Prof

Megnyomorítják a lelkünket a reklámok

Valahol mindig is sejtettük, hogy a reklámok nem tesznek jót az emberi közérzetnek, de hogy akár tömegeket tehetnek boldogtalanná, azért igencsak meglepő. Egy friss kutatás egyértelmű kapcsolatot talált a reklámköltések és az emberek boldogságérzete között. Ha dupla annyi pénzből ömlenek a reklámok, akkor 3 százalékkal csökken az emberek élettel való elégedettsége. Ez nagyon sok. A pontos okozati szálat nem ismerjük, de ez az eredmény további kutatásokért kiált.

Egy fekete lyuk terpeszkedik Dél-Korea fölött

A fény, illetve annak hiánya sokszor árulkodó lehet. Míg az űrben a látszólag semmit kerülgető csillagok egy fekete lyukra utalnak, addig a Földön a városok csillogását megtörő sötétség általában egy szegény diktatúrára. Az űrből készített műholdfelvételeknek hála ugyanakkor az ilyen helyek titkai is feltárulnak. Így Észak-Koreáról is tudjuk, hogy nemrég súlyos recesszión ment keresztül. Sőt, még azt is, hogy ezt valószínűleg nem a szankciók, hanem a nyersanyagárak és a természet okozta.

Borzalmasan magas a lakbér: tényleg jobb venni, mint az ablakon kidobni a pénzt?

Szinte mindenki azt gondolja Magyarországon, hogy a lakásvásárlás szuper befektetés, és még a hiteltörlesztőt is jobb fizetni, mint a lakbért. Ennek a bankok nagyon örülnek, de vajon tényleg ennyire jó tipp a saját otthon? Ebben a cikkben bemutatjuk, milyen nehéz is valójában kiszámolni egy lakás jövőbeli megtérülését, és hogy mennyire sok bizonytalanság övezi a dolgot. Elmagyarázzuk, hogy a saját ingatlanért azzal fizetünk, hogy a vagyonunk jelentős hányadát abban kötjük le egy másik befektetés helyett. A dolog pénzügyi egyenlege pedig abból tevődik össze, hogy a piaci hozamokhoz képest mennyit változik a lakásunk ára, és mennyi lakbért spórolunk meg. Ha egy életre veszünk lakást, akkor lényegében olyan örökjáradékhoz jutunk, amely folyamatosan megspórolja nekünk a lakbért. Ha pedig tudjuk, mi a helyes diszkontráta, akkor az otthonunk értéke meglepően jól számszerűsíthető. Az alábbiakban a lakásmegtérülés kiszámítását gondoljuk végig, majd a végén támpontot adunk a címben feltett kérdéshez is. A témát még egy következő cikkben is folytatjuk, konkrét eseteket vizsgálva a hazai lakáspiacon.

Túl sok volt a jóból: mindjárt jöhet az újabb recesszió

Két éven belül recesszióba kerülhet az Egyesült Államok - vélik kutatók, mert már túl régóta tart a fellendülés. Modelljük szerint összefüggés látszik a recessziók bekövetkezési valószínűsége és a növekedési ciklusok hossza között, márpedig az amerikai GDP immár 2009 júniusa óta növekszik. Az alábbi cikkben bemutatjuk legfontosabb eredményeiket, de kitérünk arra is, hogy azért nem kell feltétlenül készpénznek venni mindezt.

A fiatalok azt hiszik, hogy gazdagok lesznek, de a valóság jól arcon vágja őket

Majdnem minden második amerikai fiatal azt hiszi, hogy egyszer milliomos lesz, de eközben a többségnek erre valószínűleg esélye sincsen. Egy friss kutatás bemutatta, hogy a mai fiatalok jelentősen rosszabbul keresnek, mint az idősebb társaik, amikor ugyanannyi évesek voltak. Az Y generációnak hatalmas peche volt, mert a pénzügyi válság pont akkor ütött be, amikor ők a karrierjüket kezdték. Ezek miatt sokan még a szüleiknél kénytelenek lakni, és számukra a milliomos lét többnyire csak álom marad.

Rendszeresen elrabolják az internetet, és gátlástalanul kémkednek utánunk

Mit szólnál hozzá, ha megtudnád, hogy a netes üzeneteidet folyamatosan nézik?
És ha a legféltettebb titkodat szereznék meg? A nagyhatalmak, mint amilyen az Egyesült Államok vagy Kína, lényegében szabadon garázdálkodnak az interneten, és mindenki után kémkednek, aki után csak lehet. A kínaiaknak ezen felül még van egy olyan szokása is, hogy ellopják mások szellemi tulajdonát, ezzel is segítve a saját versenyképességüket. 2010-ben olyan eset is történt, hogy egy kis időre eltérítették az internet 15 százalékát, benne egy halom állami szerv és a Fortune 500 cégek kényes adataival. Azóta se tudja senki, hogy mihez kezdtek vele. Ráadásul úgy tűnik, hogy a dologgal egyáltalán nem álltak le: kutatások szerint az elmúlt években szinte rendszeressé vált, hogy a China Telecom infrastruktúráját kihasználva elrabolják a netes forgalmat. Az alábbi cikkben a kiberkémkedés és az internet eme különös világában merülünk el.

Kritizálod a cenzúrámat? Kicenzúrázlak!

Kritizálod a cenzúrámat? Kicenzúrázlak!

Az internetről sokan gondolják, hogy az emberi szabadság egyik csodálatos, támogató eszköze. Csakhogy a valóság az, hogy az internetet rabul lehet ejteni, és az elnyomás, a cenzúra, illetve a folyamatos megfigyelés leggonoszabb eszközévé tenni. A világ országainak kevesebb mint negyedében szabad csak igazán a net. Van ahol pedig akkora az elnyomás, hogy még azt is megszabják, mit írhat le az ember. Mindezt Kína fejlesztette a tökélyére, és nem tűri a kritikát. Ma még van rá mód, hogy némi technikai tudással kikerüljük a tiltásokat, de az emberek többsége sosem fogja ezt megtenni. Az alábbi cikkben az internetes cenzúra világában merülünk el.

Farmot csinálunk a fekete lyukból, hogy elhalasszuk a világvégét

Vajon meddig élhet még az emberiség? Magunk forraljuk fel a bolygót, vagy csak a Nap perzsel fel minket egymilliárd év múlva? Netán azt is túléljük? Senki sem tudja, de az emberi lét elméleti maximumáról még így is lehet némi sejtésünk a tudománynak köszönhetően. A jelenlegi tudásunk szerint addig élhet ember a világon, ameddig képes a gondolkodásához szükséges energiához jutni. Ez ugyanakkor a távoli jövőben elképesztő kihívást jelent majd. A tudósokat nem érheti az a vád, hogy ne gondolkoznának előre: már most is vannak olyan vad ötletek, hogy a csillagok kimúlása után miként nyerhetünk energiát a fekete lyukakból. Ha ez sikerül, azzal drámaian megnövelhetjük az élettartamunkat, jó időre elhalasztva a világunk végét - már ha az nem szakad magától szét, és még a protonok is egyben maradnak. A történetünk így csak valamikor egy googol (10100) év múlva érhet véget, amikor már a fekete lyukak is elpárologtak. Az alábbi cikkben ezt a futurisztikus világot nézzük meg, gondolatban elutazva az utolsó lehetséges állomásig.

Íme, a Google és a fekete lyukak titkos kapcsolata

Google a barátod - hangzik a mondás mindenki kedvenc keresőjéről, de vajon hányan tudják, hogy a név igazából mit takar? Most eláruljuk, hogy az egész egy elírásból született, valójában a googol szám, vagy más néven a tíz szexdecilliárdra akartak utalni az alapítók. Úgy gondolták, hogy ezzel egy olyan szám fémjelzi majd a keresőjüket, amely az internet végeláthatatlan méretére utal. Olyasmire, amit semmi máshoz nem lehet kötni. Csakhogy lehet. Méghozzá egy megdöbbentő, ijesztő dolog élettartamához, amiről éppen nemrég közöltek képet a tudósok. Az alábbi cikkben felfedjük, hogy mi is a kapcsolat a Google és a lélegzetelállító fekete lyukak között.

Cápák rágta kábeleken múlik az emberiség legfontosabb találmánya

Az internetnek semmi köze a felhőkhöz, hiába ábrázolja mindenki rendszeresen úgy. Tisztáznunk kell, hogy nem egy megfoghatatlan dologról van szó. Olyannyira nem, hogy a szó szoros értelmében rá is lehet harapni - ahogy tette ezt jó néhány cápa az elmúlt időszakban. A legközelebb ugyanis akkor állunk a valósághoz, ha az egészre úgy gondolunk, mint egy nagy kábelrengetegre. Az internet gerince valójában nem más, mint optikai szálak sokasága, amelyek keresztül-kasul átszelik a Földet. Ez teszi lehetővé a hálózatok globális hálózatba való kapcsolását, amibe aztán mindenki beszállhat. Az alábbi cikkben bemutatjuk, hogyan is néz ki az internet a maga fizikai valójában, hogyan ugrál rajta végig egy-egy üzenetünk, és miért érhetjük el bármelyik országot egy szempillantás alatt.

Mindenki félreértette: Vágási Feri egy internetes zseni!

Most egy olyan leleplezés következik, amely alapjaiban írja át a Szomszédok című legendás sorozatunk szakmai tartalmát és az internethez való viszonyulásunkat. Mindenki tudja, hogy Vágási Feri, a Szomszédok fenegyereke, a lakótelep keményfiúja nagyon szeretett volna beszállni az internetbe. A vonatkozó mondata pedig súlyos szállóigévé vált, viccek és mémek egész sorát szülve. A jelenet egyenesen a technológiai butaság mintapéldájává avanzsálódott a hazai közbeszédben. Csakhogy ez egy óriási tévedés! Feri, a nyomdász, valójában nagyon mély szakmai megfontolások mentén fogalmazott úgy, ahogy. Ezennel örökre feloldozzuk az együgyűség vádja alól, és elmagyarázzuk, hogy valójában az internet lényege rejlik a gondosan megválasztott szavai mögött.

(Figyelem! A cikk nyomokban iróniát tartalmaz.)

Ezért számolunk le az óraátállítással

Az óraátállítás ötlete az első világháború folyamán tört be igazán a köztudatba és egészen máig velünk maradt. A tudományos világban ugyanakkor egyre több olyan eredmény született, amely arra utal, hogy az embereknek nem tesz jót ez az idővel való babrálás - foglalja össze a jelenséget az Economist. Az EU-s döntéshozókat persze nem feltétlenül ez, hanem sokkal inkább a vonatkozó közvéleménykutatások eredménye győzhette meg arról, hogy lépjenek. Magyarországnak már csak azt kell eldöntenie, hogy a nyári vagy a téli időszámítást válassza.

A piac teljesen biztos benne, hogy már dübörög a klímaváltozás

Úgy tűnik, hogy amennyiben pénzbeli tétje van a dolognak, akkor hirtelen mindenki hinni kezd a klímaváltozásban. Egy friss kutatás ugyanis bebizonyította, hogy a piaci szereplők szinte mind hallgatnak a NASA-ra, és a neves amerikai ügynökség előrejelzései alapján alakítják ki az időjárásra vonatkozó határidős jegyzéseiket a tőzsdén. A piac tehát már hisz a klímaváltozásban és hallgat a tudósokra. Jó kérdés, hogy a szélesebb publikum vajon mikor eszmél majd erre rá.

A láthatatlan szuperfegyver, amivel megsemmisítettek egy nukleáris létesítményt

2010-ben fény derült a történelem egyik legdrágább és legszofisztikáltabb pusztító vírusára. Egy olyan digitális fegyverre, amely képes volt egy nukleáris létesítményt úgy tönkretenni, hogy a jelenlévő mérnökök csak értetlenül néztek. Ez volt a Stuxnet, amely az iráni atomprogramot vette célba. A támadás mögött feltehetően az USA és Izrael állt, noha ezt ők sosem ismerték el hivatalosan. A kiberháborúzás egy létező jelenség, amely egyre inkább részévé válhat a modern életünknek. Az ilyen jellegű akciók már ma is nagyon komoly fizikai pusztításra képesek, méghozzá olyan módon, hogy az elkövetők kiléte a homályban maradhat.

Annyira sokan gyűlölik a munkájukat, hogy azt már kutatni kell

A magyarok jelentős része utálja a munkáját és egyáltalán nem elkötelezett iránta a felmérések szerint. Ezzel nem csak az a probléma, hogy az életünk súlyos hányadát töltjük élvezhetetlen környezetben, hanem az is, hogy ettől kevésbé leszünk boldogok és sikeresek. Egy nagyszabású tanulmány rámutatott, hogy azok az emberek, akik elhivatottak a munkájukban, általában jóval többre viszik. Itthon is nagyon mélyen el kell gondolkoznunk azon a kérdésen, hogy mit lehetne ezzel a helyzettel kezdeni. Vajon át tudják-e alakítani az emberek úgy a munkakörüket, hogy az élvezhetőbbé váljon, vagy jobban teszik, ha inkább más pálya után néznek? Az alábbiakban Amy Wrzesniewski, a Yale Egyetem professzorának a vonatkozó kutatását mutatjuk be, aki nemrég járt Magyarországon, hogy átvegye a Rajk Szakkollégium által neki ítélt Herbert Simon-díjat.

A pénz a tárcádban nem más, mint valaki adóssága

Eljött az idő, hogy egyszer s mindenkorra tisztázzunk egy nagyon alapvető, de megannyi félreértést szülő kérdést: mi is tulajdonképpen a pénz? A válasz sajnos nem annyira egyszerű, sőt, elsőre furcsán hangzik majd, amit mondunk. A pénz nem más, mint egy tartozást kifejező eszköz. Ráadásul egyből három fajtája is van: a számlapénz, a készpénz és a jegybanki számlapénz. Az elsőt kereskedelmi banki pénznek, az utóbbi kettőt pedig jegybankpénznek is lehet nevezni. Mindhárom a gazdaságban fennálló tartozásokat, illetve követeléseket fejez ki: a bankunk például számlapénzben jegyzi a velünk szembeni adósságát, amit jegybankpénzzel egyenlíthet ki. A hitelpénzrendszerünk ezen különös természete sajnos nagyon sok összeesküvés-elméletet és butaságot szült a közbeszédben, amiket ideje végre tisztáznunk.

Valami nagy baj van a fiatalokkal: súlyosan szoronganak és depressziósak

Úgy tűnik, hogy valami nagyon nincs rendben a mai fiatalokkal: a Pew Research felmérése szerint a 13-17 év közötti tinik 70 százaléka gondolja úgy, hogy szorongás és depresszió nyomasztja a korosztályát. Ők a Z generáció, akik már okostelefonokkal és közösségi médiával nőttek fel, de egyelőre csak találgatni tudunk, hogy pontosan mi állhat a háttérben. Az alábbiakban az Economist és a Pew Research elemzését mutatjuk be.

Már azelőtt hitelbe vertük magunkat, hogy feltaláltuk volna a pénzt

Az emberek előbb kezdtek el hitelezni egymásnak, minthogy pénzt fogadtak volna el a javak ellentételezéseként - erre a következtetésre jutott egy neves amerikai antropológus, David Graeber híressé vált könyvében, amellyel szembemegy az eddig általánosan elfogadott pénztörténettel. Kritikusai szerint nem kellően meggyőzőek a történelmi anekdotái ahhoz, hogy felülírjuk miatta a főáramú gazdaságtörténetet, ugyanakkor kutatásai mindenképpen érdekesek a téma szempontjából. Ha igaz, amit állít, akkor a modern hitelpénz valójában nem más, mint a lehető legősibb formája a pénznek.

Kagylóktól a kriptovalutákig: elképesztő átalakulásban van a pénzünk

Kőkori Anna egyszer csak rádöbbent, hogy miként lehetne barlanglakó Balázzsal a legegyszerűbben kereskedni: pénzre van szükség a cserebere helyett. Oké, nem pont így született meg a pénz a történelem során, de mégsem teljesen értelmetlen a példa. A pénzt nem tudjuk kik, mikor és hol találták ki, de azért mégsem fedi teljes homály az eredetét. Nagyon valószínű, hogy az egyre növekvő gazdasági aktivitás mellett, az emberek rájöttek, hogy a javaknak kettős szerepük lehet. Egy, amire önmagukban jók, és egy másik, amit a kereskedelemben tölthetnek be. Ezután még további évezredeket kellett várni, hogy Lüdiában elkezdjenek olyan pénzérméket verni, amelyek mintájára aztán elterjedhettek a későbbi történelmünket hosszan domináló ezüst és aranypénzek. Újabb nagy ugrást a reprezentatív pénzek hoztak, amelyek eleinte még szorosan kötődtek a közkedvelt nemesfémekhez. Végül majd csak a 20. században szakított végleg az arannyal a pénz, ezzel új pénzügyi korszakba léptetve az emberiséget. Az alábbi cikkben a pénz sokezer éves történetét meséljük el közérthetően, egészen a kagylóktól a kriptopénzekig.

Megdöbbentő ötlettel álltak elő: legalizálni kéne a zsarolást

A zsarolás bűncselekménynek számít itthon, és a közvélemény szinte teljes egyetértésben van arról, hogy ilyet tenni aljas és gonosz dolog. De mi van, ha valaki levezeti, hogy igazából a zsarolást nem lehet bűnténynek tekinteni, mert az nem több, mint egy ajánlat a hallgatásunkra? Erről újult ki a napokban egy heves közéleti vita, amely meglepően nehéz kérdéseket tesz fel.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Itt a csattanós válasz azoknak, akik nem vesznek lakást, mert alacsonyabb kamatokra várnak
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.