Egy új, közösen kibocsátott újjáépítési kötvényt szorgalmazott szombati lapinterjújában Giuseppe Conte olasz miniszterelnök, aki egyúttal drámai figyelmeztetést is intézett az uniós vezetők felé: ha mégsem sikerülne egy ilyen új konstrukciót kidolgozni, akkor szerinte az egész Európai Unió létjogosultsága kérdőjeleződne meg az emberek szemében.
Folyamatosan változnak az utóbbi napokban a gazdasági kilátások, senki sem látja pontosan a koronavírus lehetséges gazdasági hatásait. Egyelőre az látszik biztosnak, hogy a korábban álmodott 3,5-4 százalékos gazdasági növekedés elérhetetlen lesz 2020-ban és a GDP 1 százalékára tervezett költségvetési hiányt is nagyon nehéz (lehetetlen) lesz tartani. Ez pedig legrosszabb esetben azt jelentheti, hogy megtörik az adósságcsökkenés eddigi trendje, akár többévnyi apadás is veszhet kárba a mostani válság miatt. Ez azonban nem feltétlenül tragédia: ha a kormány okosan használja ki az így kapott mozgásteret, akkor az adósság idei emelkedése árán elérheti a gazdaság gyors talpra állást, jövőre pedig folytatódhat az adósságcsökkenés is. Cikkünk végén azt is megmutatjuk, hogy valójában a sikerhez valószínűleg az elmúlt évekhez képest szokatlan, extrém magas költségvetési hiány szükséges.
Masszív költségvetési tartalékok állnak a kormány rendelkezésére a veszélyhelyzet kezelésére, a csökkenő GDP-arányos államadósság és a devizában fennálló államadósság drasztikus mérséklése szintén jelentősen csökkenti az ország kiszolgáltatottságát - hívja fel a figyelmet az ÁSZ a honlapján.
Németország hazai összterméke (GDP) 5 százalékkal csökkenhet az idén a szövetségi kormány formálódó pótköltségvetési javaslata szerint, amely a koronavírus-járvány miatt készül - írta a Bild am Sonntag című vasárnapi német lap.
A görög miniszterelnök 10 milliárd eurós csomagot jelentett be a gazdaság megsegítésére. Azt is kiemelte, hogy az Európai Központi Bank eszközvásárlásával "új fegyver" került a kezükbe.
Az ÁKK szerint töretlen a lakossági állampapírok iránti kereslet, és semmi nem utal arra, hogy ez a jövőben másképp lenne. Igaz, hogy számos lehetőség van online állampapírt venni, sokak számára azért fennakadást okozhat, hogy a koronavírus terjedése miatt már a kincstári értékesítési pontok is bezártak átmenetileg. Ha valamikor, akkor most jött el az az idő, ami igazolhatja az államadósság magas lakossági részarányát, a heves piaci mozgások miatt ugyanis voltak már fennakadások az intézményi állampapír aukciónál, a kisbefektetők pedig köztudottan hosszabb távú befektetők. Lenti cikkünkben összeszedtünk pár lehetőséget az online állampapír-vásárláshoz. Ezúton is buzdítunk mindenkit arra, hogy maradjon otthon, befektetéseit pedig online intézze.
Az Európai Központi Bank szerda éjszaka jelentette be: 750 milliárd eurós kötvényvásárlási programot indít a koronavírus-járvány okozta helyzet miatt. Nem először jelentjük ki a napokban a jegybanki reakciók és azok időzítése miatt: rendkívüli időket élünk (a Fed vasárnap éjszaka jelentette be eszközvásárlási programját).
A vártnál is nagyobb, ezermilliárd dolláros mentőcsomag elfogadtatására készül a Trump-kormány - írja a CNN.
Az Egyesült Királyság háborús helyzettel néz szembe a közpénzügyei terén a koronavírus miatt és nincs most itt az idő arra, hogy a kormány „nyöszörögjön” a magasabb államadósság miatt – ezt fogalmazta meg a brit törvényhozásban a független brit költségvetési felelősségi intézet vezetője a kormány számára helyes útról.
Az mondják nekünk a járványügyi szakemberek, hogy a tetőzés még nincs itt, néhány hét múlva várható, ha addig nagyon szigorúan betartjuk a jelenlegi országos karantént, de a gazdasági károk már most is jelentősek, ezért további gazdasági támogató intézkedéseket hozunk akár a mai kormányülésen – jelezte a Corriere della Sera című olasz napnak adott, hétfő reggel megjelent interjúban.
Európa talán legsebezhetőbb gazdaságának erőközpontját találta telibe a koronavírus, ami számos, igencsak szerteágazó gazdasági-pénzügyi láncreakciót indíthat be. Ennek első jeleit már látjuk is, és mindezt fel is erősítette az Európai Központi Bank új elnökének szerencsétlenül elsült múlt csütörtöki kijelentése. Néhány hónap múlva, amikorra a vírus már remélhetőleg lecseng, elképzelhető, hogy egy gazdaságilag talán még nagyobb problémával állunk majd szemben: mit kezdjünk Olaszországgal, és annak brutálisan nagy adósságával? Nem állítjuk, hogy a láncreakciók végül teljesen bedöntik Olaszországot, és állami mentőcsomagra kényszerítik, amibe az egész eurózóna is beleremeg, hiszen máris sok fontos, ennek esélyeit csökkentő intézkedés született, de ezekkel együtt is jelentős még a kockázata ennek a negatív forgatókönyvnek.
A JCRA a magyar devizaadósság minősítését „BBB+”-ról „A-”-ra, a forint adósságát „A-”-ról „A”-ra javította. A hitelminősítő kedvező döntésének okaként jelöli meg egyebek mellett a magyar gazdaság 5 százalék körüli növekedését, a termelékenység javulását, a beruházások növekedését és a bérek folyamatos emelkedését.
Immár a valutaalap is elismerte, hogy az argentin államadósság fenntartatlanná vált. Az adósság összességében a GDP 90 százalékának megfelelő összegre nőtt, a nyár közepe óta 13 százalékponttal lett magasabb. A problémát az államadósságon belüli magas devizakitettség aránya, az alacsony lejáratú kötvények jelentik, ráadásul a reálgazdasági kilátások sem jók. Az IMF felhívja a figyelmet, hogy valamilyen „adósságműveletre” van szükség, és további egyeztetésekre hívja a pénzügyminisztert.
2019 végén 66,4%-os volt a GDP-arányos államadósság - derül ki a Magyar Nemzeti Bank ma megjelent statisztikai jelentéséből. Egy év alatt közel 4 százalékponttal mérséklődött a ráta, ami elsősorban a gyors gazdasági növekedés, másodsorban a viszonylag fegyelmezett költségvetési politika magyaráz. Folytatódott ugyanakkor az a minta, hogy a kormány az év végén feléli azokat a költségvetési tartalékokat, amelyek az év során képződnek, így az utolsó negyedév ismét vaskos túlköltekezéssel telt.
Stabil és kiszámítható forintárfolyamra van szükség – hangsúlyozta a ma reggeli sajtótájékoztatón Varga Mihály pénzügyminiszter, amivel megismételte azt az üzenetét, amelyre tavaly szeptemberben, az akkori rekordgyenge forint kapcsán kemény kritikát kapott a jegybankelnöktől. A pénzügyminiszter egy ma reggeli tv-műsorban azt is mondta, hogy a forint gyengülése "fáj azért még" azzal együtt is, hogy az államadósságon belül már csak 20%-os a devizaadósság súlya. Ezzel a kijelentésével pedig éppen Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter tegnapi szavait árnyalta, aki szerint már nem központi kérdés a forintárfolyam azután, hogy a devizahiteleket kivezették és a devizaadósság aránya is sokat csökkent.
Jelentős mértékben, 2018 végéig 6093 milliárd forinttal nőtt az állami vagyon, az adósságállomány pedig évről-évre kisebb - fejtette ki Varga Mihály pénzügyminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Ahelyett, hogy bejelentette volna ma az Európai Bizottság a túl bonyolulttá vált Stabilitási és Növekedési Egyezmény (SNE) lazításaként is felfogható „zöld rugalmassági” záradékot, mint ahogy ennek terve kiszivárgott, csak néhány önkritikus megállapítást fogalmazott meg az egyezményről és egy nyilvános konzultációt indított a témáról, amely év végéig eltart majd. A testüleg megállapítása szerint a beruházások élénkítéséhez túl összetetté vált az SNE, mivel egyszerre több célt is követ, így megfontolandó az ösztönző hatás erősítése a módosítások árán.
Egy „zöld rugalmassági” záradékkal módosíthatják az EU költségvetési és adósságszabályait rögzítő Stabilitási és Növekedési Egyezményt, hogy ezzel segítsék a minap bejelentett Európai Zöld Megállapodás, azaz a 2050-es uniós klímasemlegességi cél és a digitalizációs átállás megvalósítását – írja a Politico a birtokába került 19 oldalas tervezet alapján.
2030-ra az Egyesült Államok államadóssága elérheti a GDP 98%-át, derül ki a Congressional Budget Officce (CBO) ma megjelent előrejelzéséből. A rangos intézmény úgy látja, hogy a költségvetés éves hiánya a következő években rendre meghaladhatja az 1000 milliárd dollárt.
Hatalmas negatív meglepetést jelenthet az infláció erősödése a jegybankoknak, az intézmények viszont „azt gondolják jelenleg, hogy bármit megtehetnek” – nyilatkozta a legnagyobb amerikai bank, a JP Morgan vezére, Jamie Dimon a CNBC-nek. A szakemberek szerint a piacokat elsősorban a történelmi mélyponton lévő kamatok tartják nyugalomban, miközben a világ adósságállománya egyre nagyobb és az infláció meglódulása komoly sokkot okozhat.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Itt van a hivatalos álláspont.
Az ukrán elnök szerint fokozni kell a szankciókat.
Semmi nem maradt belőle.
Az invazív faj agresszív fészekvédő viselkedése az emberre is veszélyes lehet.
Kritikus a helyzet Székelyföld egyik legnépszerűbb turistalátványosságánál.
A fix kamatra vagy a változóra esküsznek a befektetők?
