• Megjelenítés
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

2026. augusztus 02. 06:00 | Király-Gál Gábor

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

Kihirdették az Alaptörvény nagy vihart kavaró módosítását

2026. július 18. 21:18 | Portfolio

Kihirdették az Alaptörvény nagy vihart kavaró módosítását

Kihirdették a Magyar Közlönyben Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítását, amelynek értelmében a vasárnapi hatályba lépést követő napon megszűnik a hivatalban lévő köztársasági elnök, Sulyok Tamás megbízatása, az Alkotmánybíróság tagjait ezentúl kilenc évre választják, és legfeljebb 70 éves korukig lehetnek hivatalban, 12 évben maximálják az országgyűlési képviselők mandátumát, valamint feláll a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal is.

Kettős győzelmet aratott a főváros, Karácsony Gergely már őszi megállapodásra készül a kormánnyal

2026. július 07. 16:52 | Portfolio

Kettős győzelmet aratott a főváros, Karácsony Gergely már őszi megállapodásra készül a kormánnyal

Pert nyert a főváros Sára Botond főispánnal szemben: a Kúria kimondta, hogy Budapest költségvetése törvényes. A parlament emellett hatályon kívül helyezte azt a törvényt, amely lehetővé tette volna, hogy Budapest megkérdezése nélkül állami hitelt vegyenek fel a nevében csőd esetén. Karácsony mindkét fejleményt pozitívan értékelte, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ezek önmagukban nem oldják meg a főváros szorult pénzügyi helyzetét. A főpolgármester reményét fejezte ki, hogy ősszel új megállapodás születhet a kormánnyal Budapest finanszírozásáról.

Török Gábor: önkorlátozás vagy hatalomépítés?

2026. július 05. 15:27 | Portfolio

Török Gábor: önkorlátozás vagy hatalomépítés?

Török Gábor hatalomgyakorlási szempontból vizsgálta meg a 17. alkotmánymódosítás tervezetét, és arra jutott, hogy a javaslatban egyszerre jelennek meg önkorlátozó és a kormányzati mozgásteret bővítő elemek. Az elemző összesítése szerint a mérleg 3-6-ra áll, ugyanakkor több intézkedés megítélése attól is függ, rövid vagy hosszú távú hatásait vizsgáljuk, illetve milyen célt szolgál a módosítás.

Szuperparlamentarizmus vagy jövőbeli aknamező? – Válságot is okozhat az Alaptörvény mostani formája

2026. július 04. 15:00 | Király-Gál Gábor

Szuperparlamentarizmus vagy jövőbeli aknamező? – Válságot is okozhat az Alaptörvény mostani formája

A Tisza-kormány megkezdte a NER intézményrendszerének lebontását, ám a módosítások kettős képet mutatnak. Míg egyes területeken valódi intézményi korrekciót hajtanak végre, máshol azonban a változtatás inkább személyi jellegű. Ez talán annak is köszönhető, hogy Magyar Péter erre csak átmeneti közjogi beavatkozásként tekint, és későbbre széles társadalmi részvétellel zajló alkotmányozást ígér. A bebetonozás ugyanakkor nem pusztán abból áll, hogy a Fidesz saját embereit ültette kulcspozíciókba, hanem a hosszú mandátumok, a kétharmados védelem, az egyoldalú jelölési csatornák és a sarkalatos törvények túlterjeszkedése együttesen olyan rendszert hozott létre, amely korlátozta a demokratikus váltógazdálkodást. A Tisza módosításai rövidítik a mandátumokat és paritásos elemeket vezetnek be a közmédiában és a médiahatóságnál, de a végső döntés szinte minden kulcspozíció betöltésénél az Országgyűlés kétharmadánál marad. Ha az ígért alkotmányozói folyamatban nem térnek ki ennek a rendszernek a kezelésére, a kompromisszumok kikényszerítésére, akkor olyan súlyos zavarok keletkezhetnek a függetlennek szánt intézmények működtetésében, mint amely a rendszerváltás utáni első két évtizedet jellemezte.

Kimondták a magyar bírák: hatalmas kockázatot hordoz magában Magyar Péter új terve

2026. július 03. 09:04 | Portfolio

Kimondták a magyar bírák: hatalmas kockázatot hordoz magában Magyar Péter új terve

A bírók és a szakmai szervezetek egyaránt aggályosnak tartják az Alaptörvény tervezett 17. módosítását, amely a jövőben a bírói karra bízná a Kúria és az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnökének megválasztását, valamint visszahívását. Bár a javaslat elvileg a bírósági függetlenséget erősítené, az érintettek a szigorú belső függőségi viszonyok miatt a gyakorlatban kivitelezhetetlennek tartják a rendszert, és úgy vélik, hogy az új kormány rájuk hárítja a korábbi politikai vezetés által kinevezett tisztségviselők elmozdításának felelősségét – tudósított a Telex.

Erővel vinné át Magyar Péter Sulyok Tamás eltávolítását - Milyen következményei lehetnek az új alkotmánymódosításnak?

2026. június 23. 17:00 | Király-Gál Gábor

Erővel vinné át Magyar Péter Sulyok Tamás eltávolítását - Milyen következményei lehetnek az új alkotmánymódosításnak?

Magyar Péter miniszterelnök Tisza-kormánya társadalmi egyeztetésre bocsátotta az Alaptörvény tizenhetedik módosítását, amely a kabinet értelmezése szerint a Fidesz 2010 utáni, hosszú közjogi mandátumokkal, sarkalatos törvényekkel, intézményi átalakításokkal és politikailag lojálisnak tartott személyi kinevezésekkel bebetonozott rendszerének felszámolását, valamint a jogállam helyreállítását szolgálja. A javaslat többek között azonnali hatállyal megszüntetné Sulyok Tamás köztársasági elnök mandátumát, visszaállítaná a 70 éves korhatárt az Alkotmánybíróságnál, erősítené a bírói önigazgatást, és alkotmányos szintre emelné a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt. A tíz cikkből álló szöveg felemás képet mutat: miközben több ponton valódi intézményi korrekciókat tartalmaz, az államfő közvetlen eltávolítása nehezen választható el a személyre szabott mandátummegszüntetés látszatától. A módosítás precedenskockázatot hordoz, és az európai jogállamisági viták kontextusában is érzékeny kérdéseket vet fel. A kormány egyik legfontosabb érve az új rendelkezések mellett, hogy a változtatások átmenetiek, szeptembertől pedig átfogó, népszavazással megerősített alkotmányozási folyamat indulna.

Kimondták a jogászok: így lehet jogszerűen eltávolítani a legfontosabb magyar vezetőket

2026. június 18. 18:57 | Portfolio

Kimondták a jogászok: így lehet jogszerűen eltávolítani a legfontosabb magyar vezetőket

Számos jogtudós, egyetemi oktató és kutató nyílt levélben állt ki amellett, hogy a demokratikus jogállam helyreállítása érdekében le kell váltani a Nemzeti Együttműködés Rendszerének hivatalban maradt vezető közjogi tisztségviselőit. Állásfoglalásuk szerint az országgyűlési választásokat követően kilátásba helyezett, példátlan személycseréket a kétharmados parlamenti többségnek önkorlátozó módon, egy átlátható és szakmai alapokon nyugvó eljárás keretében kellene végrehajtania.

A kétharmad csapdájába került Magyarország – Így lehetne 36 év után végleg lezárni a rendszerváltást

2026. június 14. 11:30 | Király-Gál Gábor

A kétharmad csapdájába került Magyarország – Így lehetne 36 év után végleg lezárni a rendszerváltást

Magyarországon a rendszerváltás után azért építettek erős közjogi fékeket a hatalom köré, hogy senki ne foglalhassa el egyedül az államot. Harmincöt évvel később mégis az látszik: a kétharmad, a hosszú intézményi mandátumok és a függetlennek szánt intézmények egy része nemcsak korlátozni, hanem bebetonozni is képes a politikai hatalmat. A Fidesz 2010 utáni alkotmányozása megmutatta, hogyan válhat a kivételes felhatalmazás tartós kormányzati technikává. Cikkünkben azt vizsgáljuk meg, hogyan alakult ki ez a csapda, milyen szerepe volt benne az Alkotmánybíróság, az ügyészség, az Állami Számvevőszék és a bírósági rendszer átalakításának, és milyen intézményi garanciák kellenének ahhoz, hogy a következő kétharmad ne újraírja, hanem végre lezárja a rendszerváltást.

Újra nekifut Magyarország a devizahitelek ügyének, itt a tétje a parlament döntéseinek

2026. június 05. 08:30 | Portfolio

Újra nekifut Magyarország a devizahitelek ügyének, itt a tétje a parlament döntéseinek

Az Országgyűlés ismét tárgyalni fogja a devizahitelesek ügyét, így végül az érvénytelenség jogkövetkezményéről is a jogalkotó fog dönteni. Az érintettek szemében csalódást keltő lehet, hogy a helyzetet rendező jogszabály nem most fog megszületni, az minden bizonnyal további időt fog igénybe venni az uniós jognak való megfelelés biztosítása miatt is. A jelenlegi törvényjavaslat azonban mégis fontos lépés az érintett devizahitelesek számára, mivel elfogadása nyomán a vonatkozó peres eljárásokat felfüggesztik, a folyamatban lévő végrehajtásokban pedig nem lesz foganatosítható végrehajtási cselekmény – összegzi a devizahiteles jogalkotás helyzetét a BDO Legal.

Devizahitelesek tömegei járnak pórul a Tisza-kormány friss javaslatával?

2026. május 21. 08:02 | Palkó István

Devizahitelesek tömegei járnak pórul a Tisza-kormány friss javaslatával?

Ahogy tegnap megírtuk, felfüggesztené a devizahiteles pereket és végrehajtásokat Hantosi István és Melléthei-Barna Márton tiszás képviselők friss törvényjavaslata a későbbre ígért, az érintettek helyzetét rendező „jogalkotási lépések” megtételéig. Szándékával ellentétben a felfüggesztés többségében nem a devizahiteleseknek, hanem a bankoknak és követeléskezelőknek kedvezhet rövid távon a perek esetében: a felfüggesztés miatt később juthatnak pénzükhöz azok az adósok, akik bizonyítják a bíróságon, hogy nem megfelelően tájékoztatták őket az árfolyamkockázatról. Mivel most még csak javaslatról van szó, lehet persze javítani rajta.

Megszólalt Gulyás Gergely a Kúria elnökét ért támadással kapcsolatban

2026. május 17. 13:42 | MTI

Megszólalt Gulyás Gergely a Kúria elnökét ért támadással kapcsolatban

A Kúria elnöke elleni méltatlan támadásként értékelte a Fidesz frakcióvezetője vasárnapi Facebook-bejegyzésében, hogy Magyar Péter miniszterelnök távozásra szólította fel Varga Zs. Andrást; Gulyás Gergely szerint ezzel az új kormány a független bírósági rendszert akarja irányítása alá vonni.

Kemény kérdést intézett Magyar Péter a Kúria elnökéhez

2026. május 16. 20:19 | MTI, Portfolio

Kemény kérdést intézett Magyar Péter a Kúria elnökéhez

Magyar Péter ma a Budai Vár kormányzati épületeiben (Karmelita, Belügyminisztérium, Kabinetiroda) rendezett videós sajtóbejárás során nyílt kérdést szegezett a Kúria elnökének. A kormányfő arra a kérdésre kereste a választ, hogy tényleg egy luxuskörülmények között épülő, négyszázmillió forintos elnöki lakosztályt alakítanak-e ki a Kúria vezetője számára a bíróság felújítás alatt álló épületében. A Kúria később közleményben cáfolta az állításokat. Hangsúlyozták, hogy sem elnöki lakosztály, sem szivarszoba nem épül, a munkálatok pedig az eredeti tervek szerint haladnak - tudósított a Telex.

Több száz fontos dokumentumot ki kell adnia az MNB alapítványának

2026. május 04. 19:54 | Portfolio

Több száz fontos dokumentumot ki kell adnia az MNB alapítványának

A Kúria jogerős döntése értelmében a Magyar Nemzeti Bankhoz köthető PADME Alapítványnak ki kell adnia a megalakulása óta tartott összes kuratóriumi ülés dokumentumait. Ezen felül nyilvánosságra kell hozniuk az Optima Befektetési Zrt.-ről szóló belső ellenőri jelentéseket is. Az ügy hátterében a jegybanki alapítvány több százmilliárd forintos, vitatott módon eltűnt vagyona áll, amelyet egy Matolcsy Ádám környezetéhez köthető cég kezelt - jelentette a Telex.

Címlapról ajánljuk

Részletes keresés
–

Fórum

Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility