Friss adatok szerint Európa eddigi legmelegebb nyara valószínűleg több mint 20 000 többlethalálozáshoz vezetett Franciaországban, Németországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban – számol be a hírről a Bloomberg.
Az elmúlt hónapokban egyre többen ismerkedhetnek meg a metaverzum fogalmával, az ipari nagyvállalatok, technológiai cégek, de akár ruhamárkák is a virtuális világban látják a jövő nagy üzleti dobását. Részvényesként vagy intézményi befektetőként sem lehet megkerülni a témát, hiszen egy-egy metaverzumot érintő vállalati bejelentés döntő befolyással lehet a részvények értékére. Bár minden elemző szerint óriási üzleti potenciál rejlik a virtuális tér meghódításában, a piacok nem mindig értenek egyet a lelkesedéssel. A metaverzumot érintő fejlesztések több milliárd dolláros költsége – több más piaci tényező mellett – például a Meta részvényeseit sem tette boldoggá: a vállalat részvényei 2022. október 31-ére a 93 dolláros szintig estek, ezzel 14 hónap alatt elveszítve értékük háromnegyedét. A piacon mégis elsősorban az „aki kimarad, az lemarad” elv érvényesül, olyan nagyvállalatok, mint a Siemens, az Unilever, a BMW vagy a Microsoft aligha tévedhet: aki időben kiépíti a metvarzumban a piaci pozícióit, az nagyot nyerhet a jövőben.
A COVID-19 "jelentős rendellenességeket" okozhat a betegek agyában, amelyek akár hat hónappal a betegségből való felépülésük után is kimutathatók - állapították meg kutatók. Tanulmányuk szerint a súlyos megbetegedés 10 pontnyi IQ-csökkenést okozhat.
Az osztrák környezetvédelmi ügynökség szeizmológiai kockázatokról szóló jelentése szerint kétségeket vet fel Paks II. földrengésbiztonsága kapcsán. Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja megismételte: a beruházás helyszíne alatt aktív törésvonal húzódik, azonban ez nem okozhat nagyméretű elmozdulást a földfelszínen - írja az Infostart.
A fenntartható energia, a mesterséges intelligencia és a kvantumtechnológia mind olyan az emberiség jövőjét meghatározó tudományágak, amelyekhez nélkülözhetetlen a mérnöki és fizikus tudást ötvöző szakemberek képzése. A Magyarországon működő vállalatok krónikus munkaerőhiánnyal küzdenek, amely a versenyképességüket és innovációs képességüket is veszélyezteti. Ebben a környezetben indítja el Magyarország első, angol nyelvű fizikus-mérnök képzését a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.
Egy használt autó árának megfelelő összegért az érdeklődő ügyfelek egy több száz oldalas anyagot kaphatnak a saját testükről, egészségi állapotukról, és arról is, hogy a részletes - több napon át tartó - vizsgálatok alapján mely betegségek bekövetkezése prediktálható. A Budapesten működő, 40-45 fős, főleg orvosokból, kutatókból álló csapatot alkalmazó Medipredict módszere ugyanis, hogy minél alaposabban feltérképezze az egyén egészséges állapotát. Ennek a csapatnak az orvosigazgatója Kiss Richárd, aki a szolgáltatást az űrutazáshoz hasonlítja. A szakember a Portfolio-nak adott interjújában emellett beszélt a tanácsadás folyamatáról, a Medipredict működését megalapozó egészségügyi trendekről, a mesterséges intelligencia szerepéről, valamint a személyre szabott health coaching jelentőségéről. Úgy vélekedett: a populáció legnagyobb része számára bőven elég lenne, ha azt az ételt nem enné meg, amiről ő maga is tudja, hogy rossz. Viszont a berögzült szokásokról, valamint a sokszor örömforrássá vált ételfogyasztásról nehéz lemondani. Nem véletlen, mindannyian esendő emberek vagyunk.
Két érdekes balatoni jelenség - a jégpáncélon be nem fagyó foltok és a szélcsendben tapasztalható erőteljes hullámzás - tudámonyos magyarázatáról számolt be a toretro blogja.
Folyamatos és biztonságos a nukleáris fűtőanyag-termelés a Roszatom leányvállalatánál, a TVEL Elektrosztalban lévő gyárában - hangzott el azon a gyárlátogatáson, amelyen magyar újságíróknak mutatták be a XII. Atomexpo Nemzetközi Fórumot megelőzően az orosz technológiával modernizált, robotizált gyártási folyamatot.
Az omikron folyamatosan megjelenő újabb és újabb változatai a vakcinák megkerülésére törekszenek, teljesen kijátszani viszont nem fogják tudni soha, ehhez olyan változásra lenne szükség a tüskefehérjén, annyira eltorzulna, hogy már nem tudna a sejtbe jutni. Az újabb és újabb változatokat menekülő mutánsoknak nevezi a tudomány, mert mi húzzuk egyre szorosabbra a kötelet, amiből próbál kibújni, mondta el a 24.hu-nak Rusvai Miklós virológus professzor.
Ismét közzétették a legtöbbet idézett kutatók listáját, amelyre idén négy magyar, köztük a Semmelweis Egyetem két professzora került fel. Ferdinandy Péter, a Semmelweis Egyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese és Győrffy Balázs, az egyetem Bioinformatikai Tanszékének vezetője olyan cikkek szerzői, melyek szakterületükön belül a legidézettebb top 1 százalékába tartoznak. A Web of Science multidiszciplináris nemzetközi tudományos adatbázis adatain nyugvó kutatói listán összesen hétezren szerepelnek a világ minden részéről - olvasható az egyetem közleményében.
Mivel nincsenek kötelező, tömeges maszkviselési szabályok, ezért mindenki egyéni döntését tiszteletben kell tartani és „Akik hozzám hasonlóan, mégis a maszk mellett döntenek vagy még nem tudják eldönteni, azoknak ajánlom ezt a bejegyzést” – kezdte vasárnap esti Facebook-posztját Kemenesi Gábor. Az ismert magyar virológus ezután pontokba szedve összefoglalta, hogy melyik maszkot ajánlja, hogyan érdemes hordani, és mikor. Úgy fogalmazott: „A mostani járványnál nagyobb bizonyíték nem is kell a maszkok hatékonyságára (az influenzát néhány évre le tudtuk radírozni a térképről), használjuk őket a légúti fertőzések fő szezonjaiban”.
A világ ezer legjobb üzleti tudományokkal foglalkozó egyeteme és kara vezetőinek szavazatai alapján a Budapesti Corvinus Egyetem harmadik helyezést ért el a 21 országból versengő kelet-európai üzleti iskolák között - közölte az intézmény az MTI-vel pénteken.
Megjelent a Portfolio Business Podcast legújabb adása, amelyben a hazai elektromos autózás jelenéről és jövőjéről, a töltési megoldásokról, az új napelemes szabályzásról és az energiamenedzsment rendszerek adta lehetőségekről volt szó. A hazai zöldrendszámos autók állomány robbanásszerűen növekszik, két év alatt megduplázódott a számuk. Az energiaválság okozta áremelkedés azonban jelentősen lecsökkentette az elektromos autók üzemeltetésének árelőnyét, ma már szinte ugyanakkora összegből lehet 100 kilométert megtenni velük, mint benzines társaikkal. A töltési lehetőségek továbbra is korlátozottak, a publikus töltőoszlopokon ráadásul drasztikus áremelés tapasztalható. Az elektromobilitás terjedésében mégsem várható látványos lassulás, az otthoni töltési megoldások hatékonyságának javulása, és az autók akkumulátorkapacitásának növekedése egyre több vásárló kételyeit oszlathatják el az elektromos autókkal kapcsolatban. Sokan otthoni napelemes rendszer telepítésével válaszoltak volna az energiaválság kellemetlen hatásaira, de a háztartási kiserőművekre vonatkozó új szabályok sokak számítását felülírta. A szigetüzemű működéshez szükséges, 3-4 millió forintba kerülő energiatároló kapacitást – a megfelelő technológia és szabályozás esetén – az elektromos autók is átvehetnék, a fejlesztések azonban még gyerekcipőben járnak. Novotny Dénes, az Alteo elektromobilitással foglalkozó leányvállalata, az ALTE-GO ügyvezető igazgatója az új adásban elmondta: a költségmegtakarítás és az energiahálózat terhelésének kiegyenlítésére már rövidtávon is az otthoni energiamenedzsment rendszerek nyújtanának megoldást, idősávos árazás nélkül azonban legfeljebb az „éjszakai áram” nyújtotta árelőnyöket lehet kihasználni.
Fajsúlyos átalakítási javaslatcsomagnak tartja a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkárságának az ágazat átalakítását célzó tervezetét Velkey György. A Magyar Kórházszövetség elnöke a Portfolio-nak adott interjújában úgy vélekedett, hogy számára személy szerint az ápolók ügye a legfontosabb kérdés, amit rendezni kell. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az ápolóknak szóló béremelés jól célzott, előremutató, továbbá kedvező fejleményként értékelte, hogy az orvosi bérekhez viszonyítva rögzítik a béreket. A Bethesda Gyermekkórház főigazgatója arról is beszélt, hogy mi hiányzik számára a javaslatcsomagból, miért nincs az állami egészségügynek akkora produktuma most, mint korábban, hogyan lehetne ezen változtatni és arról is kifejtette álláspontját, hogy miért nem fenntartható, hogy a kisebb ellátóhelyeken legyen mindenhol szülészet. Szerinte vállalhatatlan luxus, hogy olyan szülészetek működjenek, ahol két naponta van egy-egy szülés. Nagyinterjúnk a közfinanszírozott egészségügy jelenlegi helyzetéről, a legfontosabb beavatkozási pontokról, az elfogadás alatt álló minisztériumi javaslatcsomag elemeiről és arról, hogy egy esetleges új helyzetben mi lehet a magánszolgáltatók szerepe.
A Richter Gedeon új molekuláris biológiai laboratóriumot épített fel és rendezett be debreceni telephelyén. A beruházás egy több éves, részben uniós forrásból megvalósult, 4,83 milliárd forintos kutatási-fejlesztési (K+F) projekt része volt, amely a biotechnológiai gyógyszerfejlesztést segíti - közölte a gyógyszercég.
Fáradság, fejfájás, izomfájdalom - ezek a leggyakoribb mellékhatásai a koronavírus elleni vakcináknak, köztük az mRNS alapúaknak is. Az Európai Gyógyszerügynökség azonban új mellékhatást is felvenne a listára a Pfizer és a Moderna védőoltásai esetében, és kiderült időközben: a hazai tapasztalatok is megerősítik a gyógyszerhatóság vizsgálatának eredményeit.
Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) bizottsága pénteken azt javasolta, hogy a Moderna, valamint a Pfizer/BioNTech által gyártott mRNS Covid-19 vakcina mellékhatásainak listájára vegyék fel az erős menstruációs vérzést – írja a Reuters.
Kanada legrangosabb orvosbiológiai kitüntetését, a Canada Gairdner International Awards-ot kapta Karikó Katalin, valamint két kutatótársa, Drew Weissman és Pieter Cullis Torontóban csütörtökön. A Gairdner Alapítvány (Gairdner Foundation) nemzetközi díját az mRNS technológia kifejlesztésében végzett munkájáért ítélték idén a magyar kutatónak.