2025-ben is bizonytalan lehet a gazdasági környezet a világban, amit rövid távon leginkább Donald Trump vámpolitikája okoz. Magyarországon az év második felében indulhat be a növekedés, amit a három nagy gyár (BYD, BMW, CATL) hamarosan induló termelése és a belső fogyasztás élénkülése táplálhat elsősorban – hangzott el az Equilor Befektetési Zrt. mai sajtóeseményén. A szakértők szerint az elmúlt hónapokban tapasztalt forintgyengülés többletinflációt okoz, ami így valamivel a tavalyi felett, 4 százalékon alakulhat, miközben a forint árfolyama a mostanihoz képest még gyengülhet, és az év végén 420 forint körül alakulhat az euró árfolyama.
A kenyai jegybank a vártnál nagyobb mértékben csökkentette az alapkamatot, mivel az alacsony inflációs környezet lehetőséget teremtett a kelet-afrikai gazdaság élénkítésére. Ez a lépés a harmadik kamatcsökkentés az idei évben, amely a gazdasági növekedés támogatását célozza, de több kockázat miatt is aggódnak a piacok.
A Magyar Nemzeti Bank holnapi kamatdöntése után Kandrács Csaba, a jegybank alelnöke háttérbeszélgetést tart a monetáris politika aktuális kérdéseiről.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Accorde Alapkezelő írását olvashatják:
Az Európai Központi Bank (EKB) döntéshozói körében egyre erősödik a kamatcsökkentés iránti igény a gyengülő gazdasági mutatók fényében. A Reuters hét forrása szerint az alacsonyabb kamatlábakat támogató galambok a jövő hónapban kamatcsökkentésért kívánnak harcolni, ami várhatóan a konzervatívabb héják ellenállásába ütközhet.
A Federal Reserve által szerdán megkezdett kamatcsökkentési ciklus vegyes reakciókat váltott ki a befektetők körében: míg sokan üdvözölték a lépést, mások már most amiatt aggódnak, hogy a már most is magas értékű amerikai részvénypiac további emelkedése korlátozott lehet.
Ha minden a várakozásoknak megfelelően alakul, az amerikai jegybank jövő héten végrehajthatja a ciklus első kamatcsökkentését, ami új piaci dinamikákat indíthat el. Az elmúlt évtizedek adatait megvizsgálva egyértelmű különbség látszik a különböző szektorok részvénypiaci teljesítményében az első kamatvágást követő időszakokban. A historikus adatok alapján a nem ciklikus fogyasztási cikkek szektora hajlamos a leginkább felülteljesíteni a szélesebb piacot, miközben a pénzügyi szektor mutatja a legnagyobb alulteljesítést 12 hónappal az első kamatcsökkentés után.
Augusztus elején hirtelen, egy szempillantás alatt felerősödtek a recesszióval kapcsolatos félelmek az Egyesült Államokban, ennek hatására pedig egy gyors, ám annál nagyobb esés láthattunk a tőzsdéken. Azonban nem csak az esés, de a felpattanás is gyors volt. Az öröm viszont nem tartott sokáig, hiszen a múlt héten ismét erős eladói nyomás alá kerültek a tőzsdék. Ennek apropóján foglalkoztunk most a részvénypiacok kilátásaival.
Jövőbe látó kristálygömbje senkinek sincs, ezért sokan a múltból merítenek ihletet azzal kapcsolatban, hogy mi jöhet a tőzsdéken. Kering a neten egy érdekes grafikon arról, hogy mik a hasonlóságok 2007 és az idei év eseményei között. Megnéztük, stimmel-e.
Tőkepiaci szempontból a múlt hét legfontosabb eseménye Jerome Powell Jackson Hole-i beszéde volt. A jegybankár meglepően galamblelkű volt, több kamatvágást is előrevetített az idei évre. Kijelentette, hogy a Fed szerint teljesülni fog az inflációs cél, a munkaerőpiac további gyengülése viszont nem kívánatos. Egy korábbi cikkünkben már megvizsgáltuk, hogy a különböző eszközosztályokra milyen hatással lehetnek a kamatvágások, most pedig azt fogjuk megnézni részletesebben, hogy a részvénypiacok mely részei lehetnek nyertesei a kamatcsökkentéseknek.
Jelentős pénzek indultak meg a pénzpiaci alapok felé az elmúlt időszakban, felkészülve az amerikai jegybank várható kamatcsökkentésére. A Bank of America szerint a múlt hét szerdával záruló héten 37 milliárd dollár áramlott pénzpiaci alapokba - írja a Reuters.
A Federal Reserve tisztviselői júliusi ülésükön erősen hajlottak a szeptemberi kamatcsökkentés felé, derül ki a közzétett jegyzőkönyvből. Bár a kamatlábakat változatlanul hagyták, a döntéshozók többsége úgy vélte, hogy szeptemberben valószínűleg indokolt lesz a monetáris politika enyhítése.
25 bázisponttal, 6,75%-ra csökkentette az alapkamatot a jegybank, ami megegyezett a piaci várakozásokkal. 3 órakor online háttérbeszélgetésen ismertette a jegybank döntésének hátterét Virág Barnabás MNB-alelnök.
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke hétfőn kijelentette, hogy az infláció stabilizálódásához és a 2%-os célérték eléréséhez még több időre van szükség. A gazdasági helyzet javulása ellenére a kamatcsökkentés egyelőre nem sürgető.
Virág Barnabás, a jegybank alelnöke megtartotta a mai kamatdöntés utáni háttérbeszélgetését. Az MNB 25 bázispontos kamatcsökkentése után Virág elmondta, hogy a monetáris politikában új korszak kezdődik. A jegybank előtt kevesebb tér marad a kamatcsökkentésekre az év hátralevő részében, ami azt jelenti, hogy kis kamatcsökkentések mellett a vágások szüneteltetése is ott lesz az asztalon. Adatvezérelt üzemmódra áll át az MNB, a beérkező adatok fényében ülésről ülésre döntenek. A külső környezet szűkíti a mozgásteret, de a hazai folyamatokban is van kockázat, főleg az erőteljes bérkiáramlásra és a magas inflációs várakozásokra figyel oda az MNB. Emellett az eseményen Virág nyomatékosította a pénzpiaci folyamatokat is, amelyre az MNB tekintettel lesz a döntései során.
Robert Holzmann, az EKB döntéshozója szerint még korai megítélni, hogy az EKB által a héten megkezdett kamatcsökkentés tartósan alacsonyabb hitelköltségeket eredményez-e.
Megszólalt az indiai hadsereg.
A Berkeley professzorának írása.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
A korábbi erőteljes állítás után.
A jelenlegi adatok szerint sereghajtók vagyunk az EU-ban.
Nagy Márton elégedett az intézkedés hatásaival, a kereskedők kevésbé
Az OXO Technologies vezére a Business podcast vendége volt.
