Végzetes ultimátumot kapott von der Leyen, könnyen Ukrajna elengedésére kényszerülhet az EU

Határozott lépéseket vár Belgium miniszterelnöke, Bart De Wever, aki az októberi EU-s csúcstalálkozón egy személyben húzta keresztbe az Európai Bizottság jóvátételi hitellel kapcsolatos terveit.

Ukrajna megszállása után a nyugati világ államaiban nagyjából 300 milliárd eurónak megfelelő összeget zároltak ott tárolt orosz pénzeszközökből. Ennek messze legnagyobb része,

mintegy 180 milliárd euró a belga Euroclear pénzintézetben került immobilizálásra.

Az orosz pénzeszközök újrabefektetésén realizált hozamot már eddig is Ukrajna támogatására szánta az uniós vezetés. Azonban, miután az USA kiszállt Kijev pénzügyi támogatásából, az EU most vagy ezeket használja fel a védekezés támogatására, vagy saját maga terhére kell újabb hitelt vállalnia, ha azt szeretné, hogy kitartsanak az ukránok.

De Wever az októberi találkozón még azt nehezményezte, hogy nincsenek alternatív megoldások kidolgozva, és azóta többször elmondta az orosz források felhasználásával járó kockázatokat. Ahogy arról mi is részletesen írtunk, ennek nemcsak jogi, de komoly diplomáciai és gazdasági következményei is lehetnek.

A belga miniszterelnök számára elsődleges aggály az, hogy egy 90-es években kötött kétoldalú megállapodás alapján az orosz jogászok hadát lehetne ráküldeni Belgiumra azzal a céllal, hogy kamatostul visszapereljék az Ukrajna támogatására felhasznált forrásokat.

Bár De Wever sokak szerint eddig meggyőzhetőnek mutatkozott, és saját hasonlata alapján jogilag is bevédhető lenne a jóvátételi hitel, a Politico által látott csütörtök esti levelében effektíve azt üzente az Európai Bizottságot vezető Ursula von der Leyennek, hogy

addig mindenki elfelejtheti az orosz pénzeket, amíg nem kapja írásban, hogy melyik ország mennyivel szállna bele egy oroszok által kiperelt kártérítés visszafizetésébe.

A belga miniszterelnök többek között azzal is érvelt, hogy

Abban a nagyon valószínű esetben, ha Oroszország végül nem lesz hivatalosan vesztes fél, akkor – ahogyan azt a történelem más esetekben is megmutatta – jogosan fogja kérni szuverén vagyonának visszaszolgáltatását.

Azt is kiemelte, hogy az összeg hirtelen felindulásból való felhasználása már önmagában is gátat szabhat egy békekötésnek, így „alapvetően tévesnek” ítéli a lépést.

Bár az unió jelenleg az orosz pénzekben látja Ukrajna támogatásának lehetőségét, az régóta ismeretes, hogy akármilyen béketárgyalásról is lenne szó, az lefoglalt összeg az egyik legfontosabb diplomáciai eszköz lenne a nyugati országok kezében.

Most, hogy az amerikai béketerv konkrétan fel is osztotta ennek felhasználását orosz és ukrajnai beruházások között, még nyilvánvalóbb, hogy fontos szerepe lesz bármilyen egyezkedésben. Hiába indított Vlagyimir Putyin orosz elnök illegális háborút, a pénz elkobzására jelenleg nem létezik sziklaszilárd jogalap.

Putyin többek közt tegnap ismét bejelentette, hogy az összeg bármiféle felhasználása a „lopással egyenlő” lépés lenne, és hogy konkrét intézkedéscsomagot dolgoznak ki erre az esetre.

Bár azt a korábbi tapasztalatok alapján nehéz elképzelni, hogy a legújabb béketerv azonnali eredményekkel járna, az tagadhatatlan, hogy hatalmas nyomást helyezett mind Ukrajna, mind az EU vezetőire. Míg előbbi 2026 tavaszára kifogy a pénzből, addig utóbbi csak újabb eladósodással tudná tovább finanszírozni az ukrán védekezést, ha nem nyúlhatnak a lefoglalt pénzekhez.

De Wever levelében egy saját költségre felvett, 45 milliárd eurós áthidaló hitelt javasolt, amely elég lenne az ukrán állam jövő évi működésére ugyan, a hadsereg finanszírozását már csak részben, nagyjából 5–6 hónapon keresztül tudná lefedni.

Az áthidaló hitel ötlete már korábban is felmerült a héten, mert a Bizottság sem látta, hogy elegendő tagállam képes volna garanciát vállalni egy orosz kártérítéshez, az a verzió azonban még egy olyan konstrukcióval számolt, amelyben a belgák csak jövőre egyeznek bele a források felhasználásába, amelyet, ha megkapnak az ukránok, egyből visszafizetnék az unió vészhelyzeti segítségnyújtását.

Az erős hangvétel és az érvelések ellenére azonban még most sem zárkózott el teljesen a jóvátételi megoldástól. A levél alapján, ha a december 18–19-én esedékes uniós csúcstalálkozóra elég írásos garanciát kap a tagállami vezetőktől arra, hogy közösen vállalják egy esetleges költség közös megtérítését, akkor továbbra is készen áll a manőverre.

Korábban De Wever egy ilyen kártérítés kamatjairól is beszélt, így 180 milliárd eurót említett meg, mint azonnal elérhető összeget egy 140 milliárdos jóvátételi hitel esetén, de Ursula von der Leyen még szerdán és azt mondta, hogy nem látja reálisnak, hogy az EU önmagába viselje a költségeket, és közben

a Bizottság már egy, minden EU-ban lefoglalt eszközt felhasználó 210 milliárdos hitel ötletét is belengette.

A magyar kormány már korábban jelezte, hogy semmilyen olyan kötelezettséget nem fognak vállalni, amely anyagi terhet róhat az ország nyakába. 

Címlapkép forrása: EU