyet hétfőn mutatott be újságíróknak.
Az elektromos autók egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek, és a következő évtizedben a kereslet exponenciális mértékben növekedhet. Ez azonban komoly kihívásokkal is jár majd, hiszen a járművek vezetés közbeni károsanyagkibocsátása ugyan nulla, de ugyanez már egyáltalán nem mondható el az akkumulátorgyártásról és az ehhez szükséges nyersanyagok bányászatáról, illetve a hulladékkezelés is problémákat okozhat. Arról nem is beszélve, hogy egyes fontos alapanyagok kereslete már 2-3 éven belül meghaladhatja a kínálatot. Mindezeken azonban legalább részben segíthet az újrahasznosítás és a körforgásos gazdaság kialakítása.
A következő évtizedek egyik legfontosabb trendje minden valószínűséggel a környezetbarát technológiák rohamos elterjedése lesz, beleértve az elektromos autókat, a nap- és szélerőműveket, de várhatóan az energiatárolás iránti szükségletek is megemelkednek majd. Mindez azonban hatalmas mennyiségű erőforrást igényel, amit valahogyan és valahonnan elő kell teremteni, ráadásul kívánatos lenne mindezt környezetkímélő módon megtenni. Ez pedig igen komoly terhelést ró majd a bányaiparra, amely egyáltalán nem biztos, hogy képes lesz tartani a lépést. Egy-egy új lelőhely felkutatása és a termelés megkezdése ugyanis több mint egy évtizedig is eltarthat egyes ásványi anyagok esetében, mint amilyen például a réz vagy a nikkel. Nem érdemes tehát késlekedni a szükséges beruházásokkal, ha az energiaátmenetet komolyan gondolja világ. Emellett az is komoly fejfájást okozhat, hogy több olyan nyersanyag is akad, ahol egyetlen ország kontrollálja a globális kitermelés több mint felét - derül ki a Nemzetközi Energiaügynökség frissen kiadott erőforrásokkal kapcsolatos tanulmányából.
Nem túlzás azt állítani, hogy a következő évtizedekben olyan átalakuláson megy majd keresztül a világgazdaság, amelyre korábban még talán nem volt példa annak érdekében, hogy képesek legyünk elérni a klímasemlegességet 2050-ig. Ennek legfontosabb összetevői közé tartozik a megújuló energiaforrások korábban nem látott mértékű elterjedése, az elektromos autók széles körű adaptálása, illetve az infrastrukturális hálózat megfelelő bővítése. A világ kormányai pedig már most fogadkoznak, hogy több ezer milliárd dollárt és eurót fognak elkölteni a következő években az energiaátmenet támogatására. Arról azonban egyelőre keveset hallani, hogy ez milyen igényeket támaszt a bányaiparral szemben, amely az ehhez szükséges nyersanyagokat termeli ki. Több millió napelem, szélturbina és elektromos autó akkumulátorának a legyártása ugyanis nem kevés alapanyagot igényel. Egyes esetekben a jelenlegi termelés többszörösére lehet szükség, de a technológiai fejlődésnek is nagy szerep jut majd.
A szakértők ennél többre számítottak.
2024. május 8-án kiderül, hogyan hat a LegalTech és a DigitalCompliance a cégek versenyképességére.
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
Három tényező is befolyásolja, hogy átlépi-e a lélektani határt az euróval szemben a magyar fizetőeszköz.
Egyre gyakoribb a megműveletlen szőlő a legjobb magyar borvidékeken.
