innováció

K+F forráselosztások változtatását javasolja Parragh

A 2014-2020-as fejlesztési időszak uniós pályázati kiírásai ugyan lassabban jelennek meg, mint kellene, de ugyanakkor a tartalmukat tekintve tükrözik a gazdaság elvárásait - mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. A kormány és a gazdasági szereplők közötti egyeztetést pozitívan látja az elnök. Az MKIK véleménye szerint, az ország innovációs potenciáljához képest a forrásokat nem kellő hatékonysággal használják.

Újabb világraszóló magyar sikertörténet született

Egy szombathelyi cég is felkerült azon 185 kis- és középvállalkozás közé, amelyek összesen 26 országból pénzt nyertek a Horizont 2020 keretprogram kkv-támogató eszközének most nyilvánosságra hozott pályázati fordulójában. A rendkívül erős nemzetközi mezőnyt érzékelteti, hogy 2057 pályázatból választották ki a 185 nyertest, így a magyar fejlemény (is) világraszólónak nevezhető.

Nagy dobásra készül a volt gazdasági miniszter

Ennél a kormánynál nem igazán érnek célba a high-tech digitalizáció üzenetei. A kisebb, tudásgazdag magyar cégek támogatására lenne szükség egy újabb autógyár vagy gumigyár Magyarországra csábítása helyett - véli Kóka János volt gazdasági miniszter, a mobilfizetési megoldásokat fejlesztő Cellum Zrt. elnök-vezérigazgatója. Szerinte az Internetkon csak egy kommunikációs menekülőpálya, Budapestből pedig soha nem lesz startup főváros, de például a kormány gazdaságdiplomáciája jól működik, és a keleti nyitás sem egy üres szlogen. Kóka azt üzeni Szijjártónak, hogy ha lehet, ne erőltesse a képzett munkaerőt elszívó shared service központok Magyarországra vonzását. A Cellum milliárdos nagyságrendű forrásbevonásra készül, amiből elsősorban Kelet-Ázsiában terjeszkednek, illetve egy új nemzetközi átutalási megoldás fejlesztésén dolgoznak. A szakembert a Bitcoinról is megkérdeztük, és megosztotta velünk vízióját a jővő mobilfizetéséről is.

Kitolhatjuk a sok EU-pályázatot, de erre érdemes figyelni

Nincs azzal gond, ha a 2014-2020-as uniós ciklus első felében hullámszerűen megjelenik az összes uniós pályázat, ha menetközben majd az igényekhez igazítják a kereteket, az intézményrendszer pedig rugalmas és megfelelő képzést kap - értettek nagyjából egyet a szakértők abban a panelbeszélgetésben, amely a keddi Vállalati Növekedés 2015 című konferenciánkon jött létre. A pályázatok kiírása a bankok kockázati étvágyát is fokozatosan emelheti a hitelezés terén, a hitelkeresletet pedig az is serkentheti, ha a pályázatok kiírói világosan kommunikálják, hogy mely célokra lesz, illetve nem lesz forrás. A szakértők külön-külön kifejtették véleményüket arról, hogy az eddig megjelent GINOP-pályázatok feltételrendszerét hogyan látják, tekintettel arra, hogy az elmúlt hetekben erről egy kormányzati konzultáció is zajlott.

Gyökeres változás jön a K+F pályázatoknál - Mi a lényeg?

Az eddigi széttöredezett rendszer helyett egy egységes, átlátható kutatási, fejlesztési és innovációs pályázati rendszer alakul ki Magyarországon, amely forrásokkal kapcsolatos szemléletben is gyökeres változást hoz - hangsúlyozta egy szerdai háttérbeszélgetés keretében Pálinkás József. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke számos gyakorlati példával is alátámasztotta, hogy ez a változás mit jelent majd, és érzékeltette: a tét nem kicsi, hiszen a 2014-2020-as uniós ciklusban összesen mintegy 1200 milliárd forintnyi forrás megfelelő, a fenntarthatóságra is koncentráló felhasználásáról van szó.

Itt a nagy lehetőség! 90 milliárdnyi új EU-s pályázat érkezett

Pálinkás József hétfői ígéretével összhangban valóban rövid távon, már kedd este megjelent a kutatás-fejlesztési és innovációs szektor által már nagyon várt 50, illetve 40 milliárd forintos keretösszegű pályázat. Az biztos, hogy a nagy keretösszeg ellenére tömegek nem fognak nyerni, hiszen a projektek előírt mérete miatt legfeljebb 180 nyertessel lehet számolni a két pályázatból összesen. Ők azonban legalább jövő tavaszig izgulhatnak, hiszen a pályázatok november közepén és végén nyílnak meg, és az első értékelési szakasz csak jövő februárban, illetve márciusban lesz. Mindez tehát Pálinkás figyelmeztetésével összhangban azt is jelenti: nem érdemes kapkodni, hanem alaposan tanulmányozni kell a kiírásokat, a beleírt korlátozásokat; a kizáró tényezőket pedig mindenképpen komolyan kell venni a felesleges munka elkerülése érdekében.

Kemény üzenet jött az uniós K+F-pályázatra készülőknek

A 2020-ig tartó uniós költségvetési időszakban a kutatás-fejlesztés (K+F) csak akkor támogatható, ha annak eredményeképpen új termék születik, ha ez elmarad, akkor vissza kell fizetni a támogatást - mondta Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára egy mai budapesti rendezvényen.

A robotok elveszik a munkánkat, de vannak még ötleteink

Robotizáció, sharing economy, innováció - sokak szerint olyan változások előtt állunk, ami teljesen átalakítja a gazdaságok működését. Szétverni ugyan nem kell a gépeket, de a kihívásokhoz alkalmazkodni kell. Annál is inkább, mert óriási szükség van a termelékenység növelésére.

Ebbe önti a pénzét a világ leggazdagabb embere

Mire figyeljünk a júliusban érkező kutatás-fejlesztési pályázatoknál?

Öt olyan új uniós pályázat is várható a délelőtti bejelentés alapján már júliusban, amely a kis- és középvállalkozói kör számára érdekes lehet, de fontos tisztában lenni néhány fő tendenciával a kutatás-fejlesztési és innovációs pályázatoknál - hívta fel a figyelmet Dr. Somogyi Andrea a Napi Gazdaság mai konferenciáján.

Újabb világraszóló magyar sikertörténet született

A napokban hirdették ki az Európai Unió kkv-knak szóló kutatás-fejlesztési pályázata második fázisának eredményeit és a nyertesek között egy budapesti székhelyű cég is feltűnik, ami igen nagy, mondhatni világraszóló sikernek számít. A Hungaro Lux Light Kft. sikere azt jelenti, hogy bő félmilliárd forintnyi uniós forrást nyert arra, hogy az utcai LED-világítás hatékonyságát optikai kialakítás révén 15%-kal növelje. Ezzel a tavaly indult uniós keretprogramban már 9 magyar cég nyert, összesen 7,8 millió eurót, azaz közel 2,5 milliárd forintot.

Lista azokról, akik vagyonokat keresnek mások tönkretételével!

Időnként fel-fel bukkannak olyan vállalatok a világban, amelyek forradalmasítanak egész iparágakat. Elég, ha arra gondolunk, hogy az autógyártásban mekkora úttörő volt a Ford, vagy hogy az Apple hogy változtatta meg a mobilhasználatunkat, vagy hogy akár a Facebook mit tett az emberek közötti kommunikációval. Most a CNBC 50 startupot gyűjtött össze, amelyek olyan innovatív technológiákkal robbantak be, ami könnyen a következő Facebookká vagy Apple-é teheti őket. Ez nekik jó, a világnak is jó, a versenytársak azonban nem örülnek neki.

Mi történt a válság óta?

Lendületbe jött 2014-ben a hazai biztosítási piac, egyre több és egyre jobb üzleti lehetőségeket kínálva ezzel a szektor szereplői számára. Bár a válság előtti növekedés sokaknak még csak álom, és a szabályozói változások is sok fejtörést okoznak, bizakodóbban tekinthet a szektor a jövőbe, mint az elmúlt években bármikor.

Milyen potenciált látnak a járműgyártók a piacon?

Az elmúlt évek járműipari beruházási dömpingje teszi igazán aktuálissá a Portfolio és a MAGE közös szervezésű Járműipar 2015 című konferenciáját, melyen a szektor meghatározó döntéshozói, vállalatvezetői és szakértői vitatják meg a hazai járműgyártás legfontosabb témáit és a magyar járműipar jövőjét.

Az egészségiparban látják a gazdaság jövőjét

A következő években az egészségipar aránya a gazdaságon belül emelkedni fog, és a 21. század egyik meghatározó iparága lehet - mondta Jakab Zoltán, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete elnöke egy szerdai, budapesti szakmai konferencián.

Mik lesznek az új uniós pályázatok irányai és tartalmai?

A Portfolio aktuális konferenciája az EU-források lehívásához kapcsolódó finanszírozási és üzleti lehetőségeket, az új pályázati-közbeszerzési rendszer jellemzőit és a gazdaságfejlesztés főbb irányait helyezi fókuszába.

Melyek a 2014-2020-as fejlesztési időszak főbb jellemzői? Mi vár a magyar gazdaságra 2020-ig? Mire figyeljünk az új pályázati időszakban? Milyen állami és kereskedelmi banki vállalatfinanszírozási lehetőségekkel számolhatnak a pályázók? Hogyan segíthetnek a tanácsadók a projektgenerálástól a megvalósításig? Ezekre és számos egyéb fontos kérdésre is kaphat választ a Portfolio EU-forrásokkal foglalkozó konferenciáján.

Magyar gazellák, figyelem! - Új pénzügyi termék segíti a robbanást

Azok a magyar startup cégek, amelyek az állami Gazella Program keretében vissza nem térítendő támogatásban részesülnek, egy új pénzügyi garancia termék segítségével könnyebben tudják teljesíteni az ezen támogatáshoz szükséges biztosítéknyújtási kötelezettségüket. Ezt segíti ugyanis a Start Garancia Zrt. új, napokban bejelentett innovációs garancia terméke, amely minimum 10, maximum 80 millió forint értékű garanciát vállal, évi 2,5%-os garanciadíj mellett, az elnyert támogatás értékének 100%-ára.

Csepreghy: erre készüljenek a pályázók!

Az uniós fejlesztési forrásokból a magyar vállalkozások külföldi vetélytársakkal szembeni versenyhátrányát kell ledolgozni - jelentette ki a fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár egy keddi eseményen. Csepreghy Nándor több lényeges irányra is felhívta a figyelmét a pályázatokra készülő vállalkozásoknak, illetve jelezte: a pályázati rendszer úgy változik meg, hogy az garantálja a gazdaság fenntartható fejlődését akkor is, ha 2020. után elapadnak az Európai Uniótól érkező források.

Rossz gombot nyomogatunk: csak így lesznek új munkahelyek

Az innováció három főbb fajtáját különböztethetjük meg, de döntő részben csak az egyik, a piacteremtő innováció hoz létre új munkahelyeket a világban - emlékeztetett saját nagysikerű könyve egyik fő megállapítására az Indexnek adott interjúban Clayton M. Christensen. A Harvard Business School oktatója, a világ egyik legfontosabb üzleti gondolkodója szerint az az egyik legfőbb oka a fejlett gazdaságok utóbbi időszakban megfigyelt lassú növekedésének, hogy rossz pénzügyi mutatószámokat és ösztönzőket tart fontosnak az elit, ez pedig bekorlátozza a tőkefelhasználás fő irányait, így a munkahelyteremtő, gazdasági növekedést serkentő munkahelyek számának bővülését is.

Miből finanszírozzuk exporttevékenységünket?

A beinduló magyar gazdasági növekedés legfontosabb motorja az export. De milyen forintárfolyamra számíthatunk a következő időszakban? Mi várható egyes külpiacainkon? Miként támogatja az állam a magyar cégek exportját? Milyen finanszírozási lehetőségek segítik az exportőröket és beszállítóikat? Miből finanszírozzuk exporttevékenységünket? Számtalan aktuális kérdés, melyre választ kaphat a Portfolio konferenciáján!