Közel hat éve nem látott csúcsra, 3,8%-ra emelkedett az infláció Magyarországon októberben, az MNB azonban azt hangsúlyozza, hogy főként "három volatilis tényező" áll az áremelkedés mögött.
A közepes fejlettség státuszából kilépni nem lehetséges kis lépésekkel, hanem nagyívű intézkedések szükségesek. Magyarország esetében ez a versenyképességi reformokat jelenti a következő időszakban - olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Növekedési Jelentés című kiadványában.
A BNP Paribas átcsoportosította a magánszemélyeknek nyújtott pénzügyi szolgáltatásokat, az eddig a magyarországi fióktelep által kezelt betéti üzletágat a bankcsoporthoz tartozó Magyar Cetelem Bankra ruházta át - áll a bank közleményében.
Az MNB az elmúlt években jelentősen erősítette a pénzügyi piacokon a szolgáltatók mellett a közvetítők felügyelését is. Ma közzétett határozataiban 23 független pénzpiaci közvetítő tevékenységi engedélyét vonta vissza, mivel azok többszöri felhívás ellenére sem teljesítették - a piac biztonságos működését szolgáló alapfeltételnek minősülő - rendszeres adatszolgáltatási kötelezettségüket. A jegybank összesen 2,3 millió forint felügyeleti bírságot is kiszabott az érintett közvetítőkre - olvasható az MNB közleményében.
Nem csökkent a többi tartalékeszköz állománya októberben attól, hogy az MNB tízszeresére emelte aranytartalékát - derült ki a csütörtökön közzétett előzetes adatokból. Vagyis a jegybank friss devizaforrásból vehette az aranytömböket.
Figyelmeztette és 150 ezer forintos bírságban részesítette az MNB az Alteót, miután szeptemberi tájékoztatási kötelezettségének késedelmesen tett eleget.
Új csúcsra, 3,7%-ra gyorsulhatott az infláció októberben a Portfolio által megkérdezett elemzők prognózisa szerint az előző havi 3,6% után. Ilyen magas áremelkedési ütemre utoljára 2013 elején volt példa. A következő hónapokban ugyan szelídülhet az infláció, ami továbbra is kicsivel a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 3%-os célja felett, a 2-4%-os toleranciasávon belül maradhat.
A munkapiaci helyzet folyamatos javulása, valamint a bérek jelentős emelkedése az elmúlt évek gazdasági növekedésének az egyik legfontosabb sarokköve volt és előretekintve is fontos tényezője a hazai makrogazdasági pályának. A helyzet helyes értékeléséhez elengedhetetlen a lakossági jövedelmi folyamatainak és azon belül is a bérjövedelmek alakulásának megfelelő értékelése. A nemzetgazdasági bérek mérésére számos statisztikát találunk, amelyek sajnos sokszor komoly eltéréseket is mutathatnak. Cikkünkben bemutatjuk, hogy egy-egy statisztika kiragadása és az ott látott elmozdulások felnagyítása könnyen hibás következtetésekhez vezet. A fogyasztásról és a megtakarításokról is rendelkezésre álló adatok párhuzamos értékelésével egyértelmű, hogy a hazai bérjövedelmek az elmúlt években jelentősen emelkedtek. Emellett azt is bemutatjuk, hogy a hazai bérek jelentős, a termelékenység bővülését meghaladó emelkedését a korábban historikusan alacsony szintre kerülő bérhányad is lehetővé, sőt szükségessé tette. Számításaink szerint a bérhányad 2017-ben már a historikus átlag közelében alakult, így előretekintve fontos, hogy a bérek emelkedése a termelékenység növekedésével összhangban alakuljon.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) egy, három, hat és tizenkét hónapos futamidejű, forintlikviditást nyújtó, finomhangoló devizaswap-tendert tartott hétfőn, amelyeken 200 milliárd forint értékű ajánlatot fogadott el. A hétfői tenderek eredményét figyelembe véve az MNB által biztosított bankrendszeri többletlikviditás 1988 milliárd forint marad.
Az utóbbi néhány viszonylag csendes hét után beindul az adatdömping, elsősorban itthon figyelhetünk a következő napokban. Persze azért külföldön is lesznek események, jön például a Fed kamatdöntése, ami azért lehet különösen pikáns, mert az amerikai jegybank egyre több kritikát kap Donald Trumptól.
Érzékelhetően emelkednek idén a nyugdíjkiadások a visszafogott, 3%-os emelés közepette is. Ugyanis az újonnan belépő nyugdíjasok magasabb ellátásban részesülnek - olvasható ki az MNB költségvetési elemzéséből. Közben pedig a korhatár emelése is hatással van a számokra. Ami pedig érdekes: 2019-ben a jegybank szakértői kiegészítő nyugdíjemelést prognosztizálnak a tervezettnél magasabb infláció miatt.
Az uniós támogatások felpörgetett magyarországi kifizetése és "a beérkező támogatások várakozástól számottevően elmaradó mértéke" 2018-ban és 2019-ben is növelheti az államháztartás pénzforgalmi hiányát, ami így a továbbra is magas finanszírozási igényen keresztül az államadósság rátára is kihat - mutat rá a Magyar Nemzeti Bank a minapi költségvetési elemzésében. A jegybanki szakértők azonban most is nyugtatnak: még ezzel a finanszírozási nehézséggel együtt is könnyedén teljesül a kormány egyik legfőbb célja: a GDP-arányos adósságráta csökkenése. Sőt, ez eléggé lendületes is lesz. Egyúttal újra azt szorgalmazzák, hogy a magasabb finanszírozási igényt devizakötvény kibocsátása helyett a lakossági állampapírok kibocsátásának "megnyomásával" finanszírozza az állam, mert ez a sérülékenységet is tovább csökkenti.
Közel három éve nem vettek annyi aranyat a világ jegybankjai, mint az idei harmadik negyedévben - közölte az Arany Világtanács. Mindez azért érdekes, mert október elején az MNB is jelentős tételben vásárolt nemesfémet, vagyis a jelek szerint a nemzetközi hullámokra ült fel a magyar jegybank is.
Már csak egy napig, azaz 2018. október 31-ig fizethetünk a készpénzes vásárlásaink során a régi - 2017 előtt kibocsátott - 1000 forintos bankjegyekkel, mert október utolsó napján a Magyar Nemzeti Bank bevonja a forgalomból azokat - olvasható az MNB oldalán.
A foglalkoztatottság kitartó növekedésének és az erőteljes béremelkedésnek köszönhetően rendkívül szépen alakulnak a bérekhez kapcsolódó állami bevételek idén. Mindezt most egyetlen ábrán bemutatjuk.
Fél évnyi működés után immár tucatnyi fintech innovációs kezdeményezés kapcsán dolgozik együtt az MNB fintech cégekkel és pénzügyi intézményekkel. A digitális pénzügyi megoldások térhódítását jelzi, hogy jövőre a világ egyik újabb vezető mobil- és online fizetési platformja kezd szolgáltatni itthon. A továbbiakban egy innovációs pénzügyi tesztkörnyezet szolgálhatja majd a fintech kezdeményezések biztonságos, a pénzügyi stabilitás megőrzésével történő elterjedését a pénzügyi szektorban - olvasható az MNB közlményében.
A Magyar Nemzeti Bank hosszútávú nemzetstratégiai célokat szem előtt tartva tízszeresére növelte az ország aranytartalékát, amely határainkon belül tárolva támogatja Magyarország pénzügyi stabilitását. A hazai aranytartalékok mérete a 90-es évek elején a nemzetközi összevetésben alacsonynak tekinthető 3 tonnára csökkent, majd ezt követően több mint negyed évszázadig változatlan szinten maradt. Az elmúlt években a változó jegybanki, gazdasági és geopolitikai folyamatok hatására az aranytartalék megítelése módosult, az arany szerepe számos országban felértékelődött. Az MNB a régiós országok aranytartalékainak szintjéhez való felzárkózást, illetve az aranytartalék történelmi, a II. világháborút követő konszolidációs, pénzügyi stabilizációs időszakot jellemző szintjének helyreállítását tűzte ki célul. Mindkét cél teljesülésével összhangban áll a teljes állomány 31,5 tonnára történő emelése, amelyhez szükséges vásárlásokat a jegybank az elmúlt hetekben sikeresen végrehajtotta. Ezzel az aranytartalék nemzetközi tartalékokon belüli aránya a régiós, nem-euroövezeti országok átlagával azonos szintre került. Utolsó lépésben megtörtént a teljes aranytartalék hazaszállítása. A készletek hazaszállítása illeszkedik más nemzeti jegybankok (osztrák, holland, német) hasonló döntéseinek sorába.
Egy, három, hat és tizenkét hónapos futamidejű, forintlikviditást nyújtó devizaswap-tendert tartott a Magyar Nemzeti Bank. Ezeken a lejáratokon egyaránt 50-50 milliárd forint értékben fogadott el ajánlatokat. A hétfői tenderek eredményét figyelembe véve az MNB által biztosított bankrendszeri többletlikviditás 1988 milliárd forint marad.
Ismét csak háromnapos munkahetünk lesz, ennek ellenére külföldről csütörtökön és pénteken jönnek érdekes adatok, vagyis a befektetők nem fognak unatkozni. Nálunk csak a keddi munkanélküliségi adatra lehet érdemes figyelni.
A Magyar Nemzeti Bank és az RICS együttműködésében második alkalommal kérdezték meg a szakembereket, hogy mit látnak és várnak a budapesti kereskedelmiingatlan-piacon, vagyis a plázák, irodák, logisztikai parkok, raktárak stb. bérleti díjaival, hozamaival kapcsolatban. Az aktuális, 2018 július és augusztusban készített felmérésre adott válaszok alapján 2018 első félévében többségében szinten maradtak a tipikus bérleti díjak. A válaszadó szakemberek szerint mindezek mellett az iroda és ipar-logisztikában csökkent a tipikus hozamszint, mintegy 25 bázisponttal. A vidéki másodlagos iroda és kiskereskedelmi ingatlanok felára egységesen 200 bázispont, vagyis 2 százalékpont köré tehető a szakemberek szerint. A befektetések iránt emelkedő keresletre számítanak a következő hónapokban, ami különösen igaz a top iroda és ipari-logisztikai ingatlanokra.
Az orosz-ukrán háború fontosabb eseményeiről ebben a cikkünkben számolunk be.
Videót is közzétettek az esetről.
Az amerikai haderő egyik legfrissebb fejlesztése.
Értékes fegyverek estek ki a szolgálatból.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
