Prof

Íme, itt a világ összes pénze egy ábrán

Íme, itt a világ összes pénze egy ábrán

36,8 billió dollár: ennyi pénz van a világon, szűken értelmezve. Tágan már majdnem 100 billió, vagyis 100 000 milliárd dollár. Nehéz az ekkora számokat elképzelni, de pont ebben segít nekünk a The Money Project alkotása, amely szemléletesen mutatja meg, hogy miként viszonyul ez a tengernyi pénz mondjuk a világ összes adósságához. Egy óriási ábra következik.

Hol vannak a világ legnagyobb gazdasági központjai? - Egy ábrán a megarégiók

Hol vannak a világ legnagyobb gazdasági központjai? - Egy ábrán a megarégiók

Hol vannak a világ legnagyobb gazdasági központjai? Melyik megalopolisz termeli a legtöbb GDP-t? Ezekre a kérdésekre adott választ a CityLab idén megjelent kutatása, amelyből most a Visual Capitalist csinált egy látványos ábrát. Érdekes módon a Bécs-Budapest tengelyt is megtaláljuk a térképen, méghozzá nem is annyira gyenge számokkal. A CityLab szerint a 18. helyen állunk a listán.

Rájöttek, hogy konkrétan mi mozgatja a bitcoin árfolyamát

Rájöttek, hogy konkrétan mi mozgatja a bitcoin árfolyamát

Úgy tűnik, beigazolódott, hogy a kriptopénzek mégsem teljesen lufi módon viselkednek, hanem az árfolyamuk függ bizonyos fundamentális tényezőktől. Egy friss kutatásban 5 jelentős kriptopénz esetében mutatták ki, hogy a blokkláncuk biztonsága, illetve az elterjedtségük mértéke nagyban befolyásolja az árukat. Ez a modell egyben arra is magyarázatot ad, hogy a bitcoin 2017-es szárnyalása után miért volt törvényszerű az erőteljes visszaesés: egyszerűen nem fejlődött még annyit a rendszer, mint amennyire megdrágult. Korábban itt, a Portfolio Prof hasábjain is hangsúlyoztuk, hogy milyen nagy szükség volna a kriptopénzek fundamentális elemzésére, immár pedig végre az akadémiai szféra is így gondolja.

Ez a kriptopénz-forradalom megerőszakolása, és egyben a világ legjövedelmezőbb ötlete

Ez a kriptopénz-forradalom megerőszakolása, és egyben a világ legjövedelmezőbb ötlete

A Facebook magáévá tette a kriptopénzek forradalmi szellemét, és ha a szabályozók nem vetetik el, akkor hamarosan megszülethet a Libra. A sajtóban csak a Facebook szuperpénzének nevezett technológia valójában sokkal egyszerűbb megoldást kínál a digitális pénzek kihívásaira, mint a Bitcoin vagy az Ethereum. Egy központosított modellben működne, ahol eleinte csak egy szűk csoport felügyelné a tranzakciókat, ezzel teljesen szembemenve a Satoshi Nakamoto által képviselt értékekkel. A többségnek ugyanakkor ez valószínűleg nem lesz ellenére, a Libra pedig nagyon erős rajttal indulhat, hiszen kapásból ott lesz a számára 2,4 milliárd facebookozó. A kriptopénzek sikerében óriási szerepet játszik a mögöttük álló közösség, a jobb technológia önmagában nem feltétlenül nyer. Mindebből viszont mégsem következik, hogy a Libra veszélyt jelentene az olyan típusú kriptopénzekre, mint amilyen a Bitcoin. Az alábbiakban részletesen átbeszéljük, hogy pontosan milyen is közöttük a viszony.

Egy szűk csoportnál landolnak a Facebook szuperpénzéből kiömlő milliárdok

Egy szűk csoportnál landolnak a Facebook szuperpénzéből kiömlő milliárdok

A Facebook nagyon trükkösen kitalálta, hogy milyen kriptopénzzel hódítsa meg a világot. Úgy alakította ki ugyanis a Librát, hogy az egy elapadhatatlan, kockázatmentes pénzcsapként szolgáljon az idők végezetéig. Konzervatív becslésünk szerint minimum dollártízmilliárdok folyhatnak majd be a Libra-tartalék tulajdonosai zsebébe azáltal, hogy a Facebook pénze nem fizet kamatot a tulajdonosainak, míg a felhasználók által befizetett tartalékon még óvatos portfóliókezelés mellett is több százalékos hozam jöhet létre. Ha a globális pénzmennyiségnek akár csak a töredéke kerül át Librába, akkor is iszonyú nagy nyereségről van szó, amin érdemes elgondolkozni. Ezt tesszük most mi is ebben a cikkben.

Itt egy nagyon nyomós érv arra, hogy rendszeresen kijárj a természetbe

Itt egy nagyon nyomós érv arra, hogy rendszeresen kijárj a természetbe

Ha kimegyünk egy szép zöld parkba, azzal nemcsak az egészségünknek teszünk jót, hanem a lelkivilágunknak is. Egy friss kutatás szerint érezhetően jobb hangulatú Twitter-üzeneteket írnak azok az emberek, akik ellátogatnak a természetbe. A hatás nagyjából akkora, mint amikor a karácsonynak örülünk, és akár órákon át is tarthat. Ezen eredménnyel tovább gyűlik azon bizonyítékok listája, melyek szerint sokkal zöldebb városokra lenne szükségünk az egészséges és boldog élethez.

Ez történik, ha betiltják a készpénzt

Ez történik, ha betiltják a készpénzt

Mennyiben változtatná meg a viselkedésünket, ha hirtelen nem használhatnánk többé a tárcánkban lévő készpénzt? Ez a kérdés régóta foglalkoztatja a közgazdászokat, de mindeddig csak nagyon szórványos válaszaink voltak rá. Indiában viszont három évvel ezelőtt hirtelen kivonták a forgalomból a két legnagyobb bankjegyet a feketézés megfékezése végett, ezzel egy természetes kísérletet idézve elő a készpénzmentesítéshez. Egy frissen megjelent kutatás szerint ez a lépés érezhetően visszavetette a gazdasági aktivitást, ami pedig arra utal, hogy a készpénz jelenléte a gazdaságban talán mégsem teljesen semleges.

Újra 20 ezer dollár lesz a bitcoin? Útmutató az elemzések útvesztőjéhez

Újra 20 ezer dollár lesz a bitcoin? Útmutató az elemzések útvesztőjéhez

Azért drágul a bitcoin mert jelzett az indikátor. Vagy mert bejelentették a Facebook Librát. Vagy csak úgy. Az a helyzet, hogy az összes olyan kriptopiaci elemzés, amely az értékeltséggel vagy a jövőbeli árfolyammal kapcsolatos, teljesen megbízhatatlan. Óriási igény mutatkozik rá, hogy megmondjuk, merre megy az árfolyam, és újra eléri-e azt a 20 ezer dolláros álomhatárt. A kereslet pedig néha kínálatot szül, és bizony el is árasztották az internetet a különféle technikai elemzések, meg az egyéb magyarázatok arról, hogy miért kerül éppen annyiba egy bitcoin, amennyibe. A gond csak az, hogy ezek a módszerek valószínűleg semmivel sem jobbak a puszta megérzésnél. Nem biztos, hogy ezen valaha is lehet majd változtatni, de a fundamentális elemzések fejlődésével legalább egyszer odáig eljuthatunk, hogy megértsük azokat az alapvető gazdasági összefüggéseket a kriptodevizáknál, amiket a forex piacon már ismerünk. Az alábbi cikkben a kriptopiaci elemzések problémáit járjuk körbe, részletesen kitérve az eddig keveset taglalt fundamentális módszerek lehetőségeire.

Cikksorozatunk előző részét itt olvashatja el:

2019.08.05 14:05 Hát nem arról volt szó, hogy összeomlik a Bitcoin?

Mindenki csak állt és nézte, ahogy leszúrják - Vagy valami más történt?

Újabb meghatározó elmélet dőlt meg a pszichológiában, miután kutatók egy csoportja vette a fáradságot, és megvizsgálta a valóságot. Eddig sokan azt hitték, hogy az emberek simán keresztülnéznek a bajba jutott társukon, nem segítenek neki, főleg ha mások is jelen vannak az esetnél. Ezt a vélekedést egy nyílt utcán történt, brutális késes gyilkosság indította el még a 60-as években, amit követően arra jutott a szociálpszichológia, hogy az emberek erősen hárítják a felelősséget. A jelenséget el is nevezték járókelő-effektusnak. Csakhogy egy friss kutatás alapján most úgy tűnik, ez az egész egy totális tévedés. Biztonsági felvételek százait vizsgálva kiderült, hogy 10 esetből 9-szer az emberek igenis segítenek a másikon. Sőt, ha csoportban vannak, akkor erre csak tovább nő az esély. Talán mégsem olyan rosszak az emberek, ahogy a pszichológusok gondolták.

A biozsák, ami megmentheti a világot

A biozsák, ami megmentheti a világot

A New York Times-ban augusztus elején megjelent, a mesterséges méhről szóló vélemény szerzője azt állítja, hogy évente csak az USA-ban 600 ezer terhességet lehetne átalakítani "transzferré" az adoptálás érdekében és egyúttal a női test teljesen "felszabadításra" kerülhetne a biobag-ek, azaz a báránymagzatok esetében már bevált biozsákok révén.

Depresszióba taszítja az emberiséget a Facebook - Amerikában már korlátoznák a használatát

Régóta sejtjük, hogy a túlzott facebookozás nem tesz jót az embereknek, mára pedig kezd kikristályosodni, hogy ez tényleg így van. A legújabb kutatások immár kísérleti alapon bizonyították, hogy a túl sok közösségi médiahasználat árt az emberek pszichéjének: egyre többen lesznek miatta frusztráltak, vagy esnek depresszióba. Sőt, ma már azt is sejtjük, hogy mi állhat a háttérben. Úgy tűnik, hogy az egymás méricskélése egy ősi ösztön, ami nagyon fontos az embereknek, de a Facebookon sajnos hamis életképekkel találkozni, ami önértékelési zavarokat és elégedetlenséget szül. Az Egyesült Államokban már van, aki törvényileg korlátozná a Facebookon tölthető időt, de ez persze temérdek kérdést vet fel, és nem valószínű, hogy egyhamar jóváhagyásra kerül. Ugyanakkor igencsak elgondolkodtató, hogy az eddigi kutatások szerint valóban jót tenne az emberiségnek, ha kevesebb időt töltene virtuális közösségekben.

Hát nem arról volt szó, hogy összeomlik a Bitcoin?

Év elején szinte mindenki leírta a bitcoint, miután húszezer dolláros csúcsáról egészen háromezerig zuhant. Már kezdték is volna elfelejteni az emberek, amikor pár hónapja ismét szárnyra kapott, hogy újrainduljon a felhajtás. Ebben a cikkben felhívjuk a figyelmet rá, hogy egyáltalán nem egyedi esettel állunk szemben: a bitcoin számos alkalommal mutatott ennél már jóval nagyobb relatív ármozgást is. Ez arra utal, hogy nem helyénvaló egyszerű pénzügyi buborékként értelmezni ezt a jelenséget, mert ez a fajta viselkedés meglehetősen egyedi. Óriási szükség volna a kriptopénzek fundamentális elemzésére, amely végre támpontot nyújthatna arról, hogy miként gondolkodjunk ezen különös eszközök értékéről.

Nekem csak ne merjék azt mondani, hogy jól élünk

A politikusok és a szakértőik nem értik igazán, hogy az emberek mennyire élnek jól, mert az átlagokat tükröző gazdasági indikátorok túl sok kívánnivalót hagynak maguk után - erre jutott világhírű közgazdászok egy csoportja, akik most változtatni szeretnének a helyzeten. A céljuk az, hogy olyan újfajta adatsorokat és eszközöket állítsanak elő, amelyek tényleg lehetővé teszik az emberi jólét vizsgálatát.

Etikus hackert elítélni olyan, mint az önkéntes orvost izomból fejbe rúgni

Elítélték a magyar etikus hackert, aki egy súlyos biztonsági résre figyelmeztette a Magyar Telekomot. Az ügyészség börtönt kért rá, de a bíróság végül csak pénzbüntetést ítélt meg első fokon. Ez a dolog nagyon szomorú. Azt mutatja, hogy rossz irányba rohamozunk. Az alábbi írásban annak a véleményemnek szeretnék hangot adni, hogy nem az etikus hackereket kellene meghurcolni, hanem a biztonsági réseket hanyagul kezelő cégeket. Na de kezdjük az elejéről!

Ha nő a minimálbér, kevesebben lesznek öngyilkosok

Az anyagi gondokból sajnos néha annyira nem látják a kiutat az emberek, hogy inkább eldobják az életüket. Egy friss amerikai kutatás most arra mutatott rá, hogy ez ellen igenis tehet a gazdaságpolitika. Ha 10 százalékkal megemeljük a minimálbért, azzal 3,6 százalékkal csökkenthetjük az öngyilkosságok számát. Mára egyre több olyan kutatásról olvashatunk, amely a minimálbér-emelés hasonlóan kedvező hatásairól szól, de ez az eredmény azért kiemelkedő közülük, mert jóval erősebb empirikus bizonyítékokkal szolgál. Ezt mostantól nem hagyhatjuk figyelmen kívül a minimálbérről szóló vitákban.

Ezt a röhejesen egyszerű módszert használja a legtöbb befektető

Ezt a röhejesen egyszerű módszert használja a legtöbb befektető

Talán mindenki hallott már arról, hogy a diverzifikáció mennyire fontos a befektetéseknél. Kutatások is bizonyítják, hogy valamennyire azért mindenki megpróbál tenni a dolog érdekében, hogy csökkenjen a kockázat. A gond csak az, hogy hogyan. A többség ugyanis nemhogy a kőegyszerűségű 1/N szabályt követi, hanem azt pusztán csak a vásárlásaira alkalmazza. Egyszóval nem tesznek mást, minthogy egyenlően szétosztják a rendelkezésre álló pénzüket a kiszemelt részvények között. Azzal már nem törődnek, hogy a teljes portfóliójuk összetétele eközben miként alakul.

Pont az olajszállítás ütőere, a világ legfontosabb tengerszorosa kerülhet össztűz alá

Pont az olajszállítás ütőere, a világ legfontosabb tengerszorosa kerülhet össztűz alá

Egy apró tengerszoros felel a világ teljes olajexportjának az ötödéért, a tengeri szállítmányoknak pedig a harmadáért. Ez közel egymillió hordót jelent óránként, amivel a világ legfontosabb olajgócpontjának tekinthető. A Hormuzi-szorosról van szó, amely éppen Irán déli partjainál húzódik, ahol a vezetés forrong az amerikai szankciók miatt. Nemrég kigyulladt két hajó, és lelőttek egy felderítő drónt is. Ha Irán blokkolná a szorost, azzal veszélybe kerülhetne a világ energiabiztonsága, és nem mellesleg durván elszállna az olajár is.

Tömegek háborodtak fel, de most újra kimondták: az abortusz szorította vissza a bűnözést

Tömegek háborodtak fel, de most újra kimondták: az abortusz szorította vissza a bűnözést

A nem kívánt terhességből származó gyermekek jóval nagyobb eséllyel válnak bűnözővé és gyilkossá, mint mások. Ebből kiindulva pedig az abortusz legalizálása jelentősen hozzájárulhatott a bűncselekmények visszaszorulásához - állítják neves amerikai közgazdászok, akik mindezt empirikusan vizsgálták több évtizednyi amerikai adaton. Az abortuszt az egyes államok különböző időpontokban engedélyezték, aminek a késleltetett hatása pontosan úgy jelent meg a bűnözési statisztikákban, ahogy azt megjósolták. Ez a kutatók szerint nem lehet véletlen egybeesés, hanem okozati összefüggésről van szó. Friss tanulmányuk a korábbi, hatalmas port kavart és erősen támadott kutatásukat erősíti meg, amely ugyanezt állította. Most ráadásul még a korábbinál is nagyobb hatás jött ki: 1997 és 2014 között durván 20 százalékkal esett vissza a bűnözés csak az abortuszok következtében.

20 év alatt 20 millió? Ennyit nyerhetsz egy saját lakással

Nem elég drágák a budapesti lakások az albérletárakhoz képest, ezért az aktuális körülmények fennmaradása esetén jobban járunk, ha sajátot veszünk - többek között erre jutottunk cikksorozatunk előző részében. A saját lakáson elkönyvelt hozam pedig ahhoz vezet, hogy az idő előrehaladtával folyamatosan gyarapodhat a vásárlók vagyona a bérlőkhöz képest. Saját forgatókönyvünk szerint - melyben egy közepes méretű budapesti lakással számoltunk - ez 20 év alatt akár 20 millió forintot is jelenthet. Már amennyiben nem kerül ismét leszállóágba a lakáspiac, annak ciklikus ingadozása ugyanis könnyen felboríthat mindent. Sorozatunk záróepizódjában ezt a gondolatmenetet fejtjük ki a számok áttekintése mellett, majd végül megpróbálunk néhány tanulságot is levonni ebből az egész lakáspiaci történetből.


Cikksorozatunk korábbi részei itt olvashatóak el:

2019.06.10 11:00 A lakbérrobbanás durva következményei: 36 milliót érhet egy 30 milliós lakás
2019.05.18 17:10 Borzalmasan magas a lakbér: tényleg jobb venni, mint az ablakon kidobni a pénzt?


A lakbérrobbanás durva következményei: 36 milliót érhet egy 30 milliós lakás

A lakbér nem ablakon kidobott pénz, de ettől még egy albérlet simán lehet drágább a saját lakásnál - cikksorozatunk előző részében ennek az állításnak ágyaztunk meg, most pedig eggyel beljebb lépünk a lakásmegtérülés útvesztőjében. Bemutatjuk, hogy a felrobbanó albérletárak miként hozhatóak kapcsolatba az elszálló ingatlanárakkal, és hogy ez mit mond a bérlés és vásárlás örök kérdéséről. Számításaink szerint egy 30 milliós lakás már inkább 36 milliót érhet, amennyiben az albérletárakból indulunk ki. Megnéztük még azt is, hogy mekkora lakbér esetén válnánk közömbössé a lakásvásárlás és bérlés közötti döntésben, amely igencsak elgondolkodtató eredményeket hozott. Hangsúlyoznánk, hogy ezek a számítások csak annyira jók, amennyire a mögöttes feltételezések helyénvalóak. A jövővel kapcsolatban sosem lehetünk biztosak, de azért ebből nem következik az, hogy teljes a homály. Sorozatunk következő, záró epizódjában a lakásárak változását, illetve ahhoz kapcsolódva a bérlők és tulajdonosok közötti vagyonkülönbségeket vizsgáljuk majd meg egy hétköznapi példán keresztül.

2019.05.18 17:10 Borzalmasan magas a lakbér: tényleg jobb venni, mint az ablakon kidobni a pénzt?

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Annyira súlyos a válsághelyzet Németországban, hogy az már nem is igaz
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.