Sikerrel zárult a Sanofi Dupixent nevű gyógyszerének utolsó fázisú vizsgálata a krónikus obstruktív légúti betegség (COPD) ellen, ezzel ez lehet az első biológiai gyógyszer, amelyet e tüdőbetegség kezelésére engedélyeznek – írja a Bloomberg.
2021-ben 74,3 év volt a születéskor várható élettartam Magyarországon, ami a 2020-as évhez viszonyítva 1,4 éves csökkenést jelent. Ilyen mértékű várható élettartam zsugorodásra az Eurostat által az 1960-as évektől vezetett statisztika szerint még egyszer sem volt példa idehaza. Öröm az ürömben, hogy az egy év alatt bekövetkezett romlás egyáltalán nem kiemelkedő EU-s szinten, így hazánk relatív pozíciója legalább nem romlott. Az EU-s országok között ugyanakkor volt átrendeződés.
Egy új tanulmány szerint az emberek is képesek felismerni a mesterséges intelligencia által generált szövegeket. A tanulmány szerzői szerint az emberek egy kis tanulással be tudják azonosítani a gép által vétett jellegzetes hibákat - írja a Science Daily.
Az Apple egy tanulmányt tett közzé, amelyben kiderült, hogy a felnőtt emberek többsége nem teljesíti a minimálisan ajánlott 7 órás alvásidőt. A vizsgálat során 2,9 millió átaludt éjszaka adatait elemezték ki 42 000 Apple Watch tulajdonosnál, akiknek mindössze a 31 százaléka alszik az ajánlottnál többet - írja az abcnews.
Nanjingi Kínai Orvostudományi Egyetem gyógyszerészei patkánykísérletek elvégzésével arra a következtetésre jutottak, hogy a citromlében található nanorészecskék megakadályozzák a vesekövek kialakulását. A kutatók szerint a módszer akár embereknél is beválthat.
A múlt hét nagy szenzációja volt hazánkban, hogy földgázt talált a Mol Kelet-Magyarországon, egész pontosan három sikeres sekélygáz-fúrást hajtottak végre az elmúlt két hónapban, kettőt Komádi térségében, egyet pedig Álmosdon. Ezeken felül most újabb két kútfúrásról számolt be a társaság, az egyik új helyszínre tegnap mi is ellátogattunk, ahol Homonnay Ádám, a Mol Magyarország kutatási és termelési igazgatója mutatta be a kitermelést és vezetett be a sekélygáz-fúrás rejtelmeibe.
A sikeres vecsési találaton felbuzdulva az ottani kutatáshoz rendkívül közel, Üllő térségében végez adatgyűjtést a Mol, vagyis csak végzett, tegnap ugyanis lezárult a folyamatnak ez a lépése. A kiértékelés és a szükséges engedélyek beszerzése után már idén újabb kutatófúrás indításában bízik a társaság, a vecsésihez hasonlóan itt is inkább olajra, semmint gázra lehet majd számítani. A tegnapi nap folyamán terepbejárást tartottunk a kutatási területen, ahol többek között elmagyarázták a szakértők, hogy hogyan is működik a 3D-szeizmika, mit jelent a kutatós szakmában a vibrátor, és végső soron hogyan lehet eldönteni, hogy érdemes-e elkezdeni a fúrási munkálatokat egy ígéretes területen.
Március 1-jén indult az OpenSuperQPlus (Open Superconducting Quantum Computers) elnevezésű projekt, amely 10 európai ország 28 kutatópartnerét egyesíti egy 1000 qubites kvantumszámítógép kifejlesztésében. A magyar tudományos intézmények közül a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Természettudományi Kara a Wigner Fizikai Kutatóközponttal együttműködve nyújt kutató elméleti támogatást a program alatt: a kvantumos hibajavítás megvalósítási módjai és hibatűrő számítások mellett a kvantumszámítógép működéséhez szükséges programokat is fejleszti
Három országban vizsgálták a világ legnagyobb gyártócégeinek több ezer termékét és megállapították, hogy értékesített élelmiszerek és italok nagy része egészségtelen – számol be a kutatásról a Bloomberg.
Az agy-számítógép interfészeket fejlesztő Neuralink, Elon Musk állításai ellenére, még nagyon messze lehet attól, hogy piacra dobja a termékét. Az FDA (Food and Drug Administration, az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala) tavaly állítólag megtagadta az engedélyt a cégtől, hogy emberkísérleteket végezzen – írja a Reuters.
Emelkedett a felsőktatási felvételire jelentkezők száma, a végleges számok március elején lesznek elérhetőek - tudtuk meg Hankó Balázstól. A Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért felelős államtitkára a Portfolio-nak adott interjújában beszélt arról is, hogy az egyetemekkel kötött finanszírozási szerződéseket mi alapján hozták meg, hogyan elégíti ki a kormány a munkaerőpiac elvárásait. Hangsúlyozta azt is, hogy Magyarországon 10 felvett hallgatóból 8 állami ösztöndíjas helyen kezdi meg a tanulmányait. Mindezeken túl szóba került az Európai Bizottság Erasmus-programot érintő döntése is, valamint annak következményei, melynek kapcsán az államtitkár kiemelte: a kormány kész arra, hogy észszerű kompromisszumokat kössön az EU-val, tárgyalásos úton szeretnék rendezni a kérdést.
Megépült az ország és Európa legmagasabb szinten felszerelt, legmodernebb műtőkomplexuma - jelentették be az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet keddi sajtótájékoztatóján, melyen élő közvetítés keretében mutattak be egy agykamra műtétet. Az egyedülálló fejlesztést és az ennek nyomán megvalósuló beavatkozások részleteit Erőss Loránd, az OMIII főigazgató főorvosa és Horváth Lajos, a kórház stratégiai és informatikai igazgatója mutatták be.
A John Hopkins Egyetem kutatói felvázolták a terveket egy „bioszámítógép” megépítésére. A számítógépet laboratóriumban növesztett agysejtek működtetnék, és azt várják tőle, hogy pár évtizeden belül energiahatékonyságban és feldolgozási sebességben is meghaladhatja a mai szuperszámítógépek teljesítményét - Interesting Engineering.
Három sikeres sekélygáz-fúrást hajtott végre Kelet-Magyarországon a Mol az elmúlt két hónapban, kettőt Komádi térségében, egyet pedig Álmosdon. A vonatkozó sajtóközlemény szerint a három új kút akár 20 000 átlagos családi ház gázigényét tudja kielégíteni néhány évig. A Mol 2019-ben indította útjára sekélygáz programját, a technológiával a földfelszínhez közelebb eső, jellemzően kis méretű mezőket célozza meg. Az elmúlt években 18 fúrásból 16 hozott sikert, a vállalat magyarországi évi 1,4 milliárd köbméter gáztermelésének jelenleg nagyjából 5 százalékát adja a sekélygáz.
Egy mesterséges intelligencia-kutató és digitális művész, aki Supercomposite néven posztolja alkotásait a Twiterre, tavaly ősszel szörnyű felfedezést tett az egyik képgeneráló alkalmazással folytatott kísérletezgetés közben. A művész hosszú órákon át nyúzta a mesterséges intelligenciát, amikor szembe találkozott egy hátborzongató alakkal. A mesterséges intelligencia a felbukkanó teremtményt rémálomszerű attribútumokkal ruházta fel, a végeredmény pedig leginkább egy horrorfilmbe illő női démonra hasonlít, akit a művész Loabnak nevezett el. De miért olyan különleges ez a kreatúra, és mi lehet rá a magyarázat? (Figyelem! A cikkben a nyugalom megzavarására alkalmas képek is szerepelnek, amelyeket csak erős idegzetűeknek ajánlunk.)
Egy új tanulmány szerint az okosórák, fitneszkarkötők és más viselhető eszközök halálos szívrohamot válthatnak ki a szívimplantátummal rendelkező embereknél – írja a Cybernews.
A keresőkbe költöztetett nyelvi modellek számítási költségei valószínűleg tízszer nagyobbak, mint amennyibe a hagyományos kulcsszavas keresők üzemeltetése kerül – mondta el a Reutersnek egy interjúban John Henessy, a Google anyacégének, az Alphabetnek az elnöke.
A múlt héten 54 ezer embernél diagnosztizáltak influenzaszerű megbetegedést a figyelőszolgálatban részt vevő orvosok jelentései szerint - közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NKK) heti jelentésében, csütörtökön.
A Brown Egyetem és a Massachusetts Institute of Technology kutatócsapata létrehozott egy mesterséges intelligenciát, amely képes megjósolni a ritka és pusztító természeti katasztrófákat. Ezek az események hirtelen következnek be, és kevés jelet adnak magukról, így a modellnek nagyon kicsi adathalmazon kell dolgoznia. A mesterséges intelligencia ehhez egy aktív tanulásnak nevezett rendszert használ, amely folyamatosan gyűjti az adatokat a bekövetkező eseményekről, hogy az érintetteknek legalább idejük legyen elmenekülni - írja a BigThink.
Az ELTE TTK kutatói a súlyos Covid-19 betegséggel kapcsolatos több mint ezer tanulmányt dolgoztak fel, amelyekből kiderül, hogy melyek a rizikófaktorok, illetve milyen okai lehetnek a betegség eltérő erejű lefolyásának.