A Deutsche Bank alapkezelőjének befektetési igazgatója szerint nem tanácsos most bárkinek is kriptodevizába fektetnie, mivel a magas volatilitás, a lehetséges ármanipuláció, valamint az adatveszteség, illetve adatlopás veszélye is fennáll - írja a Bloomberg.
Egyre több alapkezelő és befektetői egyesület emeli fel hangját a januárban életbe lépett MiFID 2-es irányelv egyik fő szabálya ellen, a költségek és díjak részletes kimutatása ugyanis nem segíti, sokkal inkább megtéveszti a befektetőket - számol be a hírről a Financial Times.
Idén három brókercégnek is megszűnt a tagsági jogviszonya a Befektető-védelmi Alapnál (Beva). Mindhárom esetben az MNB vonta vissza a cégek működési engedélyét.
Az abszolút hozamú alapok mellett az ingatlanalapok is átlépték 2017-ben az ezermilliárd forintos kezelt vagyont, amelyben nagy szerepe van a már évek óta tartó hazai ingatlanpiaci felfutásnak. Tavaly nem volt olyan alapkategória, amely annyi pénzt vonzott volna be, mint az ingatlanalapok, a teljes kezelt vagyon közel harmada a 2017-es év termése. Bár az újonnan beáramló pénzek java része a legnagyobb alapoknál csapódott le, a legnagyobb, 9-10%-os éves hozamokat nem ezekkel, hanem a kisebb kezelt vagyonú alapokkal lehetett elérni tavaly.
Tegnaptól él az erősebb befektetővédelmet és piaci szabályozást célzó új EU-s irányelv, a MiFID 2. Miután az élesedést követően is több nyitott kérdés maradt, sokan azt várták, nem lesz zökkenőmentes az első nap. A Bloomberg összeszedte az első tapasztalatokat.
Ma indul útjára a pénz-, tőke- és befektetési piaci szereplők életét felforgató uniós irányelv, a MiFID 2. A piaci szolgáltatóknak számos kihívással kell szembenézniük és még több elvárásnak megfelelniük, de a befektetők sem dőlhetnek hátra, az új szabályozás ugyanis több ponton is megváltoztatja az eddigi befektetési folyamatot. Mostani cikkünkben összeszedtük, milyen fontosabb változásokra készülhetnek mától a befektetők, és milyen fontosabb előírásoknak kell megfelelniük a pénzügyi és befektetési szolgáltatóknak.
Sosem kezeltek annyi pénzt az abszolút hozamú alapok, mint 2017-ben, a jó hozamoknak és a 240 milliárd forintnyi nettó tőkebeáramlásnak köszönhetően mára több mint ezermilliárd forint sorsáról döntenek az alapok kezelői. A legmagasabb éves hozamokat azok tudták zsebre tenni, akik mertek kockáztatni. Három olyan alap is volt tavaly, amely 10% felett hozott befektetőinek, köztük az OTP Supra, amely nemcsak jó teljesítményével, de elképesztő nagyságú kezelt vagyonával is kivívta a figyelmet. A HOLD (korábban Concorde) alapjai ezúttal az alapkezelőtől szokatlan módon rosszul teljesítettek, az OTP viszont nemcsak a hozamokban, de az értékesítésben is brillírozott: a piaci állománynövekedés kétharmadát az ő abszolút hozamú alapjai hozták.
Több rekord is született 2017-ben a hazai befektetési alapok piacán: a szektor idén először lépte át a 6000 milliárd forintos kezelt vagyont, a kötvényalapok mellett már az ingatlanalapok és az abszolút hozamú alapok is ezermilliárd forint feletti vagyonnal bírnak. Az idei részvénypiaci rali kedvezett a részvényalapok felfutásának, a kezelt vagyon látványos bővülése mellett ez a kategória hozta idén a legtöbb, 10% körüli hozamot a befektetőknek. Mostani cikkünkben körbejártuk, melyek voltak a legfontosabb történések idén a magyar befektetési alapok piacán, milyen fontosabb vagyoni és népszerűségi változások történtek az elmúlt években, mely alapok voltak a legkeresettebbek és mennyire támasztják ezt alá a hozamok.
Január elején életbe lép az uniós MiFID 2-es irányelv, ami miatt rendszerösszeomlástól, a piaci kereskedésből való kizárástól és a fat fingerek (elütéses hibák) növekvő kockázatától tartanak a bankok - számol be a hírről a Bloomberg.
Novemberben inkább csak stagnálást mutatott a befektetési alapok piaca, miután a jó keresleti számokat jórészt ellensúlyozták a gyenge hozamok. Múlt hónapban vegyes alapokból és ingatlanalapokból fogyott a legtöbb, miközben a pénzpiaci alapok továbbra is vezetik a listát a legtöbb pénzt vesztő alapok sorában.
Akadozhat a befektetési alapok értékesítése Európában, miután az alapkezelőknek alig három hetük maradt arra, hogy átadjanak minden szükséges információt az értékesítő hálózatoknak - számol be a MiFID 2. bevezetéséhez kapcsolódó újabb kihívásról a Financial Times.
Jelentős különbségek vannak az európai országok között, ha befektetési alapokról van szó, a nyugati országokban inkább a részvény- és vegyes alapok a keresettebbek, míg pénzpiaci alapokat a németeknél vagy osztrákoknál, de még a szlovákoknál és a cseheknél sem nagyon találni. A Portfolio által gyűjtött adatokból kiderül az is, hogy a magyar ingatlanalap-imádat nemcsak a visegrádi országokat, de egész Európát is felülmúlja, sehol sem olyan magas az ingatlanalapok aránya a befektetési alapok piacán, mint nálunk.
Októberben sikerült átlépniük az ingatlanalapoknak az 1000 milliárd forintos kezelt vagyont, ezzel a kötvény- és abszolút hozamú alapok után ez a harmadik kategória az 1000 milliárdos klubban. A vegyes alapok is egyre közelebb kerülnek a hármashoz, miközben a piaci összvagyon már 6100 milliárd forint felett jár.
Világszerte csökken a befektetési alapok költségterhelése és nincs ez másként Magyarországon sem, igaz, a magyar alapok inkább a drágábbak közé tartoznak a Morningstar által vizsgált országok adataival összehasonlítva. Megnéztük azt is, milyen sajátosságok jellemzik a magyar befektetési alapok piacát, és, hogy mennyiben járultak hozzá a háztartások az ingatlanalapok felfutásához vagy éppen a pénzpiaci alapok mélyrepüléséhez.
Egyre több szó esik az utóbbi időben a visegrádi országok szorosabb együttműködéséről, igaz, vannak még bőven konfliktushelyzetek a V4-ek között. Az együttműködési törekvések apropóján megnéztük, milyen fontosabb különbségek vannak a lengyel, magyar, cseh és szlovák alapkezelői piac szerkezetében. Kiderítettük, tényleg egyedi-e a magyarok ingatalanalap-imádata, és megnéztük azt is, hogy a csehek, a lengyelek és a szlovákok is ódzkodnak-e annyira a részvényektől, mint ahogy a magyarok. Egy azért biztos: lélekszámarányosan Magyarország a győztes a befektetési alapokban tartott vagyon szempontjából.
Amundi Alapkezelő:
Hatalmas árverseny alakult ki a piacon a bankok és brókercégek között az elsősorban alapkezelős ügyfelekért, a befektetési elemzésekért elkért összegek sok esetben már olyan alacsonyak, hogy félő, ha ezért fizetnek, azzal a januárban életbe lépő MiFID 2-es szabály másik, az ösztönzőkre vonatkozó előírását szegik meg az alapkezelők - számol be a hírről a Financial Times.
Már január 3-tól rendszeres internalizálóként (SI) működne a Deutsche Bank a kötvénykereskedésben, holott az európai vonatkozó szabályok szerint az előírásnak csak jövő szeptembertől kellene megfelelni. - számol be a hírről a Bloomberg.
A WHO szerint nagyon nem néz ki jól a helyzet.
Háborús híreink vasárnap.
A hatóságok már őrizetbe vették.
Több élelmiszer, víz és orvosi felszerelés fog bejutni.
Aggódnak a balti országok.
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
