Mi lennénk Európa kutatás-fejlesztési központja
A kormány azt szeretné, ha Magyarország kutatás-fejlesztési központ lenne Európában - mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára szerdán Budapesten.
A kormány azt szeretné, ha Magyarország kutatás-fejlesztési központ lenne Európában - mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára szerdán Budapesten.
Jelenleg három nagy fejlesztési projekt található azon a listán, amelyet a Pest-megyei Kormányhivatal szeretne a 2014-2020-as EU-s intelligens szakosodási stratégia (S3) keretében megvalósítani, de mindenki beleszólhat abba, hogy ez a lista hogyan nézzen ki - többek között ezt hangsúlyozta egy ma délelőtti szakmai workshop bevezetőjében Tarnai Richárd, Pest Megye Kormánymegbízottja. Az S3 stratégia és dokumentum elkészítéséhez a napokban egyhónapos országos rendezvénysorozat indult, amelyhez megyénként a Kormányhivatalok adnak helyet a szükséges társadalmi egyeztetésnek. Az alulról szerveződő "ötletelés" eredményét beépítik majd abba a stratégiai anyagba, amely elengedhetetlen feltétele az Európai Unió Strukturális Alapjaiból érkező, több mint 700 milliárd forintnyi kutatási-fejlesztési és innovációs (K+F+I) forráshoz történő hozzáférésnek.
Bár a Nemzeti Reformprogram vállalásai szerint Magyarország 2020-ra a GDP-arányos K+F ráfordításokat 1,8 százalékra, míg 2030-ra 3 százalékra tervezi növelni, de a Deloitte friss Vállalati K+F Jelentése szerint a cégek többsége sem rövidtávon (1-2 év), sem hosszútávon (3-5 év) nem vár szignifikáns változást K+F ráfordításai tekintetében. Emiatt különösen fontos, hogy az előttünk álló időszakban mind uniós és hazai pályázati lehetőségek, illetve adókedvezményes ösztönzők tekintetében hogyan alakulnak a vállalati K+F tevékenységet ösztönző szabályok. Ezek kedvező alakulása nélkül ugyanis erősen kérdéses, hogy az említett programban lefektetett célok elérhetők-e.
Egy élelmiszeripari, egy egészségügyi és egy alacsony szén-dioxid kibocsátású energiatermelési projektet választott ki ma az Európai Bizottság abból a 166 magyar kis- és középvállalkozásból, amelyek az Európai Unió Horizont 2020 keretprogram kkv-kat támogató eszközére nyújtottak be pályázatot - derül ki a Bizottság közleményéből. Ez volt az első eredményhirdetés ebből az összesen 3 milliárd eurós pályázati keretből, így a kiválasztott magyar projektek egyenként 50 ezer eurót kapnak az innovációs stratégiájukhoz kapcsolódó megvalósíthatósági tanulmány finanszírozására. A nyertes kkv-k emellett egy maximum három napos üzletvezetési tréningen is részt vehetnek.
Sikeresen lezárta a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (KTIA) 699,5 millió forintos támogatásával Magyarországon megvalósult "Zöld fényforrás programot" a GE Hungary Kft. A június 30-án lezárult kutatás-fejlesztési (K+F) program célja a beltéri és kültéri világítási rendszerek, valamint elsősorban ezen rendszerekben alkalmazható fényforrások fejlesztése volt.
Teljes átalakulás előtt áll a globális alapkezelői szakma, szakértők szerint a következő 15 évben földrengésszerű átrendeződés figyelhető majd meg. A várakozások szerint a piaci szereplők fele nem éli túl a viharokat, egyszerűen azért, mert nem tudnak megfelelni a verseny támasztotta kihívásoknak. Az ügyfélbázis markánsan megváltozik, egy olyan új generáció nő fel, amelyet más társadalmi értékrend és viselkedés jellemez. Ráadásul a régi és új ügyfelek alapvetően nem terméket, hanem komplett szolgáltatást, személyre szabott megoldást várnak el az alapkezelőktől. Az már csak hab a tortán, hogy az internet dominánssá válásával más csatornákon keresztül kell megszólítani az embereket - derül ki a KPMG elemzéséből.
2014 januárjától indul a Horizont 2020 program, mely az Európai Unió kutatás-fejlesztési és innováció területén mutatkozó versenyhátrányt igyekszik orvosolni a következő tervezési időszakban. Ez alkalomból szervezett konferenciát a Nemzeti Innovációs Hivatal és a Nemzetgazdasági Minisztérium, melynek nyitányaként Cséfalvay Zoltán államtitkár, Wolfgang Burtscher, az Európai Bizottság Kutatási és Innovációs Főigazgatóság főigazgató-helyettese, valamint Korányi László, a Nemzeti Innovációs Hivatal megbízott elnöke szólalt fel. Mindannyian a hét évre szóló program bővülő forrásainak jelentőségét hangsúlyozták, ez lehet a fő kitörési pont az egész Európai Unióban az előttünk álló időszakban.
A szélesebben értelmezett innovációs tevékenységekben a magyar teljesítmény az európai átlag harmada-negyede - mondja Békés Gábor, az MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos munkatársa. Pedig Magyarország számára ez óriási lehetőség, hiszen a világgazdaságba integrálódott országok nyerhetnek vele a legtöbbet. Az általános vállalati tudás fejlesztésén túl az állam is tehetne azért, hogy ne így legyen: az üzleti környezet, ezen belül a speciális szolgáltatói infrastruktúra fejlesztése nagyon hasznos lenne.
Nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie a német kormánynak az innovációra - vélik a ZEW szakértői. A kutatóintézetnek konkrét elképzelései vannak arra vonatkozólag, hogy Németországban hogyan lehetne segíteni az innovációt.
Még mindig Amerika az innováció fellegvára. Bár egyre több fejlett európai ország fektet különös hangsúlyt erre a területre, a lemaradás óriási - derül ki az Economist összeállításából. Amerikában nem elég, hogy sokan vállalkoznak, a kockázati tőke/GDP arány is magas.
Egy friss felmérés szerint a világ legjobb startup ökoszisztémái között igaz a Szilícium-völgy foglalja el az első helyet, azonban sorrendben a második pozícióban Izrael áll, Tel Aviv várossal. A mai napon tartott budapesti innováció konferencián az országból számos szakértő érkezett, hogy elmondják, miként lehet egy innovatív rendszert felépíteni. Mint kiderült, a két ország között sok a hasonlóság, a magyar startup rendszert jelentősen felfejlesztő Jeremie-program például az 1990-es évek elején Izraelben elindított programhoz nagyon hasonló. A megfelelő tudás itthon is rendelkezésre áll, sőt a kockázati tőke finanszírozás is, azonban még számos területen előrelépést kell elérni. Így például a vállalkozói mentalitást, a kockázatvállalási hajlandóságot kell meghonosítani, és olyan ösztönző rendszer szükséges, amely képes az ötleteket minél nagyobb arányban piacképes termékké alakítani.
Új indikátor bevezetését javasolja az innovációs kibocsátás mérésére az Európai Bizottság - közölte pénteken a brüsszeli testület.
A világ leginnovatívabb vállalatai több mint 60%-os növekedést jósolnak maguknak a következő öt évre, ami 250 milliárd dollárt meghaladó pluszbevételt jelent számukra, a tevékenységükbe beépített innovációs módszereknek köszönhetően - áll a PricewaterhouseCoopers közleményében.
Tavaly összességében 363,7 milliárd forintot költött Magyarország kutatás-fejlesztési célokra. Nemcsak a nominális érték jelent történelmi csúcsot, hanem a 1,29%-os GDP-arányos költés is. 2011-ben még 1,2%-nál járt a mutató. Az uniós átlagtól azonban még így is elmarad a magyar K+F-ráfordítások aránya.
Magyarország az üzleti élet szereplőinek a szemében durván lecsúszott. Nemcsak hogy visszaesett a versenyképességben, hanem kategóriát váltott, ma már nem Csehországgal, hanem Bulgáriával és Romániával versenyzünk. Bár az innováció a fejlettség fokmérője is, nálunk az innovációt támogató átfogó szervezeti struktúra is hiányzik - mondta el Chikán Attila a Corvinus Egyetem rektora, az első Orbán-kormány volt gazdasági minisztere az FN24-nek adott interjújában.
Rendkívül drága egy gyógyszer kifejlesztése, és így a válságnak közvetett módon van hatása a kutatás-fejlesztésre - fejtette ki a Portfolio.hu-nak adott interjújában Dr. Szombathelyi Zsolt. A Richter Gedeon kutatási igazgatója a tevékenység bonyolultságát kifejezendő elmondta: az Egyesült Államokban jelenleg törzskönyvezés alatt álló cariprazine kifejlesztése 14 év után jutott el az utolsó szakaszba. Megítélése szerint Magyarországon a kutatóhelyek fennmaradása és a kutatók megtartása nélkülözhetetlen, ebből táplálkozik a Richter is. Beszélt arról is, hogy a gyógyszergyártónál 1000 ember dolgozik a K+F területén, és ennek túlnyomó többsége Budapesten tevékenykedik.
Az Európai Bizottság tervei szerint 77 millió euró használ fel a kutatás-fejlesztési keretprogramból annak érdekében, hogy a high-tech szektorban működő kis- és középvállalkozók kiaknázzák az információs és kommunikációs technológiából fakadó lehetőségeket. A kezdeményezés 200 európai kkv-nak segít, aki vagy arra törekednek, hogy fejlett technológiát vezessenek be, vagy sikeres innovatív termékeket állítanak elő - derült ki a Bizottság egy e heti bejelentéséből.
Elfogadta a kormány az évtized végéig szóló Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégiát - mondta Cséfalvay Zoltán a nemzetgazdasági minisztérium gazdaságstratégiáért felelős államtitkára az MTI-nek, csütörtökön.
Ha sikerül innovatív környezetet teremteni az induló vállalkozásoknak, akkor a fiatalok sem mennek külföldre - vélekedett keddi előadásában Cséfalvay Zoltán az InnoTrends Hungary 2013 KFI konferencia megnyitóján. Az NGM államtitkára a magyarországi kutatás-fejlesztési trendekről szólva kiemelte a Jeremie-program sikerét, de elismerte, hogy vannak még hiányosságok a támogató ökoszisztéma kialakításában. Egyúttal bejelentette: az NFÜ egy új, 2,1 milliárd forintos pályázatot írt ki kezdeti fázisban lévő startup vállalkozások inkubációjának támogatására.
Magyarország látványos lemaradást mutat a kutatás-fejlesztésre fordított kiadások területén. Az állam kezében számos eszköz van, amivel elősegítheti az innováció hazai térhódítását. Cikkünkben bemutatjuk, hogy a magyar kormány mire helyezné a hangsúlyt és ehhez milyen intézkedéseket hajthat végre.
A jogbiztonság megítélésében jelentős a visszaesés.
Az orosz-ukrán háború fontosabb eseményeiről ebben a cikkünkben számolunk be.
Videót is közzétettek az esetről.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
