Már nagyon közel van az infláció elleni küzdelem vége az eurózónában - idézi Philip Lane-t, az Európai Központi Bank (EKB) vezető közgazdászát és monetáris tanácstagját a Bloomberg. Az eurózóna inflációjának jegybanki cél körüli stabilizálódása jó hír a gazdaságpolitikusok számára, akik figyelme így már a középtávú stabilitás, és az azt fenyegető kockázatok (kereskedelmi háború és geopolitikai feszültségek) felé fordulhat.
Ahogyan arról beszámoltunk, mai kamatdöntő ülésén változatlanul, 6,5%-on hagyta az irányadó rátát a Magyar Nemzeti Bank. A döntés megfelelt a várakozásoknak, ezzel immár kilencedik egymást követő alkalommal tartja szinten az alapkamatot a jegybank. A kamatdöntést követően Varga Mihály jegybankelnök tartott sajtótájékoztatót, ahol a legfontosabb üzenet változatlanul elhangzott: szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt.
Az inflációs környezetet övező kockázatok, valamint a kereskedelmi- és geopolitikai feszültségek továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikát tesznek szükségessé - így indokolja a jegybank, hogy mai kamatdöntő ülésén változatlanul hagyta az irányadó kamatot. A friss közlemény kiemeli, hogy bár a hatósági és önkéntes árkorlátozások mérséklik a fogyasztói árak növekedési ütemét, az erős átárazások és magas várakozások miatt a jegybank továbbra is szigorú monetáris politikával tudja leginkább az ár- és pénzügyi stabilitást biztosítani. Az alábbiakban a közleményt teljes terjedelmében közöljük. A kiemelések tőlünk származnak.
Jerome Powell jegybankelnök szerint a Federal Reserve nem siet a kamatcsökkentéssel, mivel továbbra is bizonytalan, milyen gazdasági hatásai lesznek Donald Trump elnök vámintézkedéseinek. A kamatcsökkentések elmaradása frusztrálja Trumpot, aki nyíltan támadta Powellt és a Fed politikáját.
Mai kamatdöntő ülésén változatlanul, 6,5%-on hagyta az irányadó rátát a Magyar Nemzeti Bank. A döntés megfelelt a várakozásoknak, ezzel immár kilencedik egymást követő alkalommal tartja szinten az alapkamatot a jegybank. A mai MNB-kommunikáció azonban így is tartogat izgalmakat.
A bizonytalan energiapiaci környezet ellenére is folytatódhat az Európai Központi Bank (EKB) kamatcsökkentési ciklusa - véli Francois Villeroy de Galhau, a francia nemzeti bank elnöke. A francia gazdaságpolitikus szerint az energiapiaci folyamatok egyelőre nem tükröződnek vissza a várakozásokban, az euró idei erősödése pedig jelentősen csökkentheti az inflációs kockázatokat.
Michelle Bowman, a Fed alelnöke szerint közeledik a kamatcsökkentés ideje, mivel növekvő aggodalmakat lát a munkaerőpiac kapcsán, miközben kevésbé tart a vámok inflációs hatásaitól.
Gyakorlatilag borítékolható, hogy a Monetáris Tanács keddi ülése után is marad az eddigi 6,5%-os alapkamat – derül ki a Portfolio elemzői felméréséből. A szakemberek szerint legkorábban ősszel lesz lehetősége a jegybanknak csökkentenie a kamatszintet, de akkor is legfeljebb egy 25 bázispontos vágás férhet bele, ha kedvezően alakulnak a körülmények. Érdekességek azonban már most is jöhetnek, hiszen megjelenik az MNB friss makrogazdasági előrejelzése, ami a középtávú prognózist tartalmazza.
Kisebb kilengések után a forint az utóbbi napokban visszatért a 402-404 közötti szűk sávba, mely korábban hosszú ideig meghatározta a jegyzést. Egyre inkább úgy tűnik, hogy az erősödés felé nincs nagy tere a magyar devizának, a komolyabb gyengüléstől pedig egyelőre védve van a magas kamat miatt. Napközben csak óvatosabb mozgásokat látunk.
Élesen megoszlanak a vélemények az amerikai jegybank döntéshozói között arról, hogy mikor kezdjék el a kamatok csökkentését és mennyire jelent kockázatot az infláció alakulására a vámemelések hatása. Ez derült ki a jegybanki tisztviselők első nyilvános megszólalásaiból, amelyek a héten meghozott kamatdöntés után hangzottak el.
A Federal Reserve kormányzója, Christopher Waller pénteken jelezte: szerinte már júliusban megkezdődhet a kamatcsökkentési ciklus, mivel az infláció jelenleg nem jelent komoly gazdasági fenyegetést. Donald Trump amerikai elnök már hónapok óta követeli Jerome Powell Fed-elnöktől, hogy kezdje meg a lazítást.
Kína költségvetési bevételei 0,3%-kal csökkentek 2025 első öt hónapjában az előző év azonos időszakához képest, amit részben az amerikai vámok által fokozott globális kereskedelmi bizonytalanság okozott – írja a Reuters.
A brazil jegybank 15%-ra emelte az irányadó kamatot, folytatva a szigorítási ciklust, miután az infláció pedig továbbra is az inflációs cél felett tartózkodik. Ez volt egymás után a hetedik kamatemelés, de az előrejelzések szerint csak 3 év múlva csökkenthet az infláció a cél alá.
A kínai központi bank az elemzői várakozásoknak megfelelően nem változtatott az éves és az ötéves kamat szintjén pénteken, miután egy hónappal korábban csökkentésről döntött.
A török jegybank csütörtökön a várakozásoknak megfelelően 46 százalékon tartotta irányadó kamatát, és a kamatfolyosó felső sávját is 49 százalékon hagyta, annak ellenére, hogy az elemzők ennek csökkentését jósolták.
A várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal, 0 százalékra csökkentette az alapkamatot a svájci jegybank - adta hírül a CNBC. A monetáris tanács csütörtöki döntésével elsősorban a csökkenő inflációs nyomást igyekezett ellensúlyozni. Martin Schlegel, a jegybank elnöke a bejelentést követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy tisztában vannak a negatív kamatkörnyezet veszélyeivel, így további kamatcsökkentés csak nagyon indokolt esetben várható.
A norvég jegybank csütörtökön 25 bázisponttal 4,25%-ra csökkentette irányadó kamatát, ami az első kamatcsökkentés öt év után, meglepve ezzel az elemzők többségét – számolt be a Reuters.
Nem változtatott a kamatokon az amerikai jegybank a mai kamatdöntő ülésén, viszont a frissített előrejelzés nem sok okot ad a bizakodásra. A kereskedelmi háború és a magasan ragadt bizonytalanság miatt a Fed alacsonyabb növekedéssel és magasabb inflációval számot. Ez alapján egyértelmű, hogy az amerikai gazdaság jelenleg éppen egy stagflációs irányba mozdul el.
Hetedik alkalommal is meghosszabbította a kormány a legfeljebb 5 éves kamatperiódusú jelzáloghitelekre vonatkozó kamatstopot, mégpedig újabb fél évvel, ezúttal 2025. december 31-éig. Az intézkedés hat hónap alatt összesen 25-30 milliárd forintot, nagy átlagban egyenként 90-100 ezer forintot hoz az érintett háztartások konyhájára. Nyolc kérdés, nyolc válasz formájában elemezzük a döntést az alábbiakban.
A koronavírus-járvány óta először csökkentek havi alapon a nagykereskedelmi árak Argentínában - számolt be róla a Bloomberg. Ezzel párhuzamosan a fogyasztói árak havi alapú növekedése is ötéves mélypontra süllyedt, mely akár a korábbi magas inflációs időszak végét is jelezheti. Az argentin gazdaság májusi adatai Javier Milei elnök intézkedéseit dicsérik, a devizapiaci korlátozások feloldása, a fegyelmezett költségvetési politika és a külföldi befektetői bizalom erősítése ugyanis nemcsak stabilizálja a gazdaságot, de a várva várt gazdasági növekedést is elhozta.
Új tájékoztatást küldött az ügyfeleknek a neobank.
Több százezer háztartás maradt áram nélkül.
Sötét felhők a költségvetés felett.
Az éghajlatváltozás lehet az, ami átbillenti a növekedést a recesszióba.
Szinte bárhol és szinte bárki igénybe veheti majd.
