Az Európai Bizottság az EU-ba érkező importgázra is kiterjeszti a metánkibocsátási korlátozást 2030-ig, ami az orosz, és az algériai gáz megcélzása mellett az amerikai cseppfolyósított földgázt is „eltalálhatja” – derült ki abból az október 23-i dátumú tervezetből, amelybe betekintést nyert a Reuters.
A Bulgárián át Szerbiába és Magyarországra irányuló orosz gázszállítások növelik az orosz befolyást, a minap bevezetett bolgár energia hozzájárulás azonban nem az ottani gázárak növelését, hanem a Gazprom profitjának csökkentését célozza – jelentette ki Nyikolaj Denkov bolgár miniszterelnök a brit The Independent tudósítása szerint. Egy bolgár szakértő a Bloomberg TV-nek azt mondta: könnyen lehet, hogy a Gazprom egy gázpiaci trükkel ki tudja kerülni az őt megcélzó bolgár pénzügyi terhet, de ha ez így lenne, akkor vis maiorra hivatkozva leállhatnak a gázszállítások a Török Áramlaton.
Az egyeztetés nélkül bevezetett új bolgár gázpiaci „energia-hozzájárulást” nagyon nehéz beszedni, illetve nem kívánt súlyos következményekhez vezethet, akár leállhatnak a gázszállítások Bulgária, Szerbia, illetve Magyarország felé, ezért egy működőképes rendszer kidolgozásáig az intézkedés elhalasztását kéri az Energiakereskedők Európai Szövetsége – derült ki abból a két levélből, amely két különböző forrásból a Portfolio birtokába jutott. Az egyik levéltervezetet a bolgár energiaügyi minisztériumnak címezték, a másik levelet már el is küldték az Európai Bizottság energiaügyi és kereskedelmi főigazgatóságainak október 19-én. Bár a két levél tartalma nagyon hasonló, az érvelésben lényes különbségek is felfedezhetők.
Mi is bűnösök vagyunk azzal, hogy orosz gázt továbbítunk Bulgárián keresztül, és azért vezetjük be a jelentős „energia-hozzájárulást”, hogy egy kicsit fájjon a Gazpromnak, miközben arra kényszerítjük Szerbiát és Magyarországot, hogy másfelé tekintsenek – ezt mondta az ügyre rálátó névtelen forrás a Financial Timesnak. A téma nagyon összetett, és számos forgatókönyv azonosítható, amelyek közül egyesek a Magyarországra érkező orosz gázszállítást is érinthetik.
Nagy fejlődés előtt áll Magyarországon is a rugalmassági aggregációs piac, amely segíti a villamosenergia hálózat stabilitását, és mérsékli a kiegyenlítési szolgáltatások árait, így „a villanyszámlákban is tükröződni fog”, mert „az emberek kevesebbet fognak fizetni a villamos energiáért” – hangsúlyozta a cseh hátterű Nano Energies ügyvezető igazgatója a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban. Stanislav Chvála rámutatott, hogy minden olyan eszközt díjmentesen lehet csatlakoztatni egy virtuális erőműhöz, amely képes időben eltolni a villamosenergia termelését, vagy fogyasztását, így a rugalmasság biztosításával a tulajdonosok nemcsak költséget takaríthatnak meg, hanem „akár extra bevételre is szert tehetnek” anélkül, hogy a csatlakoztatott eszközök működését korlátozni kellene. A szakértővel a magyar piacra lépés első közel egy évének tapasztalatairól, a szabályozási keretekről, a piac fejlődésének főbb irányairól, és a régiós tapasztalatokról is beszélgettünk. A Nano Energies magyarországi tevékenysége kapcsán rögzítette: „célunk, hogy óránként több tíz megawattnyi rugalmasságot tudjunk felajánlani, elsősorban az áramot fogyasztó eszközökön keresztül.”
Megszületett kedd este az uniós tagállamok közötti megállapodás a villamosenergia-piaci reform főbb kereteiről. Ezt a német–francia alku tette lehetővé, amivel mindkét nagy tagállam elért számára fontos eredményeket. Mindez lényeges következményekkel jár az atomerőművek és az új megújuló energiás kapacitások állami támogatási lehetőségeire. A keddi megállapodást 26 tagállam támogatta, egyedül Magyarország tartózkodott a spanyol soros elnökség vezetőjének nyilatkozata szerint.
Az orosz Gazprom nem tudja jogszerűen áthárítani az MVM-re azt a pluszköltséget, amit egy új bolgár törvény miatt kell megfizetnie a tranzit után, és egyébként is vannak lehetőségek a helyzet kezelésére, így egyelőre nem kell aggódni a magyar gázellátásért – jelezte több gázpiaci forrás egybehangzóan a Portfoliónak.
Hónapok óta kb. nettó 20 millió köbméter földgáz érkezik Magyarországra naponta a Török Áramlaton Szerbia felől, Ausztria felől viszont hetek óta szinte semennyi. Éppen ezért tűnik veszélyesnek az a friss bolgár törvény, ami durva költségemelkedést okoz az orosz földgázt továbbító bolgár gáztranzitcégnek. Amint hétvégi cikkünkben bemutattuk, félő, hogy az oroszok ezt átterhelik a magyar állami cégre, sőt a gázszállítások akár le is állhatnak a Török Áramlaton. A Szerbia felől érkező jelentős gázimportnak egyébként lényeges szerepe lehetett abban, hogy szinte teljesen megteltek a magyar gáztárolók a fűtési szezon kezdetére.
Aláírta az államfő és pénteken ki is hirdették azt az új törvényt Bulgáriában, amely nagyon magas, 10,2 eurós „energia-hozzájárulást” vezet be az orosz vezetékes földgáz importjára és tranzitjára, illetve regisztrációra kötelezi a bolgár tranzitcéget. Ezek a fejlemények komoly kérdéseket vetnek fel Magyarország Bulgárián, azaz a Török Áramlaton keresztüli orosz gázimportja kapcsán – a vezetéket korábban a magyar gazdaság ütőerének nevezte Orbán Viktor kormányfő. A helyzet komolyságát Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnapi moszkvai nyilatkozata is megerősítette, aki, bírálva a lépést, azt is kilátásba helyezte, hogy leáll Magyarország Bulgárián keresztül történő gázvásárlása. A Portfolio több mint fél tucat hazai és külföldi gázpiaci szakértővel beszélt az elmúlt napokban: a szcenáriók „a minden zavartalanul folytatódik” forgatókönyvtől az orosz gázszállítás teljes leállásáig terjednek.
Bár Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere, Moszkvában arról beszélt, hogy Magyarország energiaellátása biztonságban van, de már utalt egy eddig nem ismert kihívásra is. Bulgáriában kihirdetésre vár egy törvény, amely jelentősen drágábbá tenné a Magyarországra tartó gáztranzitokat is, sőt Szijjártó kilátásba helyezte az orosz gáztranzit esetleges leállását is.
A Napenergia Plusz Programról szóló friss kormányhatározat a gyakorlatban azt jelenti a Portfolio kormányzati körből megerősített értelmezése szerint, hogy a kormány lezárja a két éve elindított 201 milliárd eurós lakossági napelemes és fűtéskorszerűsítési pályázatot, azaz nem hirdeti meg a korábban tervezett második pályázati kört, és az így felszabaduló forrásból indítja el a 75,8 milliárdos keretösszegű új programot. Összefoglaljuk röviden, hogyan jutottunk idáig, és ez mit jelent.
Három főbb területen tervezi módosítani az atomenergiáról szóló törvényt a kormány, amelyek közül leginkább két új eljárásrend bevezetése a fontos, és amelyek a Paks II. kapacitásbővítése, illetve a Paks I. tervezett üzemidő hosszabbítása miatt is lényegesek – derült ki a kormány társadalmi egyeztetési felületére feltöltött tervezetből. Az Euratom felé előzetesen már elküldte a tervezetet a kormány, amely alapján a hatósági eljárási folyamatok jócskán felpöröghetnek, az anyaghoz pedig most péntekig még bárki hozzászólhat.
Érdemben, a Portfolio kalkulációi szerint 0,8%-ponttal, mérsékelte idén szeptemberben az éves alapú inflációt az, hogy a tavaly nyári rezsiváltozások akkor megugrasztották a lakossági gáz- és áram egységárát, ami most kipörgött a bázisból. A KSH ma közzétett adatai azt is jelzik, hogy a gázárak esése mellett a PB-gázpalack cseredíja továbbra is magasan maradt, az egységes fűrészelt tűzifa ára pedig újra meglódult a fűtési szezon kezdetéhez közeledve.
Október 13-án lép majd hatályba a napelemek betáplálási stopjának feloldásáról szóló kormányrendelet, amelyet a Portfolio múlt heti konferenciáján jelentett be Lantos Csaba energiaügyi miniszter, illetve Juhász Edit, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke, de máris átírt benne két betűt a kormány a tegnap éjjeli Magyar Közlöny segítségével, amely egy szokatlan „helyesbítés” részt is tartalmaz. Összefoglaljuk röviden, hogy hogyan jutottunk idáig és mit takar a két apró módosítás.
A Mol üzleti környezetének megváltozása és az, hogy nem kap EU-s pénzt a tervezett projektekre, oda vezetett, hogy „bizonyos beruházásokat át kell gondolnunk, és ez érinti a kőolaj-diverzifikációs fejlesztéseket is" – írta a Portfolio kérdésére az olajtársaság sajtóosztálya. Eredetileg arra voltunk kíváncsiak, hogy mi a nemrég bejelentett 7000 milliárd forintos kormányzati fejlesztési programból a 400 milliárd forintos finomítói rugalmassági beruházási terv háttere. Bár érdemi választ erre a kérdésünkre nem kaptunk, de azt kiemelte hivatalos reakciójában a Mol: többek között azért jutottak arra a következtetésre, hogy átgondolják a beruházásokat, mert az Európai Bizottság nem ad forrást a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközön (RRF) keresztül a tervezett projektekre, miközben meg nem térülő beruházásokat is végre kell hajtaniuk.
Miközben az új uniós források brüsszeli kifizetését blokkolják a jogállamisági viták, mégis Magyarország vezeti az erről szóló rangsort az Európai Bizottság adatvizualizációs oldalán. Három egyszerű technikai okkal lehet ezt a furcsa helyzetet megmagyarázni, amely helyzet egyébként nem a magyar teljesítménnyel függ össze, így nem is érdemes egyelőre nagy jelentőséget tulajdonítani neki.
Már az ötödik javaslatot terjesztette elő a magyar kormány az Európai Bizottságnak a szélerőművek építésének szabályozásáról, és az őszre várható megállapodás után elsősorban a nyugat-magyarországi területeken tervezi engedélyezni az új kapacitások kiépítését, növelve egyúttal a magyar tulajdonosok arányát is – többek között ezeket jelezte a Planet Budapest 2023 Expo és Élményprogramon pénteken Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára.
A péntek reggeli energiaügyi minisztériumi közleménnyel összhangban a péntek este megjelent rendelettel tényleg lefelezte a kormány az október 1-től induló gázévben a távhőtermeléshez szükséges gázárakat. Ez tehát azt jelenti, hogy a korábban jelzett harmadával csökkentés helyett felezést hajtott végre a távhőtermeléshez szükséges gázértékesítés, illetve a vállalati és önkormányzati ügyfelek felé értékesített távhő esetén a kormány.
Féléves csúcsra erősödött a dollár az euróval, illetve a forinttal szemben is, és közben a forint az euróval szemben is ennek a határán táncol, így megnéztük röviden, hogy mit üzennek a grafikonok a technikai elemzés szemüvegén keresztül.
Miután kiadta a környezetvédelmi engedélyt múlt pénteken a lengyel hatóság az ország első atomerőművére, tegnap aláírta a tervezési szerződést a lengyel atomerőművi állami vállalat (PEJ) a két amerikai cég által alkotott konzorciummal, így a tervek szerint 2026-ban elindul az építkezés és az első atomerőművi blokk 2033-tól már termelni is fog, az alap forgatókönyv szerint 60 évig. A lengyel miniszterelnök (képünkön) történelmi döntésnek minősítette a szerződés aláírását, amely egy új korszak kezdetét jelenti az országban a szénmentesség elérése érdekében.
Havonta ránézek egyszer azokra a papírokra, amikből előbb vagy utóbb venni szeretnék. Általában a hetes chartokat...
A Dél-kaliforniai Egyetem új kezdeményezése Kalifornia állam közel 6,5 kilométernyi csatornarendszerét tiszta energiaforrássá...
A házasság felbomlása után a vagyonmegosztás nem csak jogi, hanem érzelmi kihívás is. A családjogi kérdések területén... 
Szabályozó előírás, fogyasztói elvárás, marketingeszköz: a fogyasztói termékek egyre nagyobb részénél kerül... 
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Így kerüld el a leggyakoribb hitel-elutasításokat - legális kiskapuk banki...
A kérdés és a blog témája alapján úgy tűnhet, hogy a válasz egyértelműen nem lesz. Meglepú módon jobb a helyzet...
Szekeres Viktorral a Gloster Nyrt. alapítójával beszélgettünk
Kilépünk az összeszerelő-üzem szerepből?
Hétvégén tartják az elnökválasztás második fordulóját.
