Egy nap alatt 2,3 milliárdot gyűjtött az új magyar állampapír
Az új Kétéves Állampapír első értékesítési napján 2,3 milliárd forint értékben vásárolt a lakosság az állampapírból - derül ki az ÁKK legfrissebb közleményéből.
Az új Kétéves Állampapír első értékesítési napján 2,3 milliárd forint értékben vásárolt a lakosság az állampapírból - derül ki az ÁKK legfrissebb közleményéből.
A jutalék- és kamatcsökkentés ellenére töretlen a lakossági állampapírok iránti kereslet, a lakosság mellett az utóbbi időben az önkormányzatok is komoly érdeklődést mutatnak a papírok iránt. Barcza György, az ÁKK vezérigazgatója a Portfolio-nak adott interjújában elárulta, hogy bár a Kétéves Állampapír még csak tegnaptól vásárolható, már újabb konstrukciókon töri a fejét az ÁKK. Az egyik ilyen egy, a nyereménybetétekhez hasonló, sorsoláson alapuló lakossági állampapír lenne.
Mától már jegyezhető az új, 2 éves futamidejű állampapír. A fix kamatozású kötvény évente 2,5%-ot fizet. A kormány és az ÁKK célja, hogy tovább növeljék az államadósságon belüli lakossági részarányt, Varga Mihály szerint elképzelhető, hogy a jövőben újabb lakossági állampapírokat dob ki a piacra az ÁKK.
Nem egyszerű összeszedni 10 millió forintot, megtartani pedig még nehezebb ebben a mai, volatilis gazdasági környezetben. Szerencsére számos biztonságos befektetés létezik a mai magyar piacon, ez a tőkemennyiség viszont alkalmas lehet arra is, hogy egy megfelelő befektetési portfóliót kialakítsunk és legalább egy részét olyan értékpapírokba fektessük, amelyekkel komolyabb hozampotenciál elérésére van lehetőségünk. Bemutatjuk, miből érdemes válogatni és hogy érdemes egy biztonságos befektetési portfóliót kialakítani.
Januárban elsősorban az állampapírok iránti 158 milliárd forintos keresletnek köszönhetően pozitív hónapot zártak a lakossági értékpapír-megtakarítások. Az állampapírok iránti kimagasló kereslet nem meglepő, de fordulatot hozott az év eleje abban, hogy a befektetési alapoknál most először haladta meg az ingatlanalapokban kezelt háztartási vagyon a pénzpiaci alapokét. A trendet erősíti, hogy március 1-gyel az Erste Ingatlan alap lett a legnagyobb vagyont kezelő befektetési alap Magyarországon.
Megközelíti a januári értékesítési csúcsot a lakossági állampapírok februári állománynövekedése az ÁKK legfrissebb közleménye szerint. A 343 milliárd forintos emelkedés motorjai a Féléves, a Kamatozó Kincstárjegyek, valamint a Prémium Magyar Államkötvények voltak.
Egy-két kis ország speciális helyzetét leszámítva példátlanul magas a magyar államadósságon belül a lakossági állampapírok aránya, de ha már a piaci adottságok igénylik ezt, akkor érdemes ezt tovább fejleszteni - jelentette ki a Világgazdaság konferenciáján tartott előadásában Barcza György. Az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója ennek kapcsán jelezte: rövidesen előrukkolnak az új lakossági állampapírral, aminek 2 éves lesz a futamideje és fix lesz a kamatozása. Az ÁKK már eddig is jelezte, hogy tavasz körül jön az új papír.
Jelentős változásokat tudhat maga mögött a hazai privátbanki szektor, a nettó vagyontömeg növekedése mellett tavaly visszaesett az ügyfélszámlák száma a 2015-ös adatokhoz képest, részben a szolgáltatók limitfelülvizsgálata és a MiFID II-re való felkészülés miatt. Karagich István, a Blochamps Capital mai sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy a jelenlegi környezetben a szolgáltatóknak a fintech fejlesztésekre és a privátbankárok képzésére kell leginkább összpontosítaniuk az erőforrásokat.
Közel 87 milliárd forinttal, 1802 milliárd forintról 1889 milliárd forintra emelkedett a Takarék Csoportnál kezelt vállalati és lakossági megtakarítások állománya 2016-ban - közölte a Takarékbank.
Erős túlzással élve leszokott saját megtakarítási termékeinek értékesítéséről a magyar pénzügyi szektor. 10-ből 6 új ügyfélforint ugyanis állampapírba került 2016-ban, és tavaly először átlépte az 1000 milliárd forintot a lakosság állampapír-állományának növekedése. 2011-ben a nyugdíjpénztárak, 2012-ben a bankbetétek, 2015-ben a befektetési alapok véreztek el az állampapírokkal vívott küzdelemben, végül 2016 is hozott egy nagy vesztest: utolsóként a háztartások készpénztartása bukott el a versenyben. Kétséges, hogy az állampapírok forgalmazási jutalékának 0,8%-ra csökkentése és a lakossági állampapírkamatok esése elég lesz-e idén egy újabb fordulathoz a magyar megtakarítási piacon.
Megjelentek az új Prémium Magyar Államkötvények (PMÁK), az eddigieknél egy százalékponttal alacsonyabb kamatprémiumot fizet az ÁKK a 3 és 5 éves papírokra is.
Gyakorlatilag nincs Prémium Magyar Államkötvény (PMÁK) a kincstár kínálatában, a 3 és 5 éves papírok értékesítését is lezárták.
Évek óta nem fordult elő, hogy a mostanihoz hasonlóan negatív legyen az egyéves előretekintő reálhozam Magyarországon az év elején. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy a rövid hozamokat mostanra nulla körüli szintre sikerült lenyomni, az infláció viszont várhatóan élénkülni fog a következő időszakban. A lakosság ez ellen védekezhet például az inflációkövető állampapírokkal, melyek szerepe még jobban felértékelődhet a jelenlegi környezetben, az intézményi befektetők viszont akár veszteséget is realizálhatnak magyar eszközeiken, vagy más, a magyarnál jövedelmezőbb piacok felé mozdulhatnak.
Minden eddigi értékesítési csúcsot megdöntve, januárban 346 milliárd forinttal növekedett a lakossági állampapírok állománya. A Kamatozó és a Féléves Kincstárjegyek (KKJ, FKJ) valamint a Prémium Magyar Államkötvények (PMÁK) voltak a legkedveltebb befektetési eszközök. A januári és tavalyi év kiemelkedően magas keresletére reagálva ugyanakkor az adósságkezelő a kincstárjegyek kamatainak csökkentése mellett döntött - írja az ÁKK közleményében.
Április 1-től vizsgálja az MNB, hogy megfelelnek-e a hazai bankok a jelzáloghitelekre vonatkozó új szabályoknak, a piac már lázban ég, a jelzálogbankok folyamatosan jönnek ki az új jelzáloglevelekkel. Még a bankok oldaláról is élénk vevői keresletet látni - aminek az MNB gátat is szabna -, ez pedig az alapkezelőktől és más piaci szereplőktől veszi el a lehetőséget egy jó befektetéstől. Ráadásul az élénk banki kereslet a hozamokat is lejjebb nyomja, ilyen feltételek mellett pedig az alapkezelők többsége nem is hajlandó beszállni az amúgy ígéretesnek tűnő befektetési lehetőségbe. Elviekben a lakosság számára is elérhetőek a jelzáloglevelek, de a mostani 2-2,5%-os hozamok hosszú lejáraton nem tudják felvenni a versenyt a lakossági állampapírok vonzó kamataival.
A nemzetgazdasági miniszter szerint kedvező piaci környezetben érdemes devizakötvényt kibocsátania Magyarországnak.
Ha befektettük a pénzünket, de hirtelen mégis szükségünk van rá, nemcsak akkor bukhatunk, ha részvényekbe fektettünk és épp zuhan az árfolyam. Állampapíroknál a visszaváltási árfolyam, életbiztosításoknál a visszavásárlási táblázat, nyugdíjcélú megtakarításoknál az állami támogatás visszafizetése, befektetési alapoknál pedig a büntetőjutalék viccelhet meg minket.
A 2015 végi szinthez képest 1550,5 milliárd forinttal 5201,7 milliárdra nőtt tavaly a lakossági állampapírok állománya - közölte az ÁKK.
Az MNB előrejelzése szerint idén már 2,4%-os inflációra számíthatunk, ami a befektetéseink hozamának vásárlóerejét is lerontja majd - egy átlagos bankbetét reálkamata közel -2% is lehet. Szerencsére van lehetőségünk inflációkövető állampírokkal ellensúlyozni a fogyasztói kosár drágulását, ilyen például a Prémium Magyar Államkötvény (PMÁK) is. Az inflációnak azonban hosszútávon stagnálnia vagy csökkennie kell, hogy a vásárlóérték-vesztést tartósan ellensúlyozni tudjuk.
A legfrissebb statisztikák szerint jelentősen megugrott a magyar háztartások kereslete a befektetési alapok és a részvények iránt, de az állampapírok 83 milliárd forintos nettó tranzakcióját így sem tudták meghaladni novemberben. A bankbetétek iránti kereslet kissé visszaesett, de a bankbetétek és értékpapírok összesített havi kereslete a 2016-ban eddig mért legmagasabb szinten, 150 milliárd forinton zárt novemberben.
Hetek óta dúlnak az összecsapások a tüntetők és a rendőrség között.
Esernyő legyen mindenkinél.
Nem bíznak abban, hogy az oroszok betartanák.
Valójában így állnak a magyarok a klímaváltozáshoz
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
Czímer Gábort, az Új Szó belpolitikai újságíróját kérdeztük a Szlovákiában kialakult helyzetről.
