A zöldenergiára való teljes áttérés a 21. század egyik kiemelt célkitűzése. A történelem során több alkalommal is lezajlottak már energiaátmenetek, ám a mostani elképzelések egy olyan irányváltást feltételeznek, amely egyedülálló volna az emberiség eddigi történetében.
A klímaváltozással szembeni fellépés területén is közelebb hozhatja egymáshoz az Európai Uniót és Kínát Donald Trump amerikai elnök politikája. A júliusi pekingi Kína-EU csúcsra készülő Unió célja, hogy Brüsszel és Peking közösen vállalja a nemzetközi klímaügyi vezető szerepet, illetve hogy együtt álljon ki a kulcsfontosságú Párizsi Klímaegyezmény mellett. Ez a szakértők szerint is kívánatos lenne, de több tényező is nehezíti a szorosabb együttműködés kialakítását.
A kínai autóipar vezető szerepet tölt be a nemzetközi kereskedelemben, és már belföldi eladásai is meghaladják a világ többi részének termelési kapacitását. Miközben Európa hivatalosan elkötelezett a zöldátmenet mellett, az Egyesült Államokkal versengve fektet be az elektromos autógyártásba. Mindezt úgy, hogy továbbra is kérdéses, milyen kereskedelmi kapcsolat alakulhat ki Kínával. Bár a nemzetközi környezet alakulása több forgatókönyv szerint is elképzelhető, bizonyos alapvető tényezőket figyelembe véve jól látható, hogy az uniós tagállamoknak milyen stratégiai lépésekre lenne szükségük.
Bár Magyarország szinte minden szempontból az uniós átlag alatt teljesít a reformok végrehajtásában, a fenntarthatósági célok többségénél legalább lassú fejlődést mutat. Az ENSZ által meghatározott kritériumok szerint a legtöbbet a klímaváltozás ügyében haladt előre az ország, és a szegénység csökkentésében is átlag felett teljesített, de öt év alatt az általa is elfogadott célok több mint egyharmadában került távolabb a megvalósítástól, mint ahogy abban 2020 előtt állt. A vagyoni egyenlőtlenségek esetében lesújtó az Európai Bizottság országjelentésében lefestett kép.
A biogáz és a biometán nem csupán fenntartható energiaforrások, hanem kulcsszerepet játszhatnak a körforgásos gazdaság, a vidékfejlesztés és az energiabiztonság megerősítésében is. De hogyan válhatnak ezek az energiahordozók a magyar és az európai energiarendszer megújulásának meghatározó tényezőivé? A lehetőségekről Harmen Dekkerrel, az Európai Biogáz Szövetség elnökével és Simon Anitával, a Nemzeti Biometán-Biogáz Zöldenergia Iparági Egyesület elnökségi tagjával beszélgettünk.
A legfrissebb mérések szerint idén májusban rekordszintre emelkedett a légköri szén-dioxid koncentrációja. Az atmoszférában mért szén-dioxid mennyisége így a kutatók szerint már évmilliók óta nem látott értéket mutathat - írta meg az NBC News.
Több, mint 200 vállalat első CSRD-nak megfelelő, fenntarthatósági jelentéseinek tapasztalatairól, valamint a magyar sajátosságokról tartottak webináriumot az EY Klímaváltozási és Fenntarthatósági üzletágának szakértői. Bár még jelentős változások várhatók a fenntarthatósági jelentéstétel terén az elkövetkező időszakban, az első hullámba tartozó vállalatok már elkészültek az üzleti jelentésekbe integrált fenntarthatósági riportokkal, ami támpontot adhat a későbbi kötelezettek számára is. Az Európai Unió szabályozásainak módosítása nyomán Magyarországon is törvénymódosítások várhatók a közeljövőben.
A klímaváltozással együtt járó szárazságok a Föld egyes területein az erdőtüzek kialakulásának kockázatát is emelik. A jelenség a szakemberek szerint Közép-Európa is egyre inkább erdőtűz-kockázati zónává válik, így akár Magyarországon is előfordulhatnak a jövőben pusztító erdőtüzek - derül ki a a HUN-REN közleményéből.
A magyar lakosság leginkább a megújuló energiaforrások fejlesztésére fordítaná az állam erőforrásait, de a megkérdezettek kétharmada szerint a fenntartható üzemanyagok elterjedéséhez is ösztönző szabályozási környezetre van szükség. A válaszadók háromnegyede a saját lakóhelyén is elfogadna egy szélerőművet, a naperőművek támogatottsága pedig ennél is magasabb. A klímaváltozás miatt egyre többen aggódnak Magyarországon, elsősorban a képzettebbek és a városban élők és a zöldenergia gyorsabb hazai terjedésének fő akadálya a magas ár és a támogatások hiánya – derül ki a Mol megbízásából készített országos reprezentatív kutatásból.
Az Alkotmánybíróság tegnap részben megsemmisítette a Klímatörvényt. Arról, hogy mi a jelentősége ennek a döntésnek, milyen feladatokat kaptak a döntéshozók és a civil társadalom, a Másfélfok két szakértőt kérdezett meg.
Négy amerikai állam több százezer lakosát figyelmeztették, hogy maradjanak otthon az erdőtüzek okozta rossz levegőminőség miatt - számolt be a Newsweek.
Az utóbbi három évtizedben a Balaton vize háromszor annyit melegedett, mint az azt megelőző több mint 120 évben, a vízben fellépő hőhullámok pedig gyakoribbá és intenzívebbé váltak - írja a másfélfok.hu.
Az április óta Kanadában pusztító erdőtüzek füstje elérte Északnyugat-Európát, és a következő napokban tovább fog terjedni a kontinensen - figyelmeztetett kedden az Európai Unió Copernicus légkörfigyelő szolgálata (CAMS). A következő napokban a szél újabb füstfelhőket sodor Európa fölé, amelyek szén-monoxidot, vízgőzt és olyan szilárd részecskéket tartalmaznak, amelyek veszélyesek lehetnek az egészségre.
Nem elégedett az Európai Bizottság a Magyarország által benyújtott klímatervvel – ez derül ki a testület friss értékeléséből. Bár a 2024 őszén leadott dokumentum több területen ambiciózusabb vállalásokat tartalmaz, a Bizottság szerint így is számos ponton elmarad az uniós elvárásoktól. Ugyanakkor vannak olyan területek is, ahol Magyarország felülteljesít.
Egy új osztrák kutatás szerint a globális felszíni levegőhőmérséklet emelkedése gyorsabb a korábban feltételezettnél, így a világ már 2028-ra átlépheti a párizsi klímaegyezmény 1,5 °C-os melegedési küszöbét. A Grazi Egyetem tudósai által kidolgozott új GSAT-módszertan szerint a jelenlegi felmelegedés mértéke 1,39 °C, ami 6%-kal magasabb a korábbi becsléseknél. A kutatók szerint az eddig alkalmazott GMST nem ad elég pontos képet a légköri melegedésről, míg az új modell csökkentené a bizonytalanságot. Ugyanakkor a tudományos közösség megosztott az egységes mérési módszertan kérdésében, ami akadályozhatja a klímacélok elérését.
A gleccserek globális olvadása elkerülhetetlen folyamat, a világ jégtömegének legalább 39 százaléka el fog tűnni 2100-ig még a legoptimistább forgatókönyv esetén is, míg a jelenlegi kibocsátási trendek mellett ez az arány akár 75 százalékra is emelkedhet - jelentette a Telex.
Az Európai Bizottság júliusban tervezi előterjeszteni a jogilag kötelező érvényű célt, amely 90%-os kibocsátáscsökkentést írna elő 2040-ig az 1990-es szinthez képest. A tagállamok ellenállása miatt azonban Brüsszel fontolgatja a hazai iparágakra vonatkozó alacsonyabb célérték meghatározását, a hiányzó részt pedig nemzetközi szén-dioxid-kvótákkal pótolná.
A tudósok azon dolgoznak, hogy megértsék a mikroműanyagok hatásait, és megállítsák e mérgező szennyező anyagok beáramlását a világ víztestjeibe. A polimerek előállítása azonban ugyanilyen káros hatással van a bioszférára, ami kiemeli a műanyagoktól való függőségünk csökkentésének fontosságát.
Az óceánok felső, napfényes rétege, amely a rengeteg fontos tengeri élőlény legfőbb élőhelyét jelenti, világszerte zsugorodásnak indult. Az elmúlt 20 évben a világtengerek több mint ötöde sötétedett el - írta meg a ScienceAlert.
Kanada katonai repülőgépeket és helikoptereket vet be Manitoba tartományban, a gyorsan terjedő erdőtüzek elől menekülő lakosok evakuálására - számolt be a BBC. Az országban már több ezren kényszerültek elhagyni az otthonukat, a hatóságok szerint pedig a következő napok időjárása sem kedvez a tűz megfékezésének.
Nem lesznek újabb tárgyalások.
De a vámok mégsem lesznek olyan pusztítóak.
27-ből 26 tagállam támogatta.
Nagyon sok az előtörlesztés.
Mostantól sosem szabad hátradőlni, mindig félni kell valami újnak a megjelenésétől.
Van még tartalék az OTP-sztoriban.
