Szállítás, logisztika, fizikai és segédmunka, személy- és vagyonvédelem, vendéglátás és idegenforgalom – az idei keresések alapján ezek a legkelendőbb álláskategóriák, míg a legnagyobb növekedés most egyértelműen az építőipari állásoknál látható - derül ki a Jófogás és a Trenkwalder felméréséből.
Az optimizmus és a pesszimizmus kettőssége határozza meg az építési piac várakozásait az elkövetkező évekre – derül ki az Építési Piaci Prognózis 2021-2024-es évekre előrejelzéseket kínáló kiadványból. A tanulmány arra is rávilágít, hogy bár a lakáspiaci keresletélénkítés egy szükséges és pozitív lakáspolitikai cél, nem mindegy, hogy mely településeken koncentrálódnak az új építések, és az sem, hogy az élénkítés milyen mértékű és időtávú. Változtatás nélkül, a jövőben újabb építési visszaesésre készülhetünk. Lássuk, miért!
A vízfelületek hasznosítása, az ember és víz kapcsolatának tudatos formálása, a vízpartok bekapcsolása a városi életbe a világ sok országában egyre erősödő folyamat, ahol a vízen úszó, de a part szolgáltatásait és biztonságát megtartó úszóházak jelennek meg. Magyarország első úszóházparkja a Velencei-tó partján valósul meg Velencén, de Budapesten a Lágymányosi öbölben is lesznek hasonló megoldások - derül ki a Marinus Homes Kft. közleményéből.
Február közepétől startolhatnak rá a hazai építőipari kis- és középvállalkozások, valamint a tervezési, mérnöki munkát végző kisebb irodák az Építő-5 pályázat forrásaira - derül ki a PlanRadar közleményéből.
Több fontos változás zajlik párhuzamosan a hazai építőiparban. Egyrészt a járvány okozta hatások kihívásai, másrészt a technológiai újítások megjelenése és gyakorlati használata alakítja egyszerre a piaci környezetet. Hogy pontosan hogyan hat a járvány az építőanyag-kereskedelem alakulására, melyek azok a technológiák, amelyek felforgatják az ágazatot és mit okoznak a közelmúltban bejelentett állami ösztönzők, arról Dr. Rázsóné Szórády Csillát, az újHÁZ Centrum vezérigazgatóját kérdeztük.
Ez az interjú is a tavaly már online megjelenő „TOP 50 ingatlanos” különkiadásunk, vagyis a hazai ingatlanpiac legbefolyásosabb szereplőit összegző kiadványunk része.
A 92,2 pontra módosított decemberi értékről januárban 90,1 pontra, 6 hónapja a legalacsonyabb szintre esett a német gazdaság legfontosabb konjunktúra-indexe, az Ifo, noha a Reuters elemzői konszenzusa 91,8 pontos értéket valószínűsített. Mivel a második járványhullám miatti korlátozások hatályát február közepéig kitolta a kormány a múlt heti döntésével, így ez arra utal, hogy a német gazdaság az idei első negyedévben megint egy nehezebb perióduson megy át, ami akár átmeneti gazdasági visszaesést is jelenthet.
Az építőipari tevékenységen belül növekedési pályára kerül a lakásügy, lakásépítés és felújítás, így már most erőteljes megrendelői növekedést lehet tapasztalni a tervezési és a kivitelezői kapacitások iránt. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) prognózisa szerint 2021-ben az építőipar teljesítménye elérheti a járványhelyzet előtti, 2019-es szintet, éppen ezért lenne fontos, hogy egyes engedélyeztetési folyamatok jelentősen felgyorsuljanak, és szakítsanak a bürokratikus berögződésekkel.
Időről időre születnek koncepciók arról, hogy milyenek lesznek az otthonaink a jövőben. Az a jó ezekben az előrejelzésekben, hogy amint elérjük az adott évet máris ellenőrizhető, hogy mi valósult meg az elképzelésekből és mi maradt továbbra is fikció. Több város is van a világon, ahol a 60-as, 70-es, 80-as évek jövő városának elképzeléseit egy-egy épület formájában meg is valósították, fél évszázaddal később azonban gyakran nevetve tekintünk ezekre, egyfajta retrofuturista koncepcióval illetve. Ezúttal nem 50, mindössze 30 évet megyünk előre az időben, és az NHBC Foundation, Housing Research and Guidance munkája alapján mutatjuk be, hogy a mostani ismereteink szerint várhatóan milyenek lesznek az otthonaink 2050-ben.
Idén is folytatódik az építőipar technológiai korszerűsítésére és hatékonyságának növelésére irányuló támogatási program, amelyben az ágazatban tevékenykedő mikro-, kis-, és közepes vállalkozások vehetnek részt, amelyek február 15-én reggel 8 órától adhatják be támogatási kérelmeiket az Építő-5 programra - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón.
2020 novemberében az építőipari termelés volumene a koronavírus-járvány második hulláma ellenére a nyers adatok szerint 5%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, írja a KSH. Mindkét építményfőcsoport termelése emelkedett: az épületeké 7,7, az egyéb építményeké 2,2%-kal. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése az októberihez mérten 12,1%-kal nőtt, június óta minden hónapban magasabb volt az előző havinál, novemberben 27,3%-kal meghaladta a májusi mélypontot.
Az év egyik különösen jó híre, hogy a kedvezményes lakásáfa és a felújítási támogatások felpörgetik a fejlesztőket és beindul a hazai lakásállomány megújulása nemcsak az újak építésével, de a meglévők fejlesztésével egyaránt. A nagy pörgés azonban olykor kisebb-nagyobb hibákhoz, buktatókhoz, átverésekhez is vezet, amikre jó példák voltak 2-3 éve az általunk is bemutatott horrosztorik. Mivel az ördög sosem alszik, nem kizárt, hogy lesznek újabb esetek nemcsak az új lakást vásárlóknál, hanem akár a felújítási támogatásokat igénylőknél. Két lakásfelújítási történetet mutatunk be, illetve egy már régen húzódó veresegyházi lakásfejlesztő sztoriját, amiből a jövőben talán mindenki tanulhat.
Új névvel zárja az évet a Lasselsberger-Knauf építőanyag-gyártó, az új márkanév a régiós terjeszkedésben is hozzájárul az összehangoltabb fejlesztési és értékesítési folyamatokhoz. A 2021-es évben így a cég már Cemix néven készül a nagy lakásfelújítási dömpingre, ami ha az év első felében még nem is lesz annyira látványos, de a második félévben, valamint a 2022-es évben már eljöhet a markáns növekedés ideje. Veit Tamással, a Lasselsberger-Knauf cégcsoport vezetőjével beszélgettünk a kormány lakásfelújítási programjának hatásáról, az építőipar következő 3-4 évéről, illetve az iparág digitalizációjáról.
A tavaszi, első hullámot követően sokan abban bíztak, hogy az ország túljutott a nehezén, és ha lesz is második hullám, az nem lesz sokkal durvább, mint az első. Arra a kérdésre, hogy beigazolódtak-e ezek a várakozások, a válasz az, hogy milyen szempontból vizsgáljuk a helyzetet és az elmúlt hónapokat. A megbetegedések, halálesetek számát nézve egyértelmű a válasz, a második hullám sokkal súlyosabban alakul. Ha kizárólag a gazdasági oldalt nézzük, akkor már felemás kép rajzolódik ki.
Áder János köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz fordult az Országgyűlésben előző héten elfogadott hulladékgazdálkodási tárgyú törvénymódosítás ügyében - közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal hétfőn az MTI-vel.
Nagyon fontos irányok erősödtek fel 2020-ban a globális építőiparban, melyben a pandémia is jelentős szerepet játszott. Egyrészt az építőipar, ha a többi iparághoz képest késleltetve is, de elkezdett belépni a digitális világba, másrészt ezzel részben összefüggésben a fenntarthatósági szempontok is egyre inkább előtérbe kerültek. Az iparág szereplői, akik eddig hezitáltak, elérkezettnek látják az időt, hogy elkezdjék kidolgozni saját digitális stratégiájukat. Miért fontos mindez és hol fog tartani az iparág 5 év múlva? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ.
2020 októberében az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 16,2%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól, közölte a KSH. Mindkét építményfőcsoport termelése csökkent: az épületeké 5,3, az egyéb építményeké 26,5%-kal. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése a szeptemberihez mérten 1,3%-kal nőtt.
Egy olyan konzervatív iparágban, mint amilyen az építőipar is, általában csak lassan integrálódnak az újítások, innovációk. Egy olyan váratlan helyzet azonban, mint a pandémia, óriási hajtóerőként működött, és több éves folyamatokat gyorsított fel. Persze egyszerűbb lenne, ha nem a legnagyobb pánikban, nyomás hatására, hanem még nyugodt körülmények között térne át a piac a magasabb fokú digitalizáltságra, de úgy tűnik hajlamosak vagyunk nehezített pályát választani a fejlődéshez. Az elmúlt pár hónapban elért eredményekről és a további szükséges lépésekről kérdeztük Reicher Pétert, a Graphisoft régió igazgatóját.
Ez az interjú is az idén már online megjelenő „TOP 50 ingatlanos” különkiadásunk, vagyis a hazai ingatlanpiac legbefolyásosabb szereplőit összegző kiadványunk része.
Három hét és elkezdődhet a családosok őrült ralija a lakásfelújítási program maximum 3 milliós támogatására, no meg persze a szakemberek keresgélésére. Sok családos már valószínűleg pontosan tudja, hogy mire szeretné majd költeni a milliókat, így ha az elképzelés már megvan, már csak a megfelelő brigádot kell levadászni, aki megoldja a kivitelezést számlára. De vajon lesz szakember, aki időben, nem horror áron és megfelelő minőségben elvégzi a munkát? Építőipari szakértőket kérdeztünk arról, hogy mire számítson az, aki januártól elkezdené a lakásfelújítást.
A kormányzat otthonteremtési programjának, valamint az idén előkészített és a jövőre induló beruházásoknak köszönhetően az építőipar 2021 első negyedévének a végére léphet túl a koronavírus-járvány következményein - mondta az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke pénteken az MTI-nek.
Az építőipar idei teljesítménye elérheti a 4000 milliárd forintot, amely elmarad ugyan a tavalyitól (4400 milliárd), és a 2018-as értéknek felel meg, de a lakásépítés így is húzóágazata maradt a gazdaságnak - mondta az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke péntek reggel az M1 aktuális csatornán.
Adóoptimalizálás, folyamatosan finomított szabályozás, és ezt kísérő heves viták - sok szó esik ezekben a hetekben... 
2025 júniusától új lehetőséget kapnak a hazai kis- és középvállalkozások (KKV-k), hogy technológiai megújulásukkal...
Megjelent a Magyar Közlönyben a 2026-ban esedékes ünnepnapok, pihenőnapok és plusz munkanapok végleges listája. A... 
Közeleg a jó idő, egyre többen kezdik tervezni a nyaralást. A K&H felmérése alapján már az is kiderült, hogy...
Blogunkon hét és fél éve jelentetünk meg rendszeresen gazdasági, pénzügyi témájú posztokat. Jubileumi, 500. bejegyzésünkben...
Pár hete írtam egy cikket arról, hogy nem feltétlen van jó helyen a pénzed a mobilodról elérhető banki alkalmazásokban...
Körvonalazódik, mihez kezdtek a magyarok a felszabaduló megtakarításaikkal.
Eltűnik az egyik legfontosabb bevétel?
Az energiaügyi miniszter értékelte Magyarország energiaszuverenitási törekvéseit
