Az európai szélerőmű-iparág új megállapodásra tett javaslatot, amely alapjaiban alakítaná át a kontinens energiaellátását: legalább 100 GW-nyi új offshore szélerőművi kapacitás kiírását sürgetik a következő évtizedre. Az iparág egyúttal azt ígéri: 2040-ig 30%-kal csökkenti a költségeket – ha a politikai akarat is kitart mellette.
Egy 30 millió eurós tőkebefektetés révén a Panasonic tovább mélyíti együttműködését a tado°-val, amely Európa piacvezető, gyártófüggetlen szereplője az otthoni energiamenedzsment megoldások terén – jelentette be a vállalat a napokban az IHS 2025 kiállítás és vásár keretében. A közlemény szerint a Panasonic négy európai gyára közül az egyik már idén szeptemberben karbonmentessé válhat.
Az EU fordulóponthoz érkezett a versenyképessége, dekarbonizációja és biztonsága szempontjából egyaránt, és nyilvánvalóan cselekednie kell.
Együttműködésre lépett az OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt. (OTP IBA) és a Green Cloud: az alapkezelő immár jelentős mennyiségű zöldenergiát használ ingatlan-portfóliójában, biztosítva ezzel bérlői számára is a környezetbarát energiaellátást. A zöldenergia-szolgáltató öt nagyvállalati ügyfele összesen közel 500 GWh tiszta energiára szerződött le - szerepel a Green Cloud közleményében.
A világ legnagyobb ingatlanpiaci eseményén - a 2025-ös MIPIM-en - több mint 20 000 szakember gyűlt össze Cannes-ban, ahol a geopolitikai bizonytalanságok, a mesterséges intelligencia hatásai, a dekarbonizáció és a bérlői igények változásai voltak a fő témák. A négynapos rendezvényen jelentős beruházásokat jelentettek be, és optimista hangulat uralkodott a piac jövőjét illetően - derül ki a rendezvény sajtóközleményéből.
A világ legnagyobb technológiai vállalatai és energiaigényes ipari szereplői együttes nyilatkozatban álltak ki a nukleáris energia mellett, annak kulcsszerepét hangsúlyozva az elektrifikáció és az adatközpontok növekvő energiaigényének kielégítésében. Ugyanakkor a konkrét nukleáris projektek, különösen a kis moduláris reaktorok (SMR-ek) terén továbbra is jelentős bizonytalanságok vannak - derül ki a Financial Times írásából.
Az Európai Bizottság elindította a társadalmi konzultációt az új Állami Támogatási Keretről a Tiszta Ipari Megállapodás (CISAF) keretében, amely meghatározza, hogyan ösztönözhetik a tagállamok a klímavédelmi és ipari fejlesztési célokat állami forrásokból.
Donald Trump amerikai elnök vámok emelésére vonatkozó fenyegetései miatt a világ jelentős kereskedelmi zavarokra készül. Miközben a protekcionizmus ismét divatba jött, és olyan országok, mint az Egyesült Államok, gazdasági biztonságuk megerősítése érdekében támogatják a kritikus hazai szektorokat, a szabadkereskedelem visszafordítása Trump elnöksége alatt fel fog gyorsulni, ami messzemenő következményekkel jár majd – nem utolsósorban a klímaváltozás elleni küzdelem terén.
Az ESG-szabályozás célja a fenntarthatósági kockázatok felismerése és minimalizálása, miközben a vállalatok számára versenyelőnyt is teremthet – hangsúlyozta Molnár Csaba Gábor, az SZTFH ESG vezetője a Portfolio Green Transition & ESG 2025 konferencián. A fenntarthatósági elvárások az energetikai szektorra is komoly nyomást helyeznek: Fazekas László, az MVM gazdasági vezérigazgató-helyettese szerint az innováció és a szabályozás egyszerűsítése elengedhetetlen a versenyképesség javításához. A vállalati ESG-tudatosság társadalmi dimenziója is egyre nagyobb figyelmet kap – szakértők szerint az esélyegyenlőség és az akadálymentesítés nemcsak etikai, hanem gazdasági szempontból is kulcskérdés.
A geopolitikai helyzet jelentette a legnagyobb kihívást tavaly az energiaszektorban. Az érintett vállalatok vezérigazgatóinak 55 százaléka ezt sorolta az első helyre a gazdasági bizonytalanság és a Gen AI okozta versenyhelyzet előtt – állapítja meg Energy CEO Outlook jelentésében a KPMG. A vállalatvezetők 78 százaléka azonban 2023-hoz hasonlóan így is optimista a cég növekedését illetően a következő három évben -tájékoztatta a Portfolio-t csütörtöki közleményében a tanácsadócég.
Az Európai Unió azt tervezi, hogy tartósan lazít az energetikai beruházásokat érintő állami támogatási szabályozásán – derül ki a Financial Times által látott jogszabálytervezetből. A cél, hogy az EU megőrizze versenyképességét a globális piacon, különösen Kínával és az Egyesült Államokkal szemben. Ugyanakkor a lazább szabályok torzíthatják a piacot, mivel a nagyobb gazdasági szereplők jelentős előnyre tehetnek szert kisebb versenytársaikkal szemben.
Az ESG területén több meghatározó trend rajzolódik ki 2025-re: Az amerikai klímapolitika és az európai "szabályrengeteg" új kockázatokat és lehetőségeket is hoznak az idei évben, míg ezekkel párhuzamosan a technológia fejlődése is tovább zakatol, az emberek pedig egyre sűrűbben kénytelenek megismerkedni a klímaváltozás következményeivel. Március 6-án a Green Transition & ESG konferencián a felsorolt témák legtöbbjével foglalkozunk, ennek apropóján összefoglaltuk azokat a nagyobb ívű jelenségeket, amelyek a gazdasági élet szereplőit, de valójában az egész társadalmunkat érinthetik.
Az Európai Bizottság bemutatta a Tiszta Ipari Tervet, amelynek célja az uniós ipar versenyképességének növelése és a dekarbonizáció felgyorsítása. A terv az energiaintenzív iparágak és a tiszta technológiák támogatására összpontosít, miközben csökkenti az energiaköltségeket, ösztönzi a tiszta termékek iránti keresletet és erősíti az európai ipari ellátási láncokat. Az EU több mint 100 milliárd eurót (40 000 milliárd forintot) mozgósít a zöld átmenet finanszírozására, valamint egyszerűsíti az állami támogatási szabályokat és az ipari beruházások engedélyezési eljárásait. A kritikus nyersanyagokhoz való hozzáférés biztosítása és a körforgásos gazdaság megerősítése szintén kulcsszerepet kap, hogy az unió fenntarthatóbb és önellátóbb ipari modellt alakíthasson ki.
Az Európai Bizottság új költségvetési keretrendszerének és versenyképességi reformjainak célja, hogy az Európai Unió a polgárokat, vállalkozásokat és régiókat támogassa, valamint a biztonságot és gazdasági ellenállóképességet növelje. Az új költségvetés, amely 2028-ban lép életbe, az EU-nak új kihívásokra kell választ adnia, miközben biztosítania kell a NextGenerationEU program visszafizetését és a tagállamok stabil pénzügyi hozzájárulását – közölte szerdán az uniós végrehajtó testület a többéves pénzügyi keret reformjáról szóló bejelentése kapcsán. Brüsszel most nyilvános konzultációt indít és mindenki észrevételeire számít.
Felgyorsultak az események: egy-egy EU-s jogszabályi változás vagy új rendelkezés, országok és iparágak piacait forgathatja fel és terelheti új irányok felé, különösen akkor, ha ezek az új szabályok a zöld átmenet érdekében lépnek hatályba. Már a 2024-es év sem volt eseménymentes, de 2025 is tartogathat még meglepetéseket. Milyen összefüggés van az EU emissziókereskedelmi rendszere és a tengeri szállítmányozási költségek várható növekedése között? Veszélybe kerültek a klímacélok az energiaárak mérséklődésével? Mennyi pénzt kaphat csak Magyarország az EU Modernizációs Alapjából a megújuló energiára való átállásra? Mi fogja vissza az ígéretes zöld technológiákat, és melyek azok, amikre érdemes 2025-ben odafigyelnünk? Az EU-s jogszabályi háttér, az energiapiac, a kibocsátáskereskedelmi piac, a technológiai fejlődés és a forrásszerzés összefüggéseiről kérdeztük Papp Bernadettet, a Pact Capital szenior piaci elemzőjét.
Az Európai Bizottság Versenyképességi Iránytű címmel minap bemutatott gazdaságélénkítő stratégiája új megközelítéssel közös ütemtervet jelöl ki a dekarbonizáció és a versenyképesség ügyének együttes előrevitele érdekében. A terv célja az uniós energiaárak csökkentése, az innovatív tiszta technológiák, beleértve az autógyártás területén az európai ipar pozíciójának megerősítése, a szén-dioxid-kibocsátáscsökkentés és az elektrifikáció felgyorsítása, de az egyenlőtlen versenyfeltételekből hasznot húzó nemzetközi versenytársak is szigorúbb hozzáállásra számíthatnak az EU részéről.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Ezt pedig akár a piac is megbüntetheti.
Vezetők nélkül marad az űrügynökség.
Ennyire erős a verseny?
Friss adatok érkeztek.
Sötét felhők a költségvetés felett.
