Júniusban 6000 közelébe süllyedt a születésszám Magyarországon. Ilyen alacsony számokat az elmúlt 20 évben nem láttunk. A teljes termékenységi arányszám lendületes süllyedése kedvezőtlen trendet ígér.
Csökkent a munkanélküliség és nőtt a foglalkoztatás Magyarországon az elmúlt hónapokban - derült ki a KSH adataiból. A munkanélküliségi ráta újra 4% környékén alakul, ami közel van a teljes foglalkoztatáshoz.
A magyar állam által az elmúlt években felvett devizahitelek közül egyértelműen ez az 1 milliárd eurós kínai banki hitel a legnagyobb, amelyet elsőként a Portfolio vett észre az Államadósság Kezelő Központ statisztikájában, miközben a magyar állam nemzetközi devizakötvény kibocsátásai közül ez a kisebbek közé tartozik. Az, hogy ez az 1 milliárd eurós tétel sok, vagy kevés, viszonyítás kérdése: attól függ, hogy a magyar adósságelemek közül melyikhez képest vizsgáljuk. Elvégeztük ezt a vizsgálatot és röviden bemutatjuk az eredményeket.
Elon Musk demokratapárti szavazóból Donald Trump lelkes támogatója lett, a világ leggazdagabb embere és a novemberi elnökválasztás elsőszámú esélyese egyre inkább egymásra talál, Trump elismerően beszél Muskról, Musk pedig anyagilag is támogathatja Trump kampányát. De mit nyerhet a kapcsolatból az egyik és a másik? És mire számíthatnak ebből az egészből a befektetők?
A holnap esti nyitóünnepséggel elstartolnak a 2024-es ötkarikás játékok Párizsban. Egy ekkora esemény előtt nemcsak az egymással versengő sportolóknak kell átgondolt felkészülést végezniük, hanem a rendezőországnak is. A Boston Consulting Group (BCG) budapesti szakértői az utóbbi évtizedek olimpiáinak alapján arra keresték a választ, hogy mi a sikeres olimpia rendezésének hét aranyszabálya.
Csúnyán elromlott a hangulat az amerikai tőzsdéken szerdán, az esést a technológiai részvények vezették, miután a Tesla és az Alphabet háza tájáról is rossz hírek érkeztek, ennek hatására pedig a befektetők szabadulni kezdtek az elmúlt időszakot meghatározó nagy technológiai cégek részvényeitől. A szerdai esés azonban könnyen lehet, hogy egy nagy eladási hullám első köre volt, és még csak most fog kezdődni az igazi nagy esés a tőzsdéken, ugyanis a vezető amerikai részvényindexek esetében már több fontos technikai szint is elesett.
A szakszervezetek 10 százalékos béremelést tartanának indokoltnak jövőre, a munkáltatói szervezetek szerint viszont az alacsony infláció ezt nem indokolja, és a gazdaság állapota sem teszi lehetővé. Azt azonban még nem közölték, hogy milyen mértékű béremelést tartanának 2025-re kigazdálkodhatónak. Közben az uniós általános bérrendezési elvek is ott vannak a tárgyalófelek asztalán, amihez jelentős fizetésemelésekre lenne szükség a következő 2-3 évben.
Több mint egyhetes mélypontra gyengült szerdán a forint az euróval szemben, miután az elmúlt napok eseményei hatására ismét erős nyomás alá került a hazai fizetőeszköz, ezért megnéztük, hogy mi áll a mostani gyengülés hátterében, valamint azzal a kérdéssel is foglalkoztunk, hogy mikor jöhet a 400 feletti euró.
A tavaly októberi terrortámadás után kirobbant izraeli-palesztin háború Jeruzsálem szemszögéből meglehetősen zökkenőmentesen indult: bár az Irán által vezetett „Ellenállás tengelye”, azaz a Hezbollah, a szír és iraki milíciák, illetve jemeni húszi lázadók is indítottak rakéta- és dróntámadásokat a zsidó állam ellen, a konfliktus kezdeti szakaszában ezek az akciók inkább apró kellemetlenségnek, mintsem valós veszélynek tűntek az izraeli hadvezetés számára. A gázai invázió elhúzódásával azonban kezdetben Libanon, most pedig Jemen irányából is egyre gyakoribbak, ráadásul veszélyesebbek a belövések. Cikkünkben azt vizsgáljuk meg, hogy mekkora az esély arra, hogy Izrael elszórt légitámadásoknál aktívabban is beszálljon a jemeni polgárháborúba.
Az idei év elején jelentősen nőtt a bruttó átlagbér, de a dolgozók között hatalmas különbségek vannak. A munkavállalók közel 90%-ának nőtt a keresete, de olyanok is voltak, akiknek visszaesett. Az alacsony infláció közepette is tízből két dolgozónak csökken a reálbére. A legjobban az oktatásban dolgozók örülhetnek, a legnehezebb a helyzet az építőiparban és a kereskedelemben.
2023-ban tapasztalhattuk az elmúlt 6 év legalacsonyabb fintech befektetési hajlandóságát globális szinten, ugyanakkor az elmúlt évek folyamatos bővülésének köszönhetően a hazai fintech szektor egyre kiterjedtebb ökoszisztémát alkot, itthon hat év alatt megduplázódott a Magyarországon tevékenykedő fintech cégek száma – derült ki az MNB FinTech és Digitalizációs jelentéséről szóló mai sajtóeseményén. Elhangzott, hogy itthon már 212 magyarországi székhelyű cég működött a szektorban. Javult a hazai bankok digitális fejlettsége, a biztosítóké inkább stagnált, és a jelentés most először tért ki a befektetési szolgáltatói szektor digitális fejlettségére.
Egyre többfelé épülnek Európa-szerte olyan naperőművek, amelyek a hagyományos nagyméretű, kereskedelmi célú napelemparkhoz hasonlóan termőföldre települnek, de azokkal ellentétben a villamosenergia-termeléssel egy időben a napelemek alatt és között mezőgazdasági növénytermesztés is folyik. Egy új kimutatás szerint Magyarországon még nem épültek ilyen erőművek, pedig az egyre forróbb és szárazabb nyarak miatt a magyar élelmiszer- és vízbiztonságot is növelhetnék, és Európában nekünk az egyik legjobbak az adottságaink.
Világverő lett idén a magyar tőzsde. Az utóbbi időszakban pedig a számtalan nemzetközi (és részben hazai) bizonytalanság közepette szinte naponta ért el új történelmi csúcsokat a BUX. A történelmi szintek ellenére azonban számos kedvező befektetési lehetőség van a hazai tőzsdén is, ezek közül a lehetőségek közül mutatunk egyet. Nézzük, melyik az az olcsó magyar részvény, ami most nagyot robbanhat!
A mai piaczárást követően teszi közzé gyorsjelentését a Tesla. A cég részvényeinek árfolyama rendre nagy elmozdulással szokott reagálni a negyedéves számok közzététele után, várhatóan ezúttal sem lesz másképp. Összegyűjtöttük, hogy mire lesz érdemes figyelni a mostani jelentésben, valamint azt is megnéztük, hogy mit mutatnak a grafikonok a Tesla esetében.
A mai napon elindul a kereskedés az első amerikai spot ethereum ETF-ekkel, miután a felügyelet megadta az összes szükséges engedélyt. Cikkünkben összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat az új termékekről.
A tranzakciós illeték augusztus 1-jei megemelése és októberi 1-jei kiterjesztése előtt olyan cikk jelent meg hétfőn az MNB honlapján, amely nagymértékű díjemelések helyett az elektronikus fizetések használatának az ösztönzésre, az ingyenes átutalások elterjesztésére és mértékletes díjemelésre szólítja fel a bankokat. A jegybanki szakértők cikkében bravúros módon nem szerepelnek olyan kifejezések, mint adó, illeték vagy kormány.
Legutóbb 1968-ban volt példa arra, hogy egy újabb ciklusra jogosult amerikai elnök ne mérettesse meg magát. Lyndon B. Johnson akkor a vietnámi háború okozta népszerűségvesztés miatt döntött így, Joe Biden pedig az életkora körüli kétségek miatt kényszerült ugyanerre a döntésre tegnap; bár ő Johnsonnal ellentétben elindult a demokrata előválasztáson, és meg is nyerte azt. Célba ért tehát a Fehér Házra gyakorolt nyomás, és idén novemberben immáron nagy eséllyel Kamala Harris alelnök mérkőzhet meg a republikánus exelnökkel, Donald Trumppal. A helycsere részletei azonban korántsem tiszták.
Nagy csalódást okoztak a befektetőknek a Ryanair legfrissebb számai, miután a légitársaság az első negyedévben több fontos téren is alulmúlta az elemzői várakozásokat. Amellett, hogy a mostani eséssel jóárasították a részvényt elmondható, hogy egy kulcsfontosságú szinten mozog a Ryanair árfolyama, ahonnan könnyen lehet, hogy elindulhat a rakéta.
A kínai vezetés legfontosabb összejövetele, a Harmadik Plénum sem hozta el a megváltást a kínai gazdaság számára, pedig sokan reménykedtek benne. Ebben a cikkben bemutatjuk, miért van lehetetlen helyzetben a kínai vezetés és ezáltal az is jobban érthetővé válik, hogy mikor lenne érdemes a kínai befektetések felé fordulni.
Bár még nincs végleges döntés azzal kapcsolatosan, hogy Kamala Harris lesz a Demokrata Párt elnökjelöltje Joe Biden tegnapi visszalépése után, minden jel arra mutat, hogy ő most a legesélyesebb a posztra. Így tehát megvan az esélye annak, hogy ha legyőzi Donald Trumpot 2024 novemberében, Kamala Harris lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Az új elnöknek kül- és belpolitikában is komoly krízisekkel kell szembenéznie: ilyen az ukrajnai háború, a gázai háború, a bevándorlás vagy éppen a fegyvertartás kérdése. Összeszedtük, mit gondol Harris ezekről a fontos témákról.