Ebrahim Raiszi, Irán elnöke szerdán egy katonai parádén mondott beszédet, amelyben természetesen az Izrael elleni háború lehetséges folytatására is kitért – számolt be a Fox News.
Peking egyre nagyobb aggodalmakkal követi a mianmari polgárháború eseményeit. A keleti nagyhatalom egy hónapon belül már másodjára vonultatja fel a Népi Felszabadító Hadsereget (PLA) a délkeleti szomszédja határánál, hogy jelezze a fokozott figyelmét a helyzetre – számolt be a hongkongi South China Morning Post.
Keményen kritizálta Ukrajna szövetségeseit Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amiért nem hajlandók megfelelő mennyiségű légvédelmi rendszert és lőszert biztosítani országának.
Az orosz haderő tegnap gyakorlatilag lerohanta Krasznohorivka külterületeit: homlokegyenest megtámadták a kisvárost és egyetlen rohammal át is törték az ukrán védvonalakat. Az, hogy a sokszor felsült "fejjel a falnak" taktika működött, azt mutatja, hogy az ukrán haderő lőszerhiánya már egészen kritikus szintet ért el.
Tegnap részletes cikket közöltünk arról, milyen forgatókönyveket vizsgálhat Izrael háborús kabinetje megtorlásként a vasárnap hajnali támadásra; most éppen úgy néz ki, lesz ellentámadás, de Irán területe ellen nem indul közvetlen csapás. A forradalmi gárda „elitjének” számító Kudsz-erők tagjai viszont aligha érezhetik magukat biztonságban, ami azért nem feltétlen megnyugtató, mert a mostani eszkaláció is főleg annak köszönhető, hogy Izrael két hete Damaszkuszban épp a Kudsz-erők tábornokait ölte meg. Irán példátlan megtorlással fenyegetőzik, ugyanakkor jól látható, hogy a nagy szavak ellenére a síita hatalom nagyon nem szeretne háborúzni Izraellel.
Az elmúlt években többször is felmerült már, hogy Tajvant egy elsöprő kínai invázió fenyegeti, ennek pedig már a lehetséges időpontjai is felmerültek. Számos írás foglalkozott azzal, hogy katonai szempontból milyen lehetőségek vannak, azonban sokkal kevesebb vette górcső alá, hogy a társadalomra milyen hatást gyakorolna egy esetleges háború. A The Diplomat elemzése most az ukrajnai háborút példának véve elemezte a lehetséges forgatókönyveket.
32 országnak írt hivatalos levelet Israel Katz izraeli külügyminiszter, melyben arra kéri őket, hogy szankcionálják Irán rakétaprogramját és nyilvánítsák az Iszlám Forradalmi Gárda Hadtestet terrorszervezetnek – írja a Times of Israel.
Izrael rövid tájékoztatást küldött régiós szövetségeseinek, melyben megígérte, hogy olyan válaszcsapást terveznek Irán hétvégi támadásáért, amely nem sodorja veszélybe a régió stabilitását és a baráti országok területét – írja a Reuters.
Izrael megtorlást hajt végre hamarosan Irán ellen, azonban nem közvetlenül a perzsa államra mér majd csapást – írja négy, amerikai kormányhoz köthető forrás alapján az NBC.
Izrael válaszolni fog a hétvégi, területét ért támadásra – jelentette ki Herzi Halevi tábornok, az izraeli haderő (IDF) vezérkari főnöke a Nevatim légibázison tett látogatása során.
Irán szombatról vasárnapra több mint háromszáz drónt és rakétát indított izraeli célpontok ellen. Az eszközök többségét a légvédelem megsemmisítette, mindössze néhány ért célt. A rakéták megsemmisítésében Jeruzsálem szövetségesei is részt vettek, így az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság is számos rakétát megsemmisített. Teherán kijelentette, hogy ezzel lezártnak tekinti a konfliktust, mivel megtorolta a sérelmeit. Izraelben most az egyik legfontosabb téma, hogy milyen válaszcsapással éljenek, miközben Washington nyugalomra int. Cikkünk folyamatosan frissül.
Az Irán által Izraelre kilőtt ballisztikus mintegy fele vagy el sem indult, vagy lezuhant, mielőtt elérte volna a célpontját – számolt be róla az ABC News.
Az Egyesült Államok alelnöke, Kamala Harris személyesen kérte meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt arra, hogy ne támadja az orosz olajfinomítókat, az ukrán vezető azonban figyelmen kívül hagyta a kérést, ami igencsak feldühítette a washingtoni döntéshozókat – tudta meg bennfentes forrásokból a Washington Post.
Az iráni csapatok szombat éjjel indítottak nagyszabású támadást Izrael területe ellen, ahol a Sahed kamikaze drónokat is bevetették a ballisztikus rakéták mellett. Egy videó is megjelent az indítás pillanatáról.
A hétvégén példátlan katonai akció célpontjává vált Izrael: iráni drónok százai vették célba a zsidó államot, a légvédelem, légierő viszont külföldi segítséggel nagyon hatékonyan elhárította a támadást. Jeruzsálem most a válaszcsapás lehetőségét mérlegeli: a háborús kabinet egy része nyílt megtorló akciót akar, de egyelőre kevésbé valószínű, hogy erre a közeljövőben sor fog kerülni. Nézzük meg, mit tehet Izrael, hogy ne hagyja válasz nélkül a területét ért támadást.
Nemrégiben ülésezett az ENSZ BT, ahol Kína is megszólalt az iráni-izraeli konfliktusról. Peking aggodalmát fejezte ki az események miatt, valamint önmérsékletre szólította fel a feleket, de Jeruzsálem felé komoly kritikát is megfogalmazott.
Szombaton megindult a Irán beígért támadása Izrael ellen. Az offenzívában rakéták százait indították a zsidó állam területe ellen, ám azokat a légvédelem semlegesítette. Teherán bejelentette, hogy a több mint 200 drónt és rakétát lőttek ki, ezzel pedig az ügyet lezártnak tekintik. Nem ért ezzel egyet a jeruzsálemi vezetés, amely megtorlásról beszél. Az Egyesült Államok is hozzájárult a támadás elhárításához, több eszközt is kilőttek a Jordánia valamint Szíria felett. Cikkünk folyamatosan frissül a legfrissebb eseményekkel.
Az X-en (régebbi nevén Twitter) terjednek azok a felvételek, amelyen az látható, hogy a Földtől mintegy 500-1000 kilométeres távolságban, az exoszférában semmisítette meg az izraeli légvédelem az iráni ballisztikus rakétát.
Elítélte az Izrael elleni iráni rakéta- és dróntámadásokat vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki párhuzamba helyezte azokat az Ukrajnát érő orosz csapásokkal.