Az egekbe szökhet az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása, ha a koronavírus-világjárványt követően újraindul az élet - figyelmeztetett a párizsi székhelyű Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) keddi jelentésében.
A világszerte élő vaddisznók számlájára évente annyi szén-dioxid kibocsátása írható, amennyi 1,1 millió autó emissziójával érhet fel - állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport.
Hamarosan létrejöhet a világ első karbonsemleges cementgyára, miután a HeidelbergCement bejelentette, hogy átalakítja svédországi üzemét - írja a Dezeen. A fejlesztést követően a gyár több szén-dioxidot fog megkötni, mint amennyit kibocsát.
Ma tette közzé az Európai Bizottság az úgynevezett "Fit for 55" uniós klímacsomagot, amely a 2030-ra elérendő 55 százalékos kibocsátáscsökkentéssel kapcsolatos részletesebb szabályokat tartalmazza. Az EU ugyanis 2050-re szeretné elérni a klímasemlegességet, amihez szükséges az ambíciós szintek emelése. A mostani bejelentés többek között előírná, hogy magasabb legyen a megújuló energiaforrások részaránya, átalakítaná az EU ETS rendszerét, illetve szigorítaná a gépjárművekre vonatkozó emissziós követelményeket is. Ezek egyelőre még azonban csak javaslatok, tehát még rengeteg vita és egyezkedés várható a következő hónapokban.
Magyarországon a jelenlegi villamosenergia-felhasználás mellett csak az otthonunkban megszokott energia biztosításához legalább 6 darab fát kellene minden egyes magyar embernek ültetnie évente, hogy pusztán az otthoni villamosenergia fogyasztásunk átlagos szén-dioxid lábnyomát kompenzálhassuk. Emellett nagy szükség lenne a társadalmi szintű edukációra is, és be kell látni, hogy lemondás nélkül, bármennyire is szeretnénk, de nem létezik pozitív végkifejlet. A kulcs az általános fogyasztói szokásaink gyökeres megváltoztatása lehet. Ez minden egyes bolygólakos egyéni felelőssége.
Újabb veszélyes mérföldkőhöz érkezett a légkör szén-dioxid-koncentrációja májusban; 50 százalékkal magasabb volt, mint az iparosodás kezdetén, és a növekedés aránya nagyobb, mint valaha - jelentette be hétfőn az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal.
Az Európai Unió tagállamai még tavaly decemberben állapodtak meg abban, hogy szigorítani kell a 2030-as klímacélokon. Az Európai Bizottság pedig júliusban tesz majd javaslatot a jelenleg érvényben lévő szabályozás módosítására, amely konkrétabban is meghatározza majd, hogy hogyan kell elérni az új célkitűzéseket. Ez különösen annak fényében fontos, hogy attól függően, hogy a klímacélok eléréséhez milyen intézkedéseket tesz az unió, alaposan megemelkedhetnek a fűtési költségek és az üzemanyagárak is. Elképzelhető ugyanis, hogy az EU kiterjeszti a szén-dioxid-kvóta kereskedelmet többek között a közúti közlekedésre és az ingatlanpiacra is, ami akár masszív áremelkedésekhez is vezethet a következő években az egyes tagállamokban. Lengyelországban például akár közel 200 százalékkal megemelkedhet a szénnel való fűtés költsége, míg Németországban és Franciaországban több mint 30 százalékkal drágulhatnak az üzemanyagok a kvótarendszer bevezetése következtében. Érdemesebb lehetne tehát a fűtés és a közúti közlekedés esetében is alternatív megoldásokat megvalósítani, derül ki a Cambridge Econometrics friss tanulmányából.
Nagy kihívások előtt áll Magyarország, hogyha szeretné teljesíteni a 2050-es klímacélokat, és ennek nagyon fontos része a stratégiai tervezés, valamint a megfelelő állami ösztönzők és támogatások rendszerének a kialakítása. Rengeteg feladat vár még megoldásra, de az energiaátmenet során a legnagyobb teher az energiaágazatra hárul majd, ahol óriási összegek beruházására lesz szükség a következő 30 évben a károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez. Emellett az uniós források elosztása is kulcsfontosságú lesz, itt több program és pályázat is várható, ami számos fontos terület között oszlik majd el - mondta el Kaderják Péter, a BME Zéró Karbon Központ vezetője, egykori energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár, aki jelenleg az ITM tanácsadója, a Másfélfok sajtóklubja során.
Egyre több ország fogalmaz meg komoly vállalásokat a klímasemlegesség eléréséhez, többek között a világ legnagyobb szennyezője, Kína, de az Egyesült Államok és az Európai Unió is rögzíti azt, hogy milyen céldátummal és milyen lépésekkel érné el a kitűzött célokat. A törekvések egyik legfontosabb eszköze a szén-dioxid-kvóták kereskedelme lehet, amiben az EU már évek óta élen jár, Kínában idén indult el a nemzeti kibocsátás-kereskedelem, és egyre több ország alakítana ki hasonló rendszert. Azért is különösen izgalmas és aktuális a téma, mert az elmúlt hónapokban meredeken emelkedett a kvóták ára, ami több szektorban tevékenykedő vállalat működését drágítja meg, a költségek emelkedése pedig végső soron mindannyiunk életére hatással van. Cikksorozatban járjuk körbe, mit érdemes tudni a kibocsátáskereskedelemről.
A klímaváltozás elleni küzdelem egyre hangsúlyosabb és népszerűbb téma, számos állam és társulás tett szigorú vállalásokat a károsanyag-kibocsátással kapcsolatban. Az ehhez használt eszközökről azonban viszonylag keveset hallani, többek között ebbe a kategóriába tartozik a szén-dioxid-kvóták kereskedelme is. Azért is különösen izgalmas ez a téma, mivel sohasem volt még ilyen drága korábban a szennyezés a vállalatok számára, és ez várhatóan még csak a kezdet. Az Európai Unió ugyanis további szigorításokat és reformokat tervez, ami miatt az egekbe emelkedhet a szén-dioxid-kvóták árfolyama.
Még januárban, amikor a világ második legnagyobb piaci kapitalizációjú kriptopénzével, az ethereummal alig több mint 1200 dolláron kereskedtek, egy intézményi befektető merészen megjósolta a 3000 dolláros szint fölé való emelkedést, azzal indokolva mindezt, hogy a befektetők túlságosan is figyelmen kívül hagyják a kriptodevizát. Alig öt hónappal később ez a jóslat már be is jött: az ethereum csak idén több, mint 450 százalékot emelkedett, és ma reggelre átlépte a 4000 dolláros szintet. Most ugyanez a befektető, Megan Kaspar, a Magnetic digitális befektetési vállalat társalapítója az év végére 8000 és 10 000 dollár közötti ársávba emelte a célárat, és azt is elmondta, hogy mi lehet majd az oka a szárnyalásnak.
Ahogy technológiai fronton egyre több mindenben, úgy az e-buszok terén is a Távol-Kelet diktálja a tempót, nem pedig Észak-Amerika. De időközben Európa, és vele együtt Magyarország is felismerte, hogy milyen kézzelfogható előnyökkel jár a közúti közlekedés megújítása. Jövőre már csak karbonsemleges buszokat lehet üzembe állítani itthon, a járműbeszerzésnél is fontosabb azonban a töltési infrastruktúra kialakítása.
A széndioxid-kibocsátás piaci alapú és globális beárazása szükséges a éghajlatváltozás feltartóztatásához - mondta Angela Merkel német kancellár csütörtökön a Petersbergi Klímadialógus (PCD) nevű konferenciasorozat idei tanácskozásán, amelyet a novemberi glasgow-i ENSZ-klímakonferencia (COP26) előkészítésére hívtak össze.
A Volánbusz Zrt. 60 elektromos autóbusz beszerzésére nyújtott be pályázatot a Zöld Busz Program keretében, amelynek kedvező elbírálása esetén Győrben 13, Székesfehérváron 12, Zalaegerszegen 11, Szolnokon 10, Szegeden 8, Egerben pedig 6 jármű korszerűsítheti a helyi járműparkot, és mindenütt kiépülhet az üzemeltetéshez szükséges töltő infrastruktúra is – jelentette be Schanda Tamás.
A várakozások szerint a Stellantis képes lesz flottaszinten teljesíteni az Európai Unió által kitűzött szén-dioxid-kibocsátási célokat 2021-ben anélkül, hogy környezetvédelmi krediteket vásárolna a Teslától – jelentette ki Carlos Tavares, a PSA és a Fiat Chrysler összeolvadásából létrejött új cégcsoport vezére.
A Porotherm X-therm téglát kizárólag itthoni szakértők és kutatók segítségével, a BME kutatóival szorosan együttműködve alkotta meg a Wienerberger. A munka során olyan digitális modellezés és tesztelés zajlott, amely például a Forma 1-es autók fejlesztésére jellemző. Ennek eredményeként a tégla hőszigetelő képessége javult, és a hangszigetelési tulajdonságai is jelentősen növekedtek.
Egy bangladesi szemétlerakóból hatalmas mennyiségű metángáz ömlik a levegőbe szüntelenül, amelyet egy emissziók után kutató cég szakemberei azonosítottak be műholdas megfigyelések segítségével. A szakemberek becslései szerint óránként 190 ezer darab belsőégésű személyautó használatából eredő károsanyag-kibocsátással egyezik meg a most megfigyelt szennyezés mértéke. Az ország környezetvédelmi minisztériuma vizsgálatot indított az ügyben.
Bár hivatalosan ma ünnepeljük a Föld napját, valószínűleg sokan egyetértenek azzal a hosszú távra mutató elgondolással, hogy valójában minden nap a Föld napja van. Vagy legalábbis kellene, hogy az legyen. Az Earth Day oldal egy 51 pontos lista összeállításával ad tippeket azok számára, akik nem csak egyetlen egy napon szeretnének tenni a környezet, az élőlények és az egész emberiség hosszú távú fennmaradásáért.
Idén öt százalékkal nőhet a globális szén-dioxid-kibocsátás, ami a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint arra figyelmeztet, hogy a pandémia utáni gazdasági fellendülés az éghajlat szempontjából "minden lehet, csak fenntartható nem".
A Portfolio híreinek, elemzéseinek többségét előfizetés nélkül olvashatod. Ez azért van így, mert a hirdetések jelentik szerkesztőségünk legfontosabb bevételi forrását. A célunk az, hogy ez hosszú távon is így maradjon.
Kérünk, ne használj adblockert, és olvasd tovább a Portfolio-t!