Magyar Péter nem kíméli a régi rendszer embereit, most Windisch László ÁSZ-elnököt szólította fel lemondásra

2026. október 09. 09:56 | Portfolio

Magyar Péter nem kíméli a régi rendszer embereit, most Windisch László ÁSZ-elnököt szólította fel lemondásra

Az áprilisi választásokon kétharmados felhatalmazást szerzett Tisza Párt az előző rendszer kulcsfontosságú tisztségviselőinek, köztük az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökének azonnali leváltását szorgalmazza - mondta Magyar Péter miniszterelnök az ATV-nek adott interjújában, melyről a közösségi médiában is megosztott egy részletet. A felszólítást a kormányfő azzal indokolta, hogy az intézmény az elmúlt években részrehajlóan működött, szemet hunyt a tiltott pártfinanszírozás felett, és indokolatlan késlekedésével asszisztált a közpénzek eltűnéséhez.

Vitézy: hamarosan elkészül a Kúria épülete, a többieknél zajlik a felújítások átvilágítása

2026. szeptember 24. 14:53 | Portfolio

Vitézy: hamarosan elkészül a Kúria épülete, a többieknél zajlik a felújítások átvilágítása

Végéhez közeledik a Kossuth Lajos téri Igazságügyi Palota, vagyis a Kúria épületének rekonstrukciója, a helyszínen már a kordonokat is elbontották. Bár a kormány folytatja a műemléki helyreállításokat, a túlárazások és a felesleges luxusberuházások kiszűrése érdekében minden projektet felülvizsgálnak – derült ki Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter Facebook-bejegyzéséből. A miniszter keynote előadónk lesz a Future of Construction konferencián, érdemes lesz velünk tartani!

Unger Anna bekérte a legfontosabb listát: ezeket a cégeket már biztosan átvizsgálja az NVVH

2026. szeptember 01. 21:44 | Portfolio

Unger Anna bekérte a legfontosabb listát: ezeket a cégeket már biztosan átvizsgálja az NVVH

Megkezdte működését a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH). Unger Anna, a szervezet elnöke már az első munkanapján arra kérte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetőjét, hogy állítsa össze azon cégek listáját, amelyek nettó éves árbevételének legalább 75 százaléka közbeszerzésekből származik, ezeknél a vállalkozásoknál ugyanis a hatóságnak hivatalból vizsgálatot kell indítania – tudósított az RTL Híradó.

Jogsértő hirdetések miatt 48 milliós bírságot szabott ki a GVH a Lidl-re

2026. augusztus 05. 10:18 | Portfolio

Jogsértő hirdetések miatt 48 milliós bírságot szabott ki a GVH a Lidl-re

Negyvennyolcmillió forintos bírságot szabott ki a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Lidl Magyarországra egy korábbi, megismételt eljárás lezárásaként. Az áruházlánc a kampányaiban megtévesztő módon állította magáról, hogy a legolcsóbb a piacon. A vállalat az eljárás során elismerte a jogsértést, és vállalta, hogy a jövőben megalapozottabban és körültekintőbben kommunikál az árairól - derül ki a GVH közleményéből.

Magyar Péternek újabb lehetséges államfőjelölttel volt elbeszélgetése

2026. augusztus 05. 09:42 | Portfolio

Magyar Péternek újabb lehetséges államfőjelölttel volt elbeszélgetése

Baka Andrással, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökével folytatta az új köztársasági elnök keresését Magyar Péter. Polgár Judit elutasítása után a miniszterelnök Fülöp Botonddal és Romsics Ignáccal is egyeztetett, hivatalos jelöltet azonban egyelőre nem jelentett be.

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

2026. augusztus 02. 06:00 | Király-Gál Gábor

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

Kihirdették az Alaptörvény nagy vihart kavaró módosítását

2026. július 18. 21:18 | Portfolio

Kihirdették az Alaptörvény nagy vihart kavaró módosítását

Kihirdették a Magyar Közlönyben Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítását, amelynek értelmében a vasárnapi hatályba lépést követő napon megszűnik a hivatalban lévő köztársasági elnök, Sulyok Tamás megbízatása, az Alkotmánybíróság tagjait ezentúl kilenc évre választják, és legfeljebb 70 éves korukig lehetnek hivatalban, 12 évben maximálják az országgyűlési képviselők mandátumát, valamint feláll a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal is.

Kettős győzelmet aratott a főváros, Karácsony Gergely már őszi megállapodásra készül a kormánnyal

2026. július 07. 16:52 | Portfolio

Kettős győzelmet aratott a főváros, Karácsony Gergely már őszi megállapodásra készül a kormánnyal

Pert nyert a főváros Sára Botond főispánnal szemben: a Kúria kimondta, hogy Budapest költségvetése törvényes. A parlament emellett hatályon kívül helyezte azt a törvényt, amely lehetővé tette volna, hogy Budapest megkérdezése nélkül állami hitelt vegyenek fel a nevében csőd esetén. Karácsony mindkét fejleményt pozitívan értékelte, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ezek önmagukban nem oldják meg a főváros szorult pénzügyi helyzetét. A főpolgármester reményét fejezte ki, hogy ősszel új megállapodás születhet a kormánnyal Budapest finanszírozásáról.

Török Gábor: önkorlátozás vagy hatalomépítés?

2026. július 05. 15:27 | Portfolio

Török Gábor: önkorlátozás vagy hatalomépítés?

Török Gábor hatalomgyakorlási szempontból vizsgálta meg a 17. alkotmánymódosítás tervezetét, és arra jutott, hogy a javaslatban egyszerre jelennek meg önkorlátozó és a kormányzati mozgásteret bővítő elemek. Az elemző összesítése szerint a mérleg 3-6-ra áll, ugyanakkor több intézkedés megítélése attól is függ, rövid vagy hosszú távú hatásait vizsgáljuk, illetve milyen célt szolgál a módosítás.

Szuperparlamentarizmus vagy jövőbeli aknamező? – Válságot is okozhat az Alaptörvény mostani formája

2026. július 04. 15:00 | Király-Gál Gábor

Szuperparlamentarizmus vagy jövőbeli aknamező? – Válságot is okozhat az Alaptörvény mostani formája

A Tisza-kormány megkezdte a NER intézményrendszerének lebontását, ám a módosítások kettős képet mutatnak. Míg egyes területeken valódi intézményi korrekciót hajtanak végre, máshol azonban a változtatás inkább személyi jellegű. Ez talán annak is köszönhető, hogy Magyar Péter erre csak átmeneti közjogi beavatkozásként tekint, és későbbre széles társadalmi részvétellel zajló alkotmányozást ígér. A bebetonozás ugyanakkor nem pusztán abból áll, hogy a Fidesz saját embereit ültette kulcspozíciókba, hanem a hosszú mandátumok, a kétharmados védelem, az egyoldalú jelölési csatornák és a sarkalatos törvények túlterjeszkedése együttesen olyan rendszert hozott létre, amely korlátozta a demokratikus váltógazdálkodást. A Tisza módosításai rövidítik a mandátumokat és paritásos elemeket vezetnek be a közmédiában és a médiahatóságnál, de a végső döntés szinte minden kulcspozíció betöltésénél az Országgyűlés kétharmadánál marad. Ha az ígért alkotmányozói folyamatban nem térnek ki ennek a rendszernek a kezelésére, a kompromisszumok kikényszerítésére, akkor olyan súlyos zavarok keletkezhetnek a függetlennek szánt intézmények működtetésében, mint amely a rendszerváltás utáni első két évtizedet jellemezte.

Kimondták a magyar bírák: hatalmas kockázatot hordoz magában Magyar Péter új terve

2026. július 03. 09:04 | Portfolio

Kimondták a magyar bírák: hatalmas kockázatot hordoz magában Magyar Péter új terve

A bírók és a szakmai szervezetek egyaránt aggályosnak tartják az Alaptörvény tervezett 17. módosítását, amely a jövőben a bírói karra bízná a Kúria és az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnökének megválasztását, valamint visszahívását. Bár a javaslat elvileg a bírósági függetlenséget erősítené, az érintettek a szigorú belső függőségi viszonyok miatt a gyakorlatban kivitelezhetetlennek tartják a rendszert, és úgy vélik, hogy az új kormány rájuk hárítja a korábbi politikai vezetés által kinevezett tisztségviselők elmozdításának felelősségét – tudósított a Telex.

Erővel vinné át Magyar Péter Sulyok Tamás eltávolítását - Milyen következményei lehetnek az új alkotmánymódosításnak?

2026. június 23. 17:00 | Király-Gál Gábor

Erővel vinné át Magyar Péter Sulyok Tamás eltávolítását - Milyen következményei lehetnek az új alkotmánymódosításnak?

Magyar Péter miniszterelnök Tisza-kormánya társadalmi egyeztetésre bocsátotta az Alaptörvény tizenhetedik módosítását, amely a kabinet értelmezése szerint a Fidesz 2010 utáni, hosszú közjogi mandátumokkal, sarkalatos törvényekkel, intézményi átalakításokkal és politikailag lojálisnak tartott személyi kinevezésekkel bebetonozott rendszerének felszámolását, valamint a jogállam helyreállítását szolgálja. A javaslat többek között azonnali hatállyal megszüntetné Sulyok Tamás köztársasági elnök mandátumát, visszaállítaná a 70 éves korhatárt az Alkotmánybíróságnál, erősítené a bírói önigazgatást, és alkotmányos szintre emelné a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt. A tíz cikkből álló szöveg felemás képet mutat: miközben több ponton valódi intézményi korrekciókat tartalmaz, az államfő közvetlen eltávolítása nehezen választható el a személyre szabott mandátummegszüntetés látszatától. A módosítás precedenskockázatot hordoz, és az európai jogállamisági viták kontextusában is érzékeny kérdéseket vet fel. A kormány egyik legfontosabb érve az új rendelkezések mellett, hogy a változtatások átmenetiek, szeptembertől pedig átfogó, népszavazással megerősített alkotmányozási folyamat indulna.

Részletes keresés
–