Összesen tizenkétszer csődölt be az elmúlt kétszáz évben Argentína, mely most kirobbanó kereslet mellett értékesített százéves kötvényeket. A hozam persze vonzó volt a jelenlegi kamatkörnyezetben, de valószínűleg nem fog tudni mindenki jól kiszállni a befektetésből, másnak viszont ez lehet az évszázad befektetése.
Nem tudjuk, kihez került 1700 milliárd forintnyi lakossági állampapír, ennyivel kevesebb van ugyanis a háztartások tulajdonában, mint amennyi lakossági állampapírt az ÁKK számon tart. A különbség kétharmada ráadásul idén év eleje óta halmozódott fel. Megkérdeztük, de sem az ÁKK, sem az MNB nem tudja megmondani, pontosan kik azok a piaci szereplők, akik a háztartások mellett ilyen nagy összegben vesznek a lakossági kötvényekből. Ettől még igyekeztünk utánajárni, mi lehet a különbség oka, kik a rejtélyes piaci szereplők és mennyibe kerül az adófizetőknek, hogy másokat is beenged az állam a magasabb kamatozású lakossági állampapírok piacára. Becslésünk szerint ennek a számlája az 50 milliárd forintot is meghaladhatta már.
A magyar államadósságon belül európai összevetésben kimagasló a lakosság által tulajdonolt állampapír, illetve nagyon magas a rövid lejáratú államadósság részaránya. Az Eurostat ma megjelent adatai alapján mindkét tekintetben a második helyen állunk az unión belül.
Az utóbbi hetekben megszokottnak megfelelően kedden is minimális hozam mellett sikerült értékesíteni három hónapos diszkont kincstárjegyet. Az ÁKK viszont már csak 15 milliárdnyi kincstárjegyet adott el, amire másfél éve nem volt példa.
Oroszország 10 és 30 éves lejáratú, dollárban jegyzett eurókötvények kibocsátását kezdte meg hétfőn. Az orosz pénzügyminisztérium korábban azt közölte, hogy idén 3 milliárd euróért tervez új kötvényeket piacra dobni és 4 milliárd dollárért lejáró adósságpapírokat újakra cserélni.
Teszteli a piaci hangulatot Argentína annak érdekében, hogy a közeljövőben esetleg százéves állampapírt dobjon a piacra - írja a Bloomberg. A nemrég még a csőd szélén tántorgó országnak komoly hozamot kellene garantálnia, ami a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben sok befektető számára vonzó lehet.
Az eredetileg tervezett 20 milliárd forintnyi 12 hónapos diszkont kincstárjegyet és 5 milliárdnyi ötéves változó kamatozású kötvényt értékesített csütörtökön az ÁKK.
Az ÁKK legfrissebb, májusra vonatkozó adatai szerint mérsékelt ütemben, mintegy 60 milliárd forinttal nőtt a lakossági állampapírok állománya áprilishoz képest, ezzel 6250 milliárdra nőtta lakossági papírokban lévő vagyon.
A tervezett összegben értékesített három hónapos diszkont kincstárjegyeket kedden az ÁKK, a hozam pedig továbbra is csak egy hajszállal haladja meg a nulla százalékot.
Az MNB legfrissebb statisztikái szerint továbbra is az állampapírok a legnépszerűbbek a háztartásoknál, az év első négy hónapjában 336 milliárd forintot meghaladó friss tőkét helyeztek ide a háztartások, igaz, kevesebbet, mint egy évvel ezelőtt. A befektetési alapok már nem voltak ilyen keresettek a lakosság körében, januártól áprilisig több mint 37 milliárd forint távozott az alapokból.
Európában szinte sehol nem tapasztalható a magyarhoz hasonló lakossági kötvényroham, mostanra az államadósság mintegy negyedét a háztartások finanszírozzák. A dolognak ugyanakkor vannak kockázatai is: egyrészt a piacinál lényegesen magasabb hozamot kell fizetni, hogy a termékek vonzók legyenek a lakosság számára, másrészt pedig nagy a megújítási kockázatuk a rövid futamidejű papíroknak. Nem véletlen, hogy egyre többet hallani arról, hogy már fékeznék a rohamot, közben viszont a politikusok könnyen eladható sztorit látnak a lakossági kötvényekben.
Az eredetileg tervezett 40 helyett 50 milliárd forint értékben adott el kötvényeket csütörtökön az ÁKK, a hosszabb papírokra tudott ráemelni az adósságkezelő, a hozamok pedig vegyesen változtak.
Továbbra is csak jelképes hozamot kell fizetni a három hónapos diszkont kincstárjegyekért, kedden sikeresen értékesített 20 milliárdnyi állampapírt az ÁKK.
A közelmúltban tapasztalt kamatcsökkenés ellenére még mindig a lakossági állampapír az egyik legjobb kockázatmentes befektetés Magyarországon, viszont érdemes több dologra is odafigyelnünk, mind befektetéskor, mind pedig ha az értékpapír visszaváltására adjuk a fejünket. Íme pár hasznos tipp azoknak, akik az államot hiteleznék a pénzükkel.
A tervezett összegben adott el 12 hónapos diszkont kincstárjegyeket és 3 éves változó kamatozású kötvényeket csütörtökön az ÁKK, de az egyéves hozam már nem tud tovább csökkenni a mélypontról.
A régiós országok többségében nem tud mit kezdeni a lakosság az alacsony kamatkörnyezettel: egy-két ország kivételével továbbra is nő a lakossági bankbetétek állománya (jobbára persze a lekötés nélküli betéteké), és úgy tűnik, sehol nem olyan népszerűek a lakossági állampapírok, mint Magyarországon.
Az MNB Stabilitási Jelentésében van egy érdekes ábra arról, hogy mibe teszik az ügyfelek pénzét az alapkezelők. Az adatok a tavaly év végi állapotokat mutatják, a két kedvenc pedig: a bankbetétek és az állampapírok.
Idén év elején 6000 milliárd forintra duzzadt a lakossági állampapírok állománya, ezzel öt év alatt ötszörösére hízott a népszerű befektetés. Ennek oroszlánrésze a lakosságnál van, de szép csendben egyre nagyobb részt hasítanak ki maguknak az önkormányzatok is, akiket tavaly ilyenkor még észre sem vettünk volna, mára pedig már több száz milliárd forint értékű lakossági állampapír is lehet a kezükben.
Töretlenül nő a magyar háztartások pénzügyi vagyona: az elmúlt egy évben 7,8%-kal lettünk "gazdagabbak". Ezen belül a legdinamikusabb továbbra is az állampapír-állomány nő: egy év alatt 27,0%-kal emelkedett az állampapírokban lévő lakossági vagyon, és 2017 eleje sem hozott megtorpanást. Pedig az ÁKK egymás után csökkenti az állampapírok kamatát, és a bankok is kisebb jutalékot kapnak az értékesítésért.
Áprilisban közel 170 milliárd forintért vásároltak az új Kétéves Állampapírból, ezzel a legkeresettebb konstrukció volt múlt hónapban. Az első négy hónapban a teljes állománynövekedés elérte az ezermilliárd forintot.
Kiugróak a tavaly decemberi értékek.
Percről percre tudósítunk.
A kiemelt beruházások ellen indulna népszavazás idehaza, de ezt a tárca nem szeretné.
Ha újra hatalomra kerülne az elnökjelölt.
Az Apple-nek számos kihívással kell szembenéznie a különböző üzletágaiban.
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
