Mintegy hatezer, az ügyfelek számára értékpapír- és derivatív szolgáltatásokat nyújtó befektetési cég számára szigorítaná a tőkeképzési előírásokat és a felügyeletüket - számol be a hírről a Financial Times.
Meghaladta a 25 ezermilliárd eurót az európai befektetési alapokban kezelt vagyon tavaly az Efama becslése szerint. Ezzel az európai teljes GDP-hez viszonyított kezelt vagyon aránya 147%-ra nőtt, Magyarországon a GDP 25%-ának megfelelő vagyon van profi befektetők kezében. Az európai vagyonkezelői piac koncentrációja azonban jelentős, három ország adja a kezelt vagyon 62%-át. Az adatokból kiderül az is, miben előzi meg Magyarország Németországot, az intézményi vagy a lakossági ügyfelek vannak többségben a magyar piacon és miben tér el a magyar portfólió-összetétel a többi európai országétól.
Az intézményi befektetők világszerte arra számítanak, hogy az új technológiai eszközök 2025-re jelentősen átalakítják az ágazatot, de nagy részük még nem próbálta ki azokat - írja a nemzetközi intézményi befektetők körében elvégzett felmérés alapján a Fidelity International.
Egy friss tanulmány szerint ötödével eshetnek vissza az alapkezelői díjak, ez pedig jelentősen megkurtíthatja a profitokat. A szűkülő termékpaletta miatt pedig 2025-re az aktívan kezelt alapok negyede tűnhet el a piacról - írja a Financial Times.
Tárgyalásokat folytat a britek legnagyobb lakossági bankjának számító Lloyds és a második legnagyobb vagyont kezelő Schroders, amelynek értelmében az alapkezelő a jövőben több ezer lakossági ügyfél megtakarításának vagyonkezelését veheti át - írja a Reuters.
Folytatódik a kereskedelmi harc az USA és Kína között, és bár ez utóbbinak egyre kevesebb fegyver van a kezében a visszavágáshoz, a kereskedelmi csörte negatívan hat a globális gazdaság növekedési kilátásaira. A magyar befektetési alapokat kezelő szakértők szerint azért még nem kell egy következő válságot vizionálni, de azért érdemes óvatos befektetési politikát választani. A fejlődő piaci részvények súlyát a profik most inkább csökkentették a mintaportfólióban, pénzpiaci eszközök és nemzetközi kötvények súlya pedig nőtt.
Felfüggesztettek munkájából egy svájci ismertebb vagyonkezelőt, amiért többek között megszegte a cég ajándékelfogadási és levelezőrendszerre vonatkozó politikáját. A hírre a befektetők jelentősebb tőkekivonási igényt nyújtottak be, az alapkezelő pedig kénytelen volt felfüggeszteni a kifizetéseket - írja a Financial Times.
Jelentős hibákat talált a tranzakciós költségek kimutatásánál a brit felügyeleti szerv, néhány befektetési szolgáltató negatív költséget mutat ki, ezzel viszont félrevezetik az ügyfeleket - írja a Financial Times.
A Bank of America Merrill Lynch portfóliómenedzserek körében elvégzett havi felmérése szerint meglehetősen kockázatkerülővé vált a piac, a legnagyobb félelmet jelenleg a kereskedelmi háború kirobbanásának lehetősége jelenti, olyannyira, hogy ennyire legutóbb csak az EU szuverén adósságválságától féltek a szakemberek - írja a Financial Times.
Lassult a pénzpiaci alapok vagyonkiáramlása, ebben nagy szerepe lehet a hozamgörbe rövid végén is látható hozamemelkedésnek. Ettől még a hozamkörnyezet továbbra is alacsony, így a pénzpiaci alapok kétharmada nem is tudott pozitív teljesítményt felmutatni az első félévben. Amelyiknek viszont sikerült, többet hozott, mint az éven belüli bankbetétek, igaz, ehhez többnyire az kellett, hogy forinttól eltérő devizában fektessen be. Ha folytatódik a hozamok emelkedése, a pénzpiaci alapok évek óta tartó nyűglődése is véget érhet.
Piaci kapitalizációjának mintegy ötödét elvesztette az Amundi, miután a befektetők csak az ő olasz alapjaikból több mint egymilliárd eurónyi tőkét vontak ki - számol be a hírről a Financial Times.
Egy friss felmérés szerint az alapkezelők 44%-a azt tervezi, a bankokat kihagyva közvetlenül értékesítenék alapjaikat a lakossági ügyfeleknek, a lépés azonban jelentős profitkiesést jelentene a pénzintézeteknek - írja a Bloomberg.
A németországi terjeszkedés jegyében újabb lépést tett a francia Société Générale: a bank megveszi a Commerzbank EMC-üzletágát, ami a francia pénzintézet becslései szerint 13 milliárd eurónyi kezelt vagyont hoz a házhoz - számol be a hírről a Financial Times.
Közel 1500 közvetítő (főleg többes ügynök) tűnt el tavaly a magyar biztosítási piacról, de összességében pozitív az etikus életbiztosítási szabályozás egyenlege - hangzott el a Magyar Nemzeti Bank mai sajtóeseményén. Bemutatták a felügyelet éves Biztosítási, pénztári és tőkepiaci kockázati jelentését, amelyből kiderült: a követeléskezelők jelentik ma a pénzügyi vállalkozási szektor motorját. Egyes pénztári szereplőknek a cafeteriaváltozások, a tőkepiacnak a MiFID 2 jelenti a legnagyobb kihívást.
A 160 ezer milliárd jent, tehát mintegy 1500 milliárd dollárt kezelő japán állami nyugdíjalap (GPIF) bejelentette: nincs szüksége a jövőben aktív vagyonkezelőkre, csak akkor, ha jobb hozamokat tudnak elérni, mint az indexkövető társaik - számol be a hírről a Bloomberg.
A különböző ingatlanalapok népszerűsége ugyan növekedést mutatott az elmúlt időszakban a hazai befektetők körében, azonban még így is el vagyunk maradva a nyugati tendenciákhoz képest. A növekvő befektetési kedv az alapoknál is több vásárlást, eladást és akár fejlesztést eredményezett, miközben az elérhető hozamok az építőipari költségek növekedése miatt egy-két százalékpontot csökkentek. Mehetnek még vajon lejjebb a hozamok, vagy már elérte a piac az alsó határt? És ha így van, ki fizeti meg a magas építési költségeket? Miért nem jellemző a magyar befektetőkre, hogy hosszú távra tervezzenek? Mit gondolnak erről a legnagyobb ingatlanalapok? Perlaky Zsolt, az OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő ingatlangazdálkodási igazgatója válaszolt a kérdéseinkre.