2025. augusztus 18. 10:30 | Szabó Ákos
Miközben a világ éppen az ukrajnai béke felcsillanó esélyére figyel, Izrael Hamász elleni háborúja immár 22 hónapja tart. Az iszlamista szervezet – melyet a Nyugat terrorcsoportként tart nyilván – 2023. október 7-én támadta meg a zsidó államot, mely erre válaszul a Hamász által kormányzott, palesztinok lakta Gázai övezet el-, azaz a 2005-ös kivonulás utáni visszafoglalását tűzte ki egyik fő céljaként. A sok évtizedes történelemre visszatekintő izraeli-palesztin konfliktus valaha volt legvéresebb kiújulásának második évfordulójához közeledve azonban Jeruzsálem kétségkívül legfontosabb szövetségese, az Egyesült Államok támogatása talán ingatagabb lábakon áll, mint valaha, ha a lakosság körében végzett közvélemény-kutatásokat nézzük. A tengerentúlon egyre-másra jelennek meg az azt firtató elemzések, hogy az Izraelt, különösen Benjamin Netanjahut és a kormányfő gázai offenzíváját kritikusan szemlélő amerikai választók nézeteit a washingtoni politikai elit sem ignorálhatja túl sokáig, csak a saját kárán. És ez nemcsak a demokratákra igaz: nemrég a republikánus oldalon szintén megjelentek Izraellel kapcsolatos törésvonalak, sőt, Donald Trump MAGA-bázisának egyik leghangosabb szószólója odáig ment, hogy népirtást emlegetett Gázában. Ha a közel-keleti helyzet és annak amerikai megítélése az eddigi mederben folyik tovább, a republikánus elnök akár Joe Biden és Kamala Harris tavalyi sorsára jutva egy pártját durván megosztó kérdés kellős közepén találhatja magát.
