Újra történelmi mélypontra esett a forint csütörtök reggel. Közben elsőként a Societé Generale elemzői mondták be a 350-es céléréket, vagyis további eladói nyomás várhat a magyar devizára a következő hónapokban.
Három hét sem telt még el az évből, de az egész világon alig találni a forinténál rosszabb teljesítményt a devizapiacon. Lassan nem az a kérdés, hogy látunk-e új történelmi mélypontot a magyar deviza esetében az euróval szemben, csak az, hogy mikor jön el a pillanat. A jelenlegi szintről alig fél százalék kellene ehhez, így akár a héten korábban sosem tapasztalt euróárfolyamot láthatunk.
A következő nyolcvan évben majdnem hárommillió fővel csökkenhet Magyarország népessége, így 7 milliónál kevesebben élhetnek majd az országban – derül ki az ENSZ 2019-es hosszútávú előrejelzéséből. Ráadásul a kevesebb embernek sokkal nagyobb aránya lesz a jelenlegi nyugdíjkorhatár felett, ami tovább növelheti a gazdasági nehézségeket. A világszervezet szerint persze van megoldás az egész Európát sújtó népességfogyásra és elöregedésre: több gyermeket kellene vállalni, és akkor fenntartható lenne a népességszám, sőt akár vissza is emelkedhetne 10 millió fölé.
Decemberben ismét több mint négyezer magyar állampolgár kért tartós letelepedési engedélyt az Egyesült Királyságban – derül ki a csütörtökön megjelent friss adatokból. Ezzel már majdnem nyolcvanezren jelentették be, hogy a Brexit után is maradnának a szigetországban, ha hinni lehet a hivatalos statisztikának, akkor tízből kilenc magyar már másfél évvel a határidő előtt kérte a letelepedési engedélyt.
Részben a profi hamisítványok miatt ma már szinte lehetetlen megállapítani egy tömeggyártott óráról, hogy az mennyit ér – véli Becsei Áron órakészítő, aki szinte a semmiből építette fel a Bexei márkanevet, mely svájci kézműves termékekkel versenyez. A magyar gyártású órából a világon alig több mint húsz darab van, itthon pedig mindössze kettőt adtak el, ami nem is meglepő, hiszen az alapmodell ára húszmillió forint. Ennek ellenére folyamatosan jönnek a megrendelések, az órakészítőnek ma még inkább az okoz nehézséget, hogy kielégítse a vásárlói igényeket.
Új, eddig nem látott kötvény debütál csütörtökön: az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 20 éves forintkötvényt dob piacra. A leghosszabb papírnak a teljes finanszírozáson belül egyelőre jelképes lehet a szerepe, de fontos lépcső lehet a teljes futamidő hosszabbítása felé. Közben a világon egyre több helyen már a 30-50-100 éves papíroknál tartanak, azokra is van kereslet a jelenlegi nemzetközi hozamkörnyezetben.
Szerda reggel írhatja alá Donald Trump és egy magas rangú kínai delegáció Washingtonban a kereskedelmi háború első fejezetét lezáró megállapodást. A békekötésre régóta várunk, hetek óta az ezzel kapcsolatos várakozások hajtják felfelé a piacokat. De mit ír alá pontosan az amerikai elnök? Ezzel tényleg fellélegezhetünk az elmúlt évek háborús feszültsége után?
2010 óta az utóbbi ötven év negyedik eladósodási hulláma megy végbe a világban, ráadásul ezzel párhuzamosan a kibocsátók elmozdultak a nem hagyományos hitelezők felé – figyelmeztet a Világbank legújabb jelentésében. A szervezet kiemeli, hogy az újabb, az eddigieknél mérgezőbb adóssághullám további sérülékenységet okoz a világgazdaságban, a hasonló helyzeteknek általában „nem szokott jó vége lenni”.
Lassulhat ugyan a magyar gazdaság növekedése 2020-ban, de így is felülteljesíthetjük az uniós országok többségét – derül ki az ING Bank friss elemzéséből. A bank szakértője szerint idén is fel kell készülni a tartósan 330 feletti forintárfolyamra, sőt az sem zárható ki, hogy az év első felében új történelmi mélypontot látunk majd a magyar deviza esetében.
Új befektetők jelentek meg az elmúlt hónapokban a magyar dollárkötvények piacán, mások viszont jelentősen csökkentették kitettségüket. Érdekesség a tajvani szereplők megjelenése, két befektetési cég is komoly tételben vásárolt a 2041-ben lejáró magyar papírokból.
Szép csendben mintegy 800 millió dollár (közel 250 milliárd forint) értékben vásárolt vissza a január végén lejáró dollárkötvényekből tavaly ősszel az Államadósság Kezelő Központ. Három hét múlva még így is majdnem egymilliárd dollárt kell majd kifizetnünk a befektetőknek, amire azonban megvan a fedezet a kormány likviditási számláján.
Várhatóan tavasszal jön majd egy újabb gazdaságvédelmi és családvédelmi akcióterv – lengette be az elmúlt hónapokban Orbán Viktor és Varga Mihály. A két intézkedéscsomag részleteiről egyelőre kevés konkrétumot tudunk, de valószínűleg nem tévedünk nagyot, ha azt gondoljuk, hogy ezek lesznek a kormány nagy gazdasági dobásai 2020-ban. Megnéztük, milyen lépések jöhetnek szóba.
A 2019-es rekordgyenge forint után várhatóan 2020-ban sem lélegezhet majd fel a forint. A jegybank azonban eddig jól viseli a deviza tartós gyengélkedését, csak az inflációs céljára koncentrál, amit viszont nem fenyeget a forint. Most viszont úgy tűnik, hogy valami más fenyegetheti, ez pedig az olajár emelkedése, főleg akkor, ha az amerikai-iráni konfliktus eldurvul.
Elsősorban az amerikai elnökválasztásról szól majd a 2020-as év, ez ugyanis hosszabb távon is meghatározhatja a világgazdaság helyzetét és a piaci hangulatot. Egyelőre azt sem tudjuk, ki lehet Donald Trump ellenfele, így az esélyeket is nehéz megjósolni, éppen ezért „szólhat nagyot” az eredmény. Közben Kelet-Közép-Európa több országában is fontos választásokat tartanak, az Európai Unió pedig rögtön az év elején elveszíti az Egyesült Királyságot.
2019 a forint piacán biztosan a rekordgyenge szintről marad majd emlékezetes, év közben korábban sosem látott 337 feletti euróárfolyamot is láttunk. Az év legvégére kicsit visszakapaszkodott a magyar deviza, de így is 330 felett zárta az évet, amivel világviszonylatban is az egyik legrosszabb teljesítményt mutatta fel. De mi várható 2020-ban? Meg kell barátkoznunk a 340-nel, vagy akár a 350-nel?
A Fitch Ratings és a Standard & Poor’s teljesen összehangolta 2020-as naptárát, mindkét cég ugyanazokban az időpontokban vizsgálhatja felül a magyar adósbesorolást – derül ki a napokban közzétett előzetes naptárakból. Az egyetlen különutas ebben is a Moody’s, mely évek óta sokkal keményebb kézzel bánik Magyarországgal, éppen ezért náluk lenne a leginkább realitása egy kilátásjavításnak vagy akár felminősítésnek.
Fél év alatt 11 ezerrel nőtt az Egyesült Királyságban élő magyarok száma – derül ki a brit statisztikai hivatal (ONS) friss adataiból. Mindez azért meglepő, mert az utóbbi években inkább hazavándorlást láttunk, 2018-ban például jelentősen csökkent a szigetországban élő magyarok száma. Ez újabb jele annak, hogy a brit statisztikai hivatal adataival valami gond van. Erre utal a Brexit miatti kötelező regisztráció is, hiszen a regisztrált magyarok száma már majdnem annyi, amennyien hivatalosan 2018 végén az országban éltek.
A régóta tervezett nyugdíjkötvény mellett akár egy új, 5-10 év közötti futamidejű lakossági termékkel is megjelenhet jövőre a piacon az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) – mondta a Portfolionak adott interjúban Kurali Zoltán, az adósságkezelő vezérigazgatója. A szakember szerint a MÁP+ trónja nincs veszélyben, és „egyelőre nem is terveznek változtatást” a kondíciókban, de - mivel nem jövőbelátó - azt nem meri biztosra ígérni, hogy egy év múlva is ugyanilyen kondíciókkal lehet majd vásárolni a slágerterméket.
Évről évre több ezer magyar gyermek születhet külföldön magyar szülőktől – derül ki a KSH és az Eurostat adatainak összehasonlításából. Részben ennek köszönhető, hogy a termékenységi arányszám itthon évek óta nem tud emelkedni, a külföldön élő magyarokkal együtt magasabb lehetne ez a szám, vagyis jobb lehetne a magyar demográfiai helyzet. Ez persze nem is csoda, hiszen logikus, hogy elsősorban a fiatalok vándoroltak el az országból, akiknek egy része aztán külföldön alapít családot, sőt akár le is telepednek. Az viszont talán már meglepőbb, hogy az elsősorban munkavállalási, tanulási célből külföldre költözők gyerekvállalási kedve magasabb, mint az itthon maradóké.
Érezhető áremelkedést láthattunk novemberben, ami elsősorban a tavalyi bázisnak köszönhető, egy éve ugyanis az olajárak esése lefelé nyomta az árakat – vélik a Portfolio által megkérdezett elemzők a KSH kedd reggeli adata előtt. A jegybank inflációs célja így sem kerülhetett veszélybe, de kérdés, hogy a mostani számokban láthatjuk-e már a nyár óta tartó gyenge forint hatását.
Az Amazonas-medence esőerdeje fontos természeti kincsünk, amely gazdag növény- és állatvilággal, kiterjedt vízhálózattal...
HOLD After Hours. Szabó Lászlóval helyre tesszük a szövőlepkéket, a kapitalizmust, a kapitalizmus kritikusait,... 
A CBC Marketplace nemrég kiadott egy videót, amiben rejtett kamerával megvizsgálták néhány kanadai bank ügyintézőit....
A családjogi, azon belül a válóperes ügyvédek praxisában legtöbbször előforduló kérdéskör a házasság megromlása... 
Akárhányszor előjön az adózás, egykulcsos-többkulcsos adózás kérdése, úgy tűnik, hogy három emberből kettő...
Ha valaki lopásra adja a fejét, akkor közgazdaságilag racionális döntés biciklikre specializálódni. A kerékpárok...
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklist vendége volt.
