Számos tagállam képviselője aggodalmának adott hangot a szerdai brüsszeli nagyköveti értekezleten, hogy Magyarországnak plusz pénzt adna az Európai Bizottság a jövő héten bejelentendő REPowerEU program keretében, hogy az orosz olajembargós csomagot megszavazza – tudta meg az ülésen résztvevőktől a Politico.
Még ma, azaz hétfő délután Budapestre repül Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, hogy az uniós olajembargó ügyében tárgyaljon Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel – közölte a Bizottság szóvivője percekkel ezelőtt.
A legfrissebb fejlemények egyértelműen arra utalnak, hogy a megállapodás felé tartanak a hatodik uniós szankciós csomag keretében az orosz olajembargóról szóló tárgyalások, sőt a német és a lengyel kormány hétfőn már arról beszél, hogy közel a megállapodás, azaz a magyar kormány vétója is elhárulhat.
A magyar kormány képviselője a vasárnapi ülésen is ellenezte az uniós olajembargó tervének megszületését, mert szinte teljes mentességet kér az embargós terv alól – jelezte egy névtelen forrás a Politicónak. A Portfolio megbízható információi szerint - összhangban az uniós intézmények vasárnap esti közös közleményével - a folyamatban lévő tárgyalásokon a fókusz inkább azon van, hogy Magyarország és Szlovákia részére milyen műszaki következményekkel jár az orosz olajembargó, ahhoz milyen finanszírozási lehetőségek állnak majd rendelkezésre és az orosz leválás mellett hogyan lehet folyamatosan garantálni az ellátásbiztonságot, a hazai üzemanyagellátás zavartalanságát.
Magyarország továbbra is blokkolja az EU oroszok elleni olajembargóját, ezzel pedig a teljes szankciócsomagot hátráltatja – írja az ügyre rálátó forrásokra hivatkozva a Bloomberg.
Miután a péntek délelőtti uniós tagállami nagyköveti ülésen nem született megállapodás a módosított uniós olajembargó ügyében, pénteken délután tárgyalás zajlott az Európai Bizottság és a magyar kormány között az ügyben – tudta meg az ügyre rálátó egyik diplomata forrástól a Reuters.
Magyarország és Szlovákia 2024 végéig, tehát még egy évvel későbbig kapna felmentést az orosz olajembargó alól a legfrisssebb ajánlat szerint – tudta meg diplomáciai forrásokból a Reuters. Ez azt jelentené, hogy még több ideje lenne az átállásra a két országnak, mint amit eddig felajánlott volna az Európai Bizottság, de Orbán Viktor magyar kormányfő ma reggeli nyilatkozata alapján továbbra is nagy kérdés, hogy a tagállami nagykövetek Brüsszelben jelenleg is zajló ülésén meg tud-e születni az alku, esetleg az éjszakába, vagy a hétvégébe nyúlik, mint ahogy arra a Politico céloz, vagy netán nem is jön egyelőre össze. Utóbbi esetben jövő hétre rendkívüli külügyminiszteri találkozót hívna össze az EU külügyi főképviselője.
Eddig két rozsdaövezeti akcióterület kapott teljesen zöld lámpát a Rozsdaövezeti Bizottságtól, - az egyiket a XIII. kerületben a Váci úton jelölték ki, a másik pedig egy IX. kerületi, szintén több funkciós épületeket tartalmazó városfejelsztési projekt. A legfrissebb közlönyben újabb 4, azonnali rozsdaövezeti terület kapott gyorsított beruházási jóváhagyást a kormánytól. Ez a lakásvásárlóknak is jó hír, hiszen az egyébként 5%-os áfával épülő rozsdaövezeti lakások után, visszaigényelhetik az áfát, így lényegében áfa nélkül tudnak vásárolni.
Kétéves gazdasági stabilizációs programot javasol az MNB, melyet néhány héten belül eljuttat a kormánynak – mondta a keddi kamatdöntés után Matolcsy György. Egyelőre keveset tudni a készülő program részleteiről, azonban talán ennél is fontosabb lesz, mennyire talál ez nyitott fülekre a kormánynál.
12 darab L-39NG katonai kiképző- és felderítőrepülőgép beszerzését jelentette be a Magyar Honvédség számára Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos.
Megemelte a Wizz Air részvényeire vonatkozó célárát a Concorde elemzője, viszont leminősítette a részvényeket, de az összkép továbbra is pozitív, ezért felhalmozásra ajánlja a papírokat – derül ki a friss elemzésből.
A küszöbön álló jogállamisági eljárás miatt akár 1100-1600 milliárd forinttal is elmaradhat idén az EU-pénzek brüsszeli kifizetése ahhoz képest, mint amennyivel tavaly év végén számolt a Pénzügyminisztérium – derül ki azokból a forgatókönyvekből, amelyeket a Portfolio állított össze nyilvános és háttérinformációk alapján. Ez jócskán tovább rontaná az államháztartás egyébként is kifeszített idei helyzetét, hiszen a büdzsében számításaink szerint egyébként is 1000-1500 milliárd forintos kiigazítást kell idén végrehajtani. Így tehát ha az április 27-én elinduló jogállamisági eljárás gyors megegyezés helyett elhúzódó vitákhoz vezetne, akkor az további kiigazítási kényszert, és nagyobb devizakötvény-kibocsátást jelentene, illetve a deficit kordában tartása érdekében jócskán vissza kellene fogni idén az itthoni EU-pályázati kifizetéseket is, ami az állami beruházási aktivitáson jelentene további féket.
Az Európai Bizottság a mai napon javaslatcsomagot terjesztett elő az európai zöld megállapodás keretében. A javaslatok arra irányulnak, hogy az Európai Unióban a fenntartható termékek jelentsék a normát, teret nyerjenek a körforgásos üzleti modellek, a fogyasztók pedig tudatosan és tevékenyen segíteni tudják a zöld átállást. Ahogy azt a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervben előirányozta, a Bizottság új jogszabályjavaslatokat terjeszt elő annak érdekében, hogy az uniós piacon forgalmazott fizikai árucikkek szinte kivétel nélkül környezetkímélőbbek, körforgásosabbak és energiahatékonyabbak legyenek egész életciklusuk folyamán - áll a közleményben.
Több mint tíz év kellett ahhoz, hogy a budapesti modern irodaállomány háromról négymillió négyzetméterre növekedjen. A régóta várt négymilliós határ átlépését egy visszaemlékezéssel ünnepeljük meg: egy négyrészes cikksorozatban mutatjuk be, hogyan élték át és mi történt a hazai piac tanácsadóival, facility management szolgáltatóival és ingatlanfejlesztőivel. Az első részben bemutattuk a tanácsadók élményeit, a másodikban az FM szolgáltatókét, a harmadikban négy, a hazai piacon aktív fejlesztő visszaemlékezését, most pedig a sorozatot újabb négy irodafejlesztő gondolataival zárjuk.
Miközben az elmúlt években Lengyelország az Európai Unió egyfajta fenegyerekeként került föl a nagy nyugati lapok címlapjaira, az Ukrajnát érő orosz fenyegetés, majd invázió miatt jelentős fordulat látszik kibontakozni. Lengyelország ugyanis Ukrajna első számú segítőjeként jelenik meg: Varsó az éllovasa az Oroszország elleni keményebb fellépésnek és az Ukrajna támogatását célzó nyugati egységnek, a menekültek több mint kétharmadát fogadja, messze felülmúlva az összes szomszédos országot, a fegyverszállítmányok is Lengyelországon keresztül haladnak át, és a nagy nyugati hatalmak multilaterális tárgyalásain is többször jelent meg már önálló hatalomként. Azonban úgy tűnik, a nyugati közvélemény javuló megítélése (egyelőre) nem fordul át a Lengyelországgal kapcsolatos jogállamisági problémák EU részéről történő elengedésébe.
A menedzsment saját, januárban adott várakozásait is felülteljesítette a Masterplast 2021-ben – derül ki a vállalat ma reggel közzétett gyorsjelentéséből. A bevétel és a profit nagyot emelkedett, részben az építőipari értékesítésnek köszönhetően, javult a vállalat építőipari gyártóegységeinek kapacitáskihasználtsága és hatékonysága, valamint az egészségügyi flíz és késztermék gyártás lassú felfutása is hatott a negyedéves eredményességre. A Masterplast árfolyama nagy eséssel nyitott, de ma reggel a fundamentumok kevéssé hatnak, az ukrán háború miatti széles körű piaci zuhanás áll a lejtmenet mögött.
Egy újabb volt szovjet tagköztársaságban – Azerbajdzsán után Türkmenisztánban – valósul meg, hogy apáról fiúra száll át hatalom. A közép-ázsiai országban ugyanis az eddigi államfő, Gurbanguly Berdimuhamedov egy hete bejelentette, hogy átadja a hatalmat a „fiatalabb generációnak”. A március 12-re kiírt előrehozott elnökválasztáson pedig a kormányzó párt az államfő fiát, Serdar Berdimuhamedovot indítja jelöltként. A választás természetesen csak formalitás lesz a diktatórikus módszerekkel működtetett országban, amely a világ negyedik legnagyobb földgázkészletével rendelkezik.
Öldöklő a verseny a streaming szolgáltatók között és úgy tűnik, hogy az év utolsó három hónapja most a Disney-nek sikerült jobban, az új felhasználók számát tekintve ugyanis lekörözte a Netflixet. Ennek megörültek a befektetők, a Disney árfolyama 8 százalékot emelkedett tegnap, a zárás utáni kereskedésben, ami éles kontraszt ahhoz képest, hogy a Netflix részvényei mekkorát szakadtak a gyorsjelentés után.
2022 nyugdíj utalás terén több változást is hozott. A nyugdíj 2022-ben a tervezett 3% helyett 5%-kal emelkedett, 2022. január 1-én pedig megemelkedett a nyugdíjkorhatár is, így az már 65 év. A következő jelentős esemény a nyugdíjasok számára a 13. havi nyugdíj kifizetése, amely holnap kezdődik. 2022-ben tehát 12 helyett 13 havi nyugdíjjal számolhatnak a magyar nyugdíjasok. Mutatjuk, mikor jön a 13. havi nyugdíj utalása, a 13. havi nyugdíj kinek jár, illetve mekkora a 13. havi nyugdíj összege.
Korábbi cikkünkben bemutattuk, hogy milyen négy lehetséges forgatókönyvet vázoltak föl a Fitch Solutions elemzői a jelenlegi orosz–ukrán konfliktus kifutásaként. Bár az elemzőcég szerint messze a legvalószínűbb szcenárió az, hogy nem lesz háború, és alapvetően fennmarad a status quo, megnézték azt is, mi történne, ha megindulna az orosz invázió Ukrajna ellen. A Fitch Solutions szerint ilyen esetben súlyos nyugati szankciók jöhetnek, amelyek érzékenyen érintenék az orosz gazdaságot. Az invázió katonai kockázatokkal is járna Moszkva számára, például bennragadhatna egy hosszú és költséges háborúban, amely elvonná a figyelmét más biztonsági kötelezettségeitől, illetve egy jelentősebb orosz véráldozat népszerűségvesztést okozhatna Vlagyimir Putyin orosz elnöknek is.