A következő három évben tíz-húsz százalék annak esélye, hogy Magyarország valóban lépéseket tesz az Európai Unióból való kilépés felé – mondta a Portfolionak adott exkluzív interjúban Steen Jakobsen, a Saxo Bank vezető közgazdásza. A szakember a múlt héten mindenkit megdöbbentett azzal a jóslatával, hogy jövőre akár az EU-kilépés mellett is dönthet a magyar kormány, ennek hátteréről kérdeztük most.
Egy sor külső és belső kockázat fenyegeti a magyar gazdaságot, elsősorban a nemzetközi környezet romlása jelenthet veszélyt – derül ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) csütörtökön megjelent országjelentéséből. A szervezet azt is elárulta, hogyan tudna Magyarország védekezni az egyes kockázatokkal szemben, mit kellene tennünk, hogy csökkentsük azok lehetséges hatását.
A társadalom idősödése adottság, de megfelelő felkészültséggel ennek negatív következményei ellensúlyozhatók – állapítja meg egy friss tanulmány. A Szociológiai Szemlében megjelent írás szerint könnyen lehet, hogy a magyar nyugdíjrendszer jövőbeli problémái is kisebbek lesznek annál, amivel most riogatnak, a kulcs az lehet, hogy tovább dolgozzunk, de ez ne menjen a nyugdíjas évek rovására.
Az elmúlt években a magyar gazdaság kiemelkedő növekedési ütemet produkált, sokkal ellenállóbbá vált a külső sokkoknak – olvasható a Nemzetközi Valutaalap (IMF) csütörtökön megjelent országjelentésében. 2020-ban komoly fordulat jöhet, hosszú évek után először eshet a növekedésünk a potenciális szint alá. A szervezetnek konkrét javaslatai is vannak Magyarország számára: fenn kellene tartani a költségvetési fegyelmet, és további reformokkal javítani a potenciális növekedésünket, hogy a kedvező tendencia fenntartható legyen.
Rendkívüli gazdasági, politikai és pénzügyi körülményekkel szembesülnek manapság a befektetők, így veszélyes időszakba lép a világ – írta friss 2020-as előrejelzésében Michael Hasenstab, a Franklin Templeton kötvénypiacokért felelős alelnöke. A szakember néhány éve jelentős Magyar kötvényportfóliót épített fel, amivel egyesek szerint az államcsődtől védte meg Magyarországot.
Miközben a nemzetközi hangulat alapvetően pozitív, a részvénypiacok csúcsot csúcsra halmoznak, mindenki a kereskedelmi háború első megállapodásának aláírását várja, a forint új mélypontra esett az euróval szemben kedd reggel. Vagyis már nem elsősorban a nemzetközi hírek mozgatják az árfolyamot, sokkal fontosabbá vált az MNB várható kamatpolitikája, a jegybank pedig a jelek szerint sziklaszilárdan hisz a laza monetáris politikában.
Az utóbbi hetekben megint inkább a forint ellen fogadtak a külföldi piaci szereplők, részben ennek köszönhetően gyengült újra történelmi mélypontja közelébe a magyar deviza. Innen kedden egy kis korrekciót láttunk, de egyre több elemző gondolja úgy, hogy a forint hosszabb távú gyengülő trendje folytatódhat, 2020-ban akár 350 közelébe is emelkedhet az euró jegyzése.
A világ egy ötvenéves ciklus végénél tart, és hamarosan sok minden visszaköszön majd az időszak elejéről – véli Steen Jakobsen. A Saxo Bank vezető közgazdásza szerint részben ezek a folyamatok menthetik meg a demokráciát. A szakértő szerint a következő ötven év nagyobb változásokat tartogat, mint amit megszoktunk, ehhez pedig Európának is alkalmazkodnia kellene, elsősorban egy vízióra lenne szüksége az új világrendben. Ez az új világrend pedig várhatóan 2040-re kialakul majd, és elsősorban az Egyesült Államok és Kína küzdelme határozhatja meg.
Globális jelenség, hogy a jegybankok laza monetáris politikája ellenére sincs infláció. Sokan ennek az egyik okát is tudni vélik: szerintük a lakhatási költségek a valósnál kisebb súllyal szerepelnek az inflációs kosárban. Ezek áremelkedésével számolva pedig akár lényegesen magasabb is lehetne az infláció. Erről most kezd beindulni egy vita Európában is, ami végső soron akár a ma ismert inflációs fogalom újraértelmezéséhez vezethet. Most megnéztük, mi a helyzet Magyarországon: mekkora a lakhatási költségek súlya és mi lenne, ha nagyobb lenne.
Októberben majdnem 18 ezer magyar regisztrált a brit belügyminisztériumnál, így a hónap végére már 71 600-an jelezték, hogy szeretnének a Brexit után is legálisan az országban maradni – derül ki a csütörtökön megjelent adatokból. Mindez azért érdekes, mert hivatalosan ennél alig valamivel több, 77 ezer magyar nemzetiségű él az Egyesült Királyságban, az pedig nem túl valószínű, hogy 95%-uk már másfél évvel a határidő előtt beadta regisztrációs kérelmét. Valószínűbb, hogy sokkal többen élnek az országban, mint eddig tudtuk.
Hónapok óta arról hallani, hogy a német gazdaság a recesszió szélén táncol, a héten megjelenő harmadik negyedéves adatok akár technikai recessziót is mutathatnak. Közben a magyar gazdaság esetében az a kérdés, hogy a 4,5 vagy az 5 százalékhoz lesz-e közelebb az idei növekedésünk. Tényleg ennyire elszakadtunk Németországtól? Miért tud a magyar gazdaság úgy is száguldani, hogy a felvevőpiacunk gyengélkedik?
Elsősorban a lakossági állampapírok kirobbanó sikerének köszönhetően szeptember végéig már bőven túlteljesítette idei finanszírozási célját a magyar állam. És a roham nem áll meg, így pedig az év végére akár több százmilliárdnyi elkölthető pénze maradhat a kormánynak. Jövőre pedig még nagyobb feladat előtt állhat az adósságkezelő, ha hasonló ütemben folytatódik az értékesítés.
Hosszútávon a gazdaság sokkal elvontabb és virtuálisabb lesz, mint amit eddig ismertünk, az emberek pedig nem csak kívülről nézik a digitális világot, hanem be is lépnek abba – véli Tomás Sedlacek cseh közgazdász. A szakember szerint könnyen lehet, hogy húsz év múlva majd csak kívülről szemléljük egy ablakon a valóságot, és néha látogatunk oda, ahogy ma az erdőbe megyünk kirándulni.
Nagyot fordult a világ fél év alatt a magyar jegybankkal: március végén még mindenki hitt abban, hogy elindul egy lassú normalizálódás, emelkedés a kamatokban, mostanra viszont egyre többen várnak újabb lazító lépéseket a jegybanktól. Részben emiatt érdemes kicsit feleleveníteni, milyen eszközei lehetnek az MNB-nek, ha bármilyen lépést tervezne a közeljövőben.
Több irányból fenyegetik jelenleg a globális világrendet, ezért fennáll annak a veszélye, hogy a következő években-évtizedekben megszűnik az eddig ismert liberális világ – mondta szerdán a Budapest Economic Forum konferencián Yoel Sano. A Fitch Solutions politikai és biztonsági kockázatokért felelős vezetője előadásában hosszan sorolta a világ előtt álló kihívásokat, melyekkel folyamatosan meg kell majd küzdeni.
A kedvezőtlen demográfiai folyamatoknak köszönhetően jelenleg az az alapforgatókönyv, hogy a következő húsz évben 8,75 millióra csökken majd Magyarország népessége – mondta a Portfolionak adott interjúban Spéder Zsolt, a KSH Népesedéstudományi Kutatóintézetének vezetője. A szakember szerint, ha a várható élettartam növekedésével párhuzamosan az egészségben eltöltött évek száma is nő majd, akkor 2040-ig valószínűleg elkerülhetetlen lesz a nyugdíjkorhatár megemelése. Emellett jó lenne, ha húsz év múlva egy igazságosabb magyar társadalomról beszélhetnénk, bár a nagy nemzetközi tendenciák éppen az egyenlőtlenségek növekedése felé mutatnak.
Vasárnap parlamenti választásokat tartanak Lengyelországban, melyen a felmérések szerint a jelenlegi kormánypárt végezhet az első helyen, az egyetlen kérdés csak az, hogy kormányt tud-e egyedül alakítani. Az eredmények az egész régió befektetői megítélését befolyásolhatják, geopolitikailag szempontból pedig Magyarország számára az a kockázat, hogy a kormány elveszítheti legfontosabb szövetségesét.
Lassan a magyar gazdaságon is látszanak a nyugat-európai lassulás jelei, és a következő hónapokban a helyzet tovább romolhat. Elképzelhető, hogy a magyar gazdaság is recesszióba csúszik a következő negyedévekben? Mi kellene ehhez? Milyen további kockázatok leselkednek ránk? A jelenlegi 5 százalékos gazdasági növekedést látva elsőre nehezen elképzelhető a recesszió, de "meredekebb" forgatókönyvek mellett akár be is következhet.
Több mint 50 milliárd forintos nyereséget ért el az első félévben a Magyar Nemzeti Bank (MNB), ennél nagyobb profitra majdnem négy éve nem volt példa. A nyereség szerkezete azonban jelentősen átalakult, a jegybank kamateredménye történelmi csúcsra emelkedett, a devizatartalék átváltásán viszont egyre kisebb összeget realizálnak. A kamateredmény megugrásával kapcsolatban még vannak kérdések, melyekre nem ad választ a most megjelent féléves jelentés.
Egy esetleges közelgő recesszióban azok a vállalatok teljesíthetnek jól, melyek nem átlagosan viselkednek – mondta a Portfolionak adott interjúban Martin Reeves. A Boston Consulting Group (BCG) Henderson Institute nevű think tankjének igazgatójával Bledben beszélgettünk a hosszútávú kilátásokról is, például arról, milyen céget érdemes most alapítani annak, aki 2040-ben is sikeres akar lenni.
A tornádók minden évben hatalmas pusztításokat végeznek szerte a világon, a tudósok pedig aggódva figyelik, miképpen...
Megint - immáron nyolcadik alkalommal - mi lettünk Az Év Alapkezelője. Mellette a HOLD Részvény, a Deep Value 2024... 
Megjelent a Magyar Közlönyben a 2025-ben esedékes ünnepnapok, pihenőnapok és plusz munkanapok végleges listája. ... 
Tavaly már mindenki temette Kínát és az új Japánnak hívták. Japán a második világháború után hatalmas növekedést...
A mostani, 18-20%-ot fizető PMÁP sorozatok kiemelkedően jó hozammal kecsegtetnek, de természetesen ezek már nem elérhetőek...
A Babaváró kölcsön maximális összegét 10 millióról 11 millió forintra emelték 2024-ben. De mekkora pénzügyi...
A magyarok fejében az él, hogy Románia fejletlenebb ország, de ez már nincs így.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
