Tavaly év végén a vártnál magasabb szinten alakult a GDP-arányos államadósság, hiszen csak jelképes csökkenést láthattunk 2022 végéhez képest. A 2024-es adósságcsökkenés viszont ennél is nagyobb kihívás lehet, hiszen a csökkenő infláció miatt a nominális növekedésünk érezhetően lassul majd, miközben a költségvetés helyzete finoman szólva is ingatag. Persze az év végén kisebb „trükközésekkel” még összejöhet a csökkenő adósságráta, de ehhez már kellene az is, hogy a forint ne gyengüljön sokat idén.
Jelentősen emelkedett a központi költségvetés kamatkiadása 2023-ban, de a legrosszabb forgatókönyvet talán sikerült elkerülni. Az év első felében látott meredek emelkedés tavasszal megtorpant, majd a korábbi éveknél magasabb szinten stagnált az adósságszolgálati kiadás – derül ki a hétfőn publikált végleges államháztartási beszámolóból. Azért a jó hír mellett egy fájdalmas új rekordot is feljegyezhetünk: az év végén először lépte át a költségvetés adóssága az 50 ezer milliárd forintot.
A kelet-közép-európai országok költségvetési hiányai 2024-ben is a legmagasabbak közé tartozhatnak az EMEA-régióban, ez pedig az egyik fontos kockázat a hitelminősítői besorolásuk szempontjából is – figyelmeztetnek friss elemzésükben a Standard & Poor’s (S&P) szakemberei. A hitelminősítő Magyarországon a GDP 4,5 százalékának megfelelő deficitet vár idén, ennél csak a lengyel és a román költségvetés helyzete rosszabb.
A szokásostól eltérő adatközlés keretében ismerhettük meg csütörtökön a 2023-as költségvetés végleges pénzforgalmi hiányadatát. Ezek szerint tavaly 4593 milliárd forintos mínusszal zárt a büdzsé, amit a 2022-es deficitadathoz képest akár kedvezőként is lehetne értékelni, de ez a viszonyítás nem ad valós képet a folyamatokról. Három hivatalos hiánycélt sikerült a kormánynak tavaly túlszárnyalnia és a december 30-án kiadott prognózisában szereplő 2023-as deficitszámnál is magasabb lett a hiányadat. Nem véletlen, hogy egyesek kongatják a vészharangot: a gazdaságpolitika alacsony költségvetési hiányra törekvő szándéka kiveszőben van.
Októberben emelte meg a kormány 5,2 százalékra az egész éves hiánycélt, de a KSH most közölt adatai szerint már a szeptemberben záruló harmadik negyedévig az összesített deficit 5,4 százalék volt. A különadók sokat javíthattak a termelési adóbevételeknél. Nagyon nagy kérdés, hogy a kormány 2023 egészére közölt 5,9 százalékos hiánybecslése tartható volt-e, és nem emelkedett 6 százalék fölé a GDP-arányos deficit.
Megszületett csütörtökön a tagállamok között a megállapodás a Stabilitási és Növekedési Egyezmény (SGP) reformjáról, ami rövid távon nagyobb költségvetési rugalmasságot tesz lehetővé, hosszabb távon viszont komolyabb fegyelmet követel meg a kormányoktól. Mivel a reform nem nyúlt hozzá a túlzott deficit eljárás alapvető szabályrendszeréhez, ezért az idén várhatóan 5,2-6% közötti GDP-arányos államháztartási hiány miatt jövő nyár körül elindul Magyarország ellen a túlzott deficit eljárás, akárcsak további mintegy tucatnyi ország ellen. Az eljárás keretében egy néhány évig tartó kiigazítási pályát szabnak majd meg a magyar kormánynak, amelynek első éveiben a megugró kamatkiadások miatt nem kell akkora erőfeszítés, és például a védelmi kiadások hatását is figyelembe lehet venni. De mindezzel együtt is egy erős kontrollt kap a nyakába a magyar költségvetési politika, ami a 2026-os választások környékén segíthet leszokni a fiskális alkoholizmus jelenségéről. Frissítés! Cikkünk előző verziójában a túlzott deficit eljárás kapcsán írtuk a 4-7 éves kiigazítási pályát, de az új rendelet az SGP korrektív ágában - tehát a túlzott deficit eljárásban - nem szab meg ilyen konkrét időintervallumot, hanem az Európai Bizottság egyedi mérlegelési jogköre alapján várhatóan csak 2-4 éves kiadási pályákat fog javasolni az egyes országoknak, így ez magyar szempontból, a 2026-os választásokra is tekintettel még feszesebb költségvetési mozgásteret jelent.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A műsor első részében a friss, novemberi inflációs adatot elemeztük, illetve szó volt arról is, hogy miként alakulhatnak az árak jövőre. Vendégünk volt Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője. A második blokkban a novemberi deficit volt a téma, amelyet csak egy egyszeri tétel tudott megmenteni attól, hogy a valaha volt 2. legmagasabb 11. havi hiány legyen. Erről Csiki Gergelyt, a Portfolio lapigazgatóját, makroelemzőjét kérdezzük.
A kormány továbbra is elkötelezett a 2024-es 2,9 százalékos hiánycél tartása mellett, ez az egyetlen esély, hogy elkerüljük az uniós túlzottdeficit-eljárás elindítását Magyarországgal szemben – mondta egy csütörtöki konferencián Varga Mihály. A pénzügyminiszter szerint a magyar gazdaság jövőre visszatérhet a dinamikus növekedési pályára, illetve fontos lépést tehetünk az energiabiztonság felé is.
Megjelent a költségvetés első tíz hónapjának egyenlege. Ez alapján pedig nagyon úgy tűnik, hogy a kormány nehéz helyzetbe került, még a megemelt új idei hiánycél teljesítésének ügyében is. Költségvetési gyorsértékelése az előzetes adatok megjelenése után.
Októberben 222,6 milliárd forintos hiánnyal zárt a költségvetés, ami beleillik az elmúlt néhány év adatába összességében (leszámítva a tavalyi - kifizetési stop miatt kialakult - többletes októberi hónapot). Ezzel az első tízhavi pénzforgalmi hiány meghaladta az eredeti célt. Cikkünkben röviden bemutatjuk, hogy milyen lehetőségei maradtak a kormánynak az utolsó két hónapban a megemelt hiánycél szempontjából.
Ukrajna gazdasága 2023-ban 4%-kal, 2024-ben pedig 5%-kal fog növekedni - mondta Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank október 12-én Marrákesben tartott éves találkozóján
Az idén a GDP 5,5 százaléka, 2024-ben pedig 3,8 százaléka lehet a magyar költségvetés hiánya – derül ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerdán megjelent Fiscal Monitor kiadványából. Vagyis a szervezet szakértői szerint még a kormány által 5,2 százalékra emelt deficitcél teljesülése is kockázatos, és lassan a jövő évi 2,9 százalékról is lemondhatunk.
Azzal, hogy a kormány 3,9 százalékról 5,2 százalékra emelte az idei GDP-arányos hiánycélt, egyáltalán nem oldódtak meg a költségvetési gondjai. Már félévkor is inkább 6 százalék körüli deficit látszott reálisnak 2023-ra, most egy friss elemzés szerint pedig akár a 7 százalékot is meghaladná, ha nem hozna további intézkedéseket a kormányzat. Vagyis még mindig a nemzeti össztermék mintegy 2 százalékának megfelelő összeget kellene valahonnan előteremteni az év végéig. Ráadásul a 2024-es cél is veszélyben van, további lépések nélkül nehezen teljesíthető a 2,9 százalékos hivatalos cél.
A GDP-növekedés nem fogja elérni a költségvetési törvény módosításának elfogadásakor prognosztizált mértéket, vagyis az 1,5%-ot - írja friss véleményében a Költségvetési Tanács. A költségvetési hiánycél mai emelése kapcsán hangsúlyozza: a megemelt hiánycél a Tanács véleménye alapján tükrözi a gazdasági és költségvetési folyamatokat, de a KT az új hiánycél mellett is szükségesnek látja a kiadások szoros kontrollját. A költségvetés egyensúlyának tartós javítása a KT véleménye szerint a jövőben további intézkedéseket tesz szükségessé.
Az idei második negyedévben a kormányzati szektor hiánya 308 milliárd forint volt a KSH közlése szerint. Ezzel a deficit négy negyedéves gördülő átlaga 8,2%-ra emelkedett a GDP arányában. Már egy éve tart a deficit emelkedése, a parlamenti választások előtt megindult kiköltekezés, valamint az energiakrízis következményeit még mindig viseli a büdzsé.
Az Európai Unió vezetői megértették, hogy Románia a szomszédságában zajló háború kockázatai, az Ukrajnának és Moldovának nyújtott segítség közepette nem tudja tartani, ezért módosítania kell a költségvetési törvényben vállalt hiánycélt, amelynek teljesítése az uniós támogatások folyósításának egyik feltétele - közölte pénteken a román miniszterelnök.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Moszkvát is célba vehetik az ukránok.
Hamarosan az EKB is lazíthat.
Hatalmas beruházások zajlanak.
Ráadásul az anyacég úszik a profitban.
Többek között erről volt szó a keddi Checklistben.
Többek között erről volt szó a hétfői Checklistben.