Súlyos adósságválságtól tartanak Oroszországban a bankok, mivel a háború és a miatta kialakult magas kamatok egyre nagyobb terheket rónak a gazdaságra. Banki tisztviselők szerint az ország pénzügyi rendszerét a következő 12 hónapban rendszerszintű válság fenyegeti - írja a Bloomberg.
Az inflációs környezetet övező kockázatok, valamint a kereskedelmi- és geopolitikai feszültségek továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikát tesznek szükségessé - így indokolja a jegybank, hogy mai kamatdöntő ülésén változatlanul hagyta az irányadó kamatot. A friss közlemény kiemeli, hogy bár a hatósági és önkéntes árkorlátozások mérséklik a fogyasztói árak növekedési ütemét, az erős átárazások és magas várakozások miatt a jegybank továbbra is szigorú monetáris politikával tudja leginkább az ár- és pénzügyi stabilitást biztosítani. Az alábbiakban a közleményt teljes terjedelmében közöljük. A kiemelések tőlünk származnak.
A közel-keleti fegyverszünet mellett van egy másik sztori, ami miatt emelkedik ma a német részvénypiac: a német kormány és a tartományi vezetők megállapodtak a 46 milliárd eurós adócsökkentési csomag költségeinek megosztásáról, amely a gazdasági növekedés beindítását célozza. A hírre nagyot emelkedett a vezető német részvények árfolyama.
Új-Zéland kiugró érdeklődést tapasztal a nemrég módosított külföldi befektetői vízumprogramja iránt, amely potenciálisan 503 millió dollár értékű befektetést hozhat az országba – írja a Reuters.
Japán feldolgozóipari teljesítménye júniusban több mint egy év után először nőtt, ami valószínűleg az amerikai vámemelések előtti előrehozott termelésnek köszönhető.
Most, hogy az amerikai tőzsdék majdnem ledolgozták a kereskedelmi háború miatti esést, itt az ideje elgondolkodni azon, hogyan tovább. Ehhez azonban a befektetőknek öt fontos kérdésre kellene tudniuk választ adni. Amíg ezekben nincs konszenzus, lehet, hogy a főbb trendekben sem lesz. Aki viszont először tud jól válaszolni ezekre a kérdésekre, az komoly előnybe kerülhet a többiekkel szemben.
Van egy receptünk a trendfordulókra, ami már jól vizsgázott, amikor a kínai tőzsdei fordulatról van szó, de az év eleji dollárgyengülésre is felhívta a figyelmet. Utóbbi esetében már 10%-os dollárgyengülésen vagyunk túl, ami fél év alatt nagyon sok. Itt az idő újra elővenni ezt a gondolkodási keretet, ami már többször is jól vizsgázott és nézzük meg vele, hogy most mi a helyzet.
Marija Zaharova, az orosz külügy szóvivője szerint az Európai Unió hadviselése valójában nem Oroszországot teszi tönkre, hanem magát a szervezetet – írja a TASZSZ.
Vlagyimir Putyin szerint Oroszországnak el kell kerülnie a recesszió és a stagnálás kockázatát, és kiegyensúlyozott gazdasági növekedésre kell átállnia. Az orosz elnök elismerte, hogy számos probléma van az országban, miközben a pénzügyminiszter már válságról beszélt csütörtökön.
A vállalkozások számának alakulása, megszűnése és fennmaradása nem pusztán statisztikai adat, hanem a gazdaság élő, lélegző struktúrájának lenyomata. Az üzleti élet dinamikáját vizsgálva kirajzolódik, hogyan alkalmazkodik a magyar gazdaság a belső és külső kihívásokhoz. A vállalkozásdemográfiai adatok alapján elmondható, hogy az elmúlt években markáns átrendeződés ment végbe a hazai vállalkozási struktúrában, különösen a mikrovállalkozások súlyának változásában és a cégek átlagos élettartamában. Ezen változások mozgatórugóinak megértése elengedhetetlen a hatékony gazdaságpolitikai döntéshozatalhoz. A Demján Sándor Program is annak érdekében jött létre, hogy válaszolva a felmerülő kihívásokra, elősegítse a kkv-szektor versenyképességének javulását, amelynek építőköve a mikro szinten, az egyes vállalatoknál található. A teljes egész fejlesztéséhez a vállalati szinten kell elérni hatékonyságjavulást, méretugrást, kezdve a legkisebb mikrovállalkozásoktól a potenciálisan a nemzetközi versenyben is helytállni képes középvállalkozásokig.
Az orosz gazdaság a recesszió szélén áll Maxim Resetnyikov gazdasági miniszter szerint, miközben a magas kamatlábak miatt a vállalkozások befektetései és a gazdasági növekedés lassulni kezdett. A nyugati szankciók mellett a hadigazdaság miatt hozott intézkedések is kikezdték Oroszországot.
Donald Trump visszatérése a Fehéz Házba, a vámháború, az egyre feszültebb geopolitikai helyzet alaposan átrajzolták befektetéseinket. Ennek eredményeként az eddigi nyertesekből előfordult, hogy lemaradók, de olyan is, hogy vesztesek lettek. De kikerültek új győztesek is: több új izgalmas befektetési sztori is kerekedett már az eseményekből: legyen szó nemesfémekről, kriptopiacról, vagy akár egyedi részvényekről. Most azonban fordulhat jöhet az év egyik legjobb befektetésénél.
A nemzetközi befektetők júniusban látványosan optimistábbá váltak – legalábbis ez derül ki a Bank of America legfrissebb alapkezelői felméréséből. A 222 nagybefektető válaszain alapuló kutatás bepillantást enged abba, hogyan változik a kockázatvállalási hajlandóság, milyen eszközöket favorizálnak jelenleg a profik, és mi az, amitől inkább szabadulnak. A felmérés eredményei alapján úgy tűnik, hogy a globális gazdasági recesszióval kapcsolatos félelmek enyhülnek, miközben az arany és a feltörekvő piacok iránti érdeklődés tovább nő, elsősorban az amerikai eszközök, beleértve a dollár kárára.
Magyarország és az Egyesült Államok üzleti megállapodásról tárgyal, hogy enyhítsék az amerikai vámintézkedések várható gazdasági hatásait – közölte szerdán Londonban Magyar Levente külügyi államtitkár a Reuters szerint. A vámháború egyik legnagyobb vesztese Magyarország lenne, és egyelőre a magyar kormány sem számít gyors megegyezésre új amerikai befektetésekről, de hosszú távon komolyabb megállapodásokat remélnek. A miniszterhelyettes arról is beszélt, hogy miért állt el a kormány az átláthatósági törvény elfogadásától.
Az Egyesült Államok vagy Izrael olyan katonai akciója, amely rezsimváltáshoz vezetne az OPEC-tag Iránban, mélyreható következményekkel járna a globális olajpiacra nézve - állapította meg a JPMorgan szerdán közzétett elemzésében.
Vámháború, autóipari és akkumulátoripari gyengélkedés, orosz-ukrán háború. Leginkább ezek a tényezők gyengítik a magyar gazdaság helyzetét. Sok beruházás elindult az elmúlt időszakban, a kérdés csak az, hogy elegendő kereslet híján mikorra fokozhatják majd ezek a gyárak a termeléseiket a valós kapacitásukra. Mindeközben nemcsak a nagyobb, hanem a kis- és középvállalkozások is égetik a tartalékaikat a recesszió közeli állapot miatt
A magyar gazdaság fejlettségi szintje az európai uniós átlag 77 százaléka volt 2024-ben – derült ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból az országok vásárlóerő paritáson számolt GDP-jéről. Ezzel párhuzamosan a magyar végső lakossági fogyasztás az uniós átlag 72 százalékára zárkózott 2024-ben, amely 2 százalékpontos javulást jelent az egy évvel korábbi adathoz képest. Az európai uniós rangsorban elfoglalt helyünk mindkét mutatóban változatlan: míg a GDP tekintetében hazánk öt államot előz meg, addig a fogyasztás mértéke ismételten a legalacsonyabb volt, de most már egyedül, mert Bulgária előrébb lépett.
Kereskedelmi háború, közel-keleti konfliktus, csúcson lévő részvénypiacok, romló költségvetési kilátások. Ilyen bonyolult helyzetben ritkán tart kamatdöntő ülést az amerikai jegybank. Ráadásul mindezt Donald Trump elnök sorozatos Fed elleni támadásai övezik, egy olyan helyzetben, amikor a piacok is már foggal-körömmel árazzák a kamatcsökkentéseket. Ráadásul a piacok számára most különösen érdekes a holnapi ülés, ugyanis olyan divergencia kezdett kialakulni a dollárban, amire ritkán van példa. Ezért lesz fontos a holnapi ülés.
Az amerikai vámpolitika keltette piaci zavarok az eurót hozták kedvezőbb helyzetbe a globális pénzügyi rendszerben. A dollár gyengülése és az euró tartós erősödése komoly fordulatot jelezhet a nemzetközi tartalékvaluták versenyében, amivel az Európai Unió nem remélt fegyvert kapott a kezébe. Megindulhat az európai integráció következő, tőkepiaci szakasza is, ami hatalmas versenyképességi ugrást hozhat a kontinensen.
Az Európai Bizottság friss elemzése szerint a Covid-19 járvány és az orosz–ukrán háború által kiváltott válsághelyzetek idején a vállalati nyereségek átmenetileg jelentősen hozzájárultak az inflációhoz, különösen 2021-ben. Ugyanakkor a kutatás megállapította, hogy a nyereségnövekedés mögött nem árrés-emelések vagy piaci visszaélések, hanem termelékenységjavulás, beruházások és innováció álltak. Az infláció fő mozgatórugói továbbra is globális tényezők, mint az energiaválság és az ellátási láncok akadozása voltak. A „greedflation” fogalma így árnyaltabb megítélést igényel: a vállalatok nem torzították szándékosan a piacot, hanem válságreakcióként alkalmazkodtak a körülményekhez. A tanulmány készítői szerint a gazdaságpolitikai fókusznak nem profitellenes retorikára, hanem versenypolitikára, beruházásösztönzésre és hatékonyságjavításra kell épülnie.