A kamatdöntés ismertetése után holnap is megtartja a kamatdöntés utáni tájékoztatóját, amely ezúttal már nem online lesz - jelezte közleményében a Magyar Nemzeti Bank.
Változatlan működési környezettel számolnak a bankok az első félév után az év második felében is. A hitelkereslet és a gazdasági környezet javulása mellett a jövedelmezőség romlik, az ügyfélkockázatok emelkednek - számolt be az MNB friss banki konjunktúrafelmérésének eredményéről.
Az MNB azonnali hatállyal megtiltotta egy magánszemélynek, hogy Magyarországon jogosulatlanul betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő elfogadása, illetve portfóliókezelés befektetési szolgáltatási tevékenységet végezzen. A jegybank a magánszeméllyel szemben piacfelügyeleti eljárást folytat, a gyanú szerint ugyanis legalább kétszáz természetes személyt érintően az MNB engedélye nélkül jogosulatlanul forrásgyűjtési tevékenységet végez - közölte az MNB.
Szinten tarthatja a kamatokat a Magyar Nemzeti Bank a holnapi ülésén: noha a gyenge gazdaság további kamatcsökkentést indokolna, a volatilis forintárfolyam és a júliusban megugró infláció óvatosságra intheti a jegybankot – ez derül ki a Portfolio által megkérdezett elemzők válaszából. Az év hátralevő részében folytatódik a kamatcsökkentés az elemzők szerint, de ennek mértéke elsősorban attól függ, hogy a külső környezet hogyan alakul.
Bár a kibocsátáscsökkentés és a faültetés a klasszikus vállalati fenntarthatósági projektek közé tartozik, ma már messze nem elég, ha felelős klímavédelmi elköteleződésről beszélünk. Az MNB a WWF Magyarországgal együttműködésben a természetes élőhelyek helyreállítása mellett döntött, amelyről a mai napon publikálták az élőhely-helyreállítások eredményeit bemutató értéklevelet. Az MNB Fenntartható Pénzügyek Főosztályának vezetője is előadónk lesz lesz a szeptember 4-i Sustainable World konferencián.
Svájc közelebb került a készpénzmentes működéshez, miután elindította az azonnali fizetési rendszert, amely lehetővé teszi a másodpercek alatt történő átutalást - közölte szerdán a Svájci Nemzeti Bank és a SIX pénzügyi infrastruktúra-üzemeltető. Magyarország négy és fél évvel korábban, közvetlenül a Covid előtt, 2020. március 2-án vezette be az azonnali fizetési rendszert.
Az MNB számításai szerint a tranzakciós illeték megemelése idén 0,1, 2025 elejétől 0,2 -0,3 százalékponttal dobhatja meg az inflációt - közölte Matolcsy György jegybankelnök Tóth Bertalan országgyűlési képviselő kérdésére.
2023-ban 3 százalékponttal bővült az elektronikus fizetések aránya Magyarországon, 100 fizetésből 38 már digitálisan zajlott. A lakossági fogyasztáshoz viszonyítva az elektronikus fizetések aránya 5 százalékponttal meghaladja az EU-s átlagot. A területi különbségek szembetűnőek, Magyarország szó szerint kettészakadt: míg Budapesten a vásárlások 54 százaléka zajlik elektronikusan, addig Nógrádban vagy éppen Szabolcsban a vásárlások háromnegyede készpénzben történik. Az MNB Fizetési Rendszer Jelentése nyomán megnéztük, hogy áll most Magyarország "készpénzmentes harca".
A vártnál nagyobb gyorsulást mutató júliusi inflációs adat kellemetlen meglepetést jelent, illetve az infláció szerkezete továbbra is aggasztó – ilyen megállapításokat fogalmaztak meg az elemzők a KSH által ma reggel közzétett júliusi inflációs adatok, illetve az MNB inflációs alapmutatóinak értékelése során. Úgy látják, hogy az MNB emiatt még inkább óvatos lehet egyelőre a kamatpolitika terén, és akár augusztusban meg is állhat a vágási sorozatban, illetve év végéig legfeljebb 1-2 vágás férhet bele jelen állás szerint. Az alábbiakban a négy elemzői kommentárt abc-sorrendben mutatjuk be.
A KSH júliusi inflációs adatai után kiadta saját gyorselemzését a folyamatokról a Magyar Nemzeti Bank. Ez azt mutatja, hogy mindhárom fő inflációs mutatóban gyorsulást látnak éves szinten, illetve mind a négy havi alapú inflációs mutató jóval gyorsabb volt, mint az előző évtized átlaga.
Július végén történelmi csúcsközelben zárt az arany árfolyama, és emiatt minden idők legmagasabb, 6,8 milliárd euró értékű, aranytartalékával rendelkezett a Magyar Nemzeti Bank – derült ki a jegybank szerdai előzetes adatközléséből. A statisztika egyúttal arra is rámutatott, hogy részben azért ugorhattak meg áprilisban a jegybank devizakövetelései, mert akkor hívta le csendben a magyar állam a kínai devizahitelt, aztán a devizakövetelések júliusig tovább nőttek, és kilencéves csúcson, 34,5 milliárd eurón zártak. Mindezekkel együtt a jegybank július végi nemzetközi tartalékai (47,4 milliárd euró) csak hajszálnyira maradtak el a történelmi csúcstól.
Júliusban kissé emelkedhetett az infláció a Portfolio által megkérdezett közgazdászok szerint, ám még így is az MNB toleranciasávjában maradhatott. Néhány szakértő azokban úgy véli, hogy a kötelező akciózás és a korábbi árstopos termékek árkorlátozásának eltörlése a jegybank 2-4%-os célsávja fölé lökhette az inflációt. Drágultak az üzemanyagok, de nőhettek az üdülési, a lakhatási, illetve egészségügyi szolgáltatások árai is. A szakértők úgy vélik, hogy a következő hónapokban emelkedhet a pénzromlás, az év végére pedig megközelítheti az 5%-ot.
2013 márciusában új vezetés lépett a Magyar Nemzeti Bank élére, és ugyanebben az évben a megújult jegybanktörvény kibővítette az MNB feladatait és működési kereteit. Ez alatt a közel tizenkét esztendő alatt számos változás ment végbe a magyar gazdaságban – köztük megannyi gyökeres, gazdaságszerkezeti átalakulás is. A jegybanknak kihívások sorával kellett szembenéznie, hogy teljesítse az elsődleges rábízott célt, és fenntartsa az árstabilitást. Kétrészes esszésorozatunkban a monetáris politika elmúlt közel 12 évét mutatjuk be, és végigvesszük, hogy mit tett azért a Magyar Nemzeti Bank, hogy a magyar gazdaság egy alacsony inflációjú, stabil és fenntartható felzárkózási pályára állhasson. Első esszénkben azzal foglalkoztunk, hogy a hazai monetáris politika milyen válaszokat adott a kihívásokra. Második esszénkben azt mutatjuk be, hogy a Magyar Nemzeti Bank sikeresen lépett a törvényi mandátumainak teljesítése irányába. A célok elérése érdekében a jegybanknak ugyan volt, hogy költségeket kellett vállalnia, ezek azonban a mandátumok teljesülésének nemzetgazdasági haszna révén bőven megtérültek.
Megbírságolta a Magyar Nemzeti Bank az ország legnagyobb építőanyagot gyártó vállalatát, a Masterplastot.
2013 márciusában új vezetés lépett a Magyar Nemzeti Bank élére, és ugyanebben az évben a megújult jegybanktörvény kibővítette az MNB feladatait és működési kereteit. Ez alatt a közel tizenkét esztendő alatt számos változás ment végbe a magyar gazdaságban – köztük megannyi gyökeres, gazdaságszerkezeti átalakulás is. A jegybanknak kihívások sorával kellett szembenéznie, hogy teljesítse az elsődleges rábízott célt, és fenntartsa az árstabilitást. Kétrészes esszésorozatunkban a monetáris politika elmúlt közel 12 évét mutatjuk be, és végigvesszük, hogy mit tett azért a Magyar Nemzeti Bank, hogy a magyar gazdaság egy alacsony inflációjú, stabil és fenntartható felzárkózási pályára állhasson. Első esszénkben azt mutatjuk be, hogy a hazai monetáris politika a kihívások hosszú sora ellenére mindig megfelelő időzítéssel és arányos mértékben, sok esetben innovatívan válaszolt. Az esszé végén kitérünk arra is, hogy a most körvonalazódó globális megatrendek alapján a jövő milyen potenciális kihívásokat tartogat a jegybankok számára.
A magyar gazdaság gyengélkedése ellenére egyértelmű növekedési pályára állt a bankszektor az idei első félévben: a lakossági és a vállalati hitelállomány egyaránt évi 6 százalékos, a betétállomány 10 százalék körüli növekedést mutatott. A köztes szinten megrekedő kamatlábak ellenére különösen kirobbanó formában van az új hitelezés a lakosság esetében: személyi kölcsönből még soha, lakáshitelből pedig csak 2022 első félévében vettünk fel többet az ideinél.
A forint délelőtt gyengült a főbb devizákkal, így az euróval és a dollárral szemben is, de később korrigált. A nap legjobban várt adata az amerikai GDP volt, amely a várakozások felett 2,8 százalékkal bővült. Viszont a második negyedévben a PCE infláció a várakozások alatt alakult. Ez összességében kedvező a Fed-nek, hiszen egy erősebb gazdaság, csökkenő inflációval párosul.
Bírságot szabott ki az MNB az Opusra, miután az megsértette a bennfentes információk közzétételére vonatkozó EU-s jogszabályt.
Az MNB csoportszintű átfogó vizsgálata nyomán összesen 69,75 millió forint bírságot szabott ki a Raiffeisen Bank Zrt.-re és a Raiffeisen Corporate Lízing Zrt.-re. A bank esetében a vállalatirányítás, hitelkockázat, követelésminősítés, értékvesztésképzés, tőkekövetelmény-számítás, számvitel, likviditás, adatszolgáltatás, IT és a betétbiztosítás terén merültek fel különböző súlyú problémák. Mindezek nem veszélyeztetik a bank megbízható működését, de mielőbbi kiküszöbölésük elengedhetetlen - közölte a felügyelet.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A műsor első részében az MNB Monetáris Tanácsának keddi kamatdöntését és az azt követő tájékoztatót értékeltük, de szó volt arról is, hogy mit tehet az MNB a magas szolgáltatásinflációval szemben. Vendégünk volt Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A második blokkban a meglepetést okozó, májusi kereseti adatokról kérdeztük Hornyák Józsefet, a Portfolio makrogazdasági elemzőjét.
Izgalmas lehetőséget mutatunk.
Akkor lesz elégedett, ha elsők leszünk Európában.
Idén is díjazzuk a vállalatok legjobb pénzügyi-gazdasági vezetőit.
Szerinte nem lehet Trumpra bízni újra a hatalmat.
Felvizezve léphetnek életbe az új tőkekövetelmények.
Óriási tüntetések zajlanak az országban, a tűzszünet pedig csak nem akar összejönni.
Mit mutatnak a számok az elnökválasztáshoz közeledve?
Az Erste olaj- és gázipari elemzője a Checklist vendége volt.
