Az ingatlanpiac is jelentősen hozzájárulhat az ökológiai lábnyom csökkentéséhez, ehhez elég lenne a már meglévő tudást, illetve szakértelmet jobb hatásfokkal alkalmazni a mindennapok gyakorlatában – összegezte Tóth Csaba, az Otthon Centrum Holding Investment Solutions (OCS) üzletágigazgatója az OCS legfrissebb felmérésének eredményét.
Az éves lakásépítési volumennel összefüggésben gyakran kerül szóba a lakásállomány megújulási ideje, ami adott időszakra nézve mutatja meg, elméletben mennyi idő alatt cserélődhetne ki a teljes lakásállomány. Ezzel együtt azt is bemutatja, hogy a lakóingatlanoknak hány éven keresztül kellene betölteniük a lakófunkciót a végső bontás előtt. Sokkal kevesebb szó esik azonban arról, hogy az építésekkel szemben mennyi lakóépületet bontanak el évente, és ez hogy aránylik az újonnan épülő állományhoz képest. Az alábbiakban ennek jártunk utána.
Egy hét múlva teszi közzé a KSH a tavalyi utolsó negyedévre és ezáltal a teljes 2023-as évre vonatkozó lakásépítési számait, melyből kiderül, hogy mennyi új lakást adtak át Magyarországon tavaly. Az előrejelzések nem túl optimisták: szinte biztos, hogy nem fogjuk elérni a megelőző év 20 ezer körüli átadását, így legalább ötéves mélypont várható. De mit jelent ez az európai országokhoz képest? Hogyan teljesít nemzetközi összehasonlításban a magyar lakásépítési piac?
Budapesten két évtized alatt közel duplájára nőtt az üres lakások aránya, így az ezredforduló utáni 84 ezerhez képest mára 160 ezer fővárosi lakás áll üresen - írja a KSH számai alapján a Telex. Országosan viszont már 570 ezer lakás áll üresen, ami a teljes lakásállomány közel 15 százaléka. Cikkünkben egy interaktív térképen is bemutatjuk, hogy az egyes településeken hány üres lakás van és az mekkora részét adja a teljes állománynak.
Bár a CSOK Plusz egy jó irány a lakásvásárlásban és az otthonteremtésben, de az energiahatékonyságnak is legalább ilyen fontos szempontnak kellene lennie - mondta el az InfoRádió Aréna című műsorában Takács Ernő, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület elnöke.
Régóta napirenden van az ingatlanok energetikai tanúsítványrendszerének átalakítása és mostanra egyre közelebb kerül a bevezetése is. Novemberben ugyanis hatályba lépnek azok az új épületenergetikai szabályok, melyek értelmében 2024 januárjától az ingatlanok eladásához, bérbeadásához és új épületek építéséhez is szükség lesz az új típusú tanúsítványra. Hogy mi ennek az átfogó célja, illetve pontosan miben jelent változást a jelenlegi rendszerhez képest, arról szakértőket kérdeztünk, listák szerinti bontásban összefoglalva a legfontosabbakat.
Bár az új építésű lakások egy része már az energiatermelésben is mutat modernizációs mintát, még mindig túlnyomórészt a gáztól, és a fától függ a magyar otthonok melege. A népszámlálás legutóbb publikált adatai a fűtési szokások és lehetőségek megújulásának tempóját, valamint területi egyenetlenségeit is mutatják. Eszerint az ország legtöbb területén még beláthatatlan ideig része lesz a téli felkészülésnek a szezon előtti kazántisztítás, kéményellenőrzés, és esetleg a tüzelőfelhalmozás is. Holott a tiszta energiaforrások alkalmazása mellett ezek egyikére sem lenne szükség - hívta fel a figyelmet az OTP Ingatlanpont közleménye.
A legutóbbi népszámlálás szerint a tavalyi év végére Magyarország lakásállománya megközelítette a 4,6 milliót, amit az idei évben feltehetően át is lépett. A KSH ezzel összefüggésben egy látványos gyűjteménnyel állt elő, ami térképeken és ábrákon mutatja meg a lakásállomány tulajdonságait és területi különbségeit, valamint a lakásépítések legérdekesebb statisztikáit. Az alábbiakban ezekből szemezgettünk, tíz ábrán mutatva be a hazai lakáspiaci folyamatokat.
A 2022. évi népszámlálás lezárulta után mindössze 10 hónappal már a végleges adatokat ismertetett a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A felmérésből kiderült, hogy összességében növekszik a 30 év alattiak körében a házasságkötések száma és a gyermekesek aránya, viszont emellett öregszik is a társadalom. Nőtt a foglalkoztatottság, a modern technológiák miatt átrendeződik a munkaerőpiac.
A 2022-es népszámlálás már nyilvánosságra hozott adatai alapján úgy tűnik, hogy klímaforradalom zajlik a hazai lakáspiacon. A számok azt sugallják, hogy hamarosan lesznek olyan területek, ahol az otthonok és a bérlakások elvárt komfortjához ugyanúgy hozzátartozik majd a léghűtés, mint a vízöblítéses mellékhelyiség vagy a melegvíz-szolgáltatás. A folyamatot az OTP Ingatlanpont szakértője szerint a körülmények sajátos együtt állása indította el az évtized elején.
A legtöbb állami támogatás kivezetése után megcsappant a magyarok a felújítási kedve, a válaszadók mindössze 54 százaléka tervez energiai korszerűsítését az elkövetkezendő években - derült ki az Újház friss felméréséből. Látványos ábrákon mutatjuk meg, milyen felújításokkal csökkentenék leginkább a rezsiköltségüket a hazai lakástulajdonosok és mi kellene ahhoz, hogy elindítsák a korszerűsítést.
Tavaly közel 4 millió lakásban éltek Magyarországon, ezekből mintegy 200 ezer épült 2010 után, derült ki a 2022-es népszámlálás eddig nyilvánosságra hozott adataiból. Ám az egyes vidékeken igencsak eltérő ütemben újult meg a lakásállomány ebben a tizenkét évben. Gyakran az is régiónként változott, hogy jellemzően milyen és mekkora új otthonokra volt kereslet az egyes területeken - foglalta össze az OTP Ingatlanpont elemzése.
Míg Romániában a társadalom 96 százaléka saját tulajdonú lakásban él, addig Németországban kevesebb mint fele. A görögök mindössze 10 százaléka biztos abban, hogy a következő három hónapban gond nélkül ki tudja fizetni a rezsit, Hollandiában pedig a saját tulajdonú lakások közel 90 százalékát jelzálogjog terheli. Az alábbiakban az Eurofound tanulmánya alapján az uniós országokat aszerint hasonlítottuk össze, hogy hol, mi jellemzi a társadalom lakhatását, a lakástulajdonlás szerkezetét és a lakhatási költségek jövedelmekhez viszonyított arányát.
Bár a tavalyi év első fele még erősnek bizonyult a hazai lakáspiacon, az év második felében már elindult a kereslet visszaesése, ami együtt járt a tranzakciószámok csökkenésével is. Hogy az országban hol, mely területeket érintette ez legjobban és hol tudott élénkülni a piac, azt az OTP Jelzálogbank számai alapján mutatjuk be, térképeken is ábrázolva az éves változásokat és azt, hogy a járásokban egy év alatt a teljes lakásállomány mekkora része cserélt gazdát.
A tavaly őszi népszámlálás adatai szerint a nagyvárosok népessége általánosságban csökkent, vonzáskörzetüké azonban jellemzően gyarapodott, nőtt a lakások száma és mérete is, egy lakásra pedig kevesebb lakó jut - közölte Kovács Marcell, a népszámlálás projektvezetője kedden Budapesten, sajtótájékoztatón.
Ahogy korábban írtuk, a kormány arra készül, hogy átalakítja az ingatlanok energiahatékonysági tanúsítványainak rendszerét. A várható módosítás eredményeként ingatlaneladáskor nem lesz kötelező elkészíteni az energetikai tanúsítványt, ugyanakkor a vevő kérheti azt az eladótól. Bár a tervezet kapcsán még nem jelentek meg a pontos részletek, több, témában érintett szakértőt is megkérdeztünk arról, hogy véleményük szerint milyen előnyei vagy hátrányai lehetnek a tervezett intézkedésnek.
Döntött a kormány az üzemanyagokról - Így reagált a Mol árfolyama
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború aktualitásaival.
Korábban egy darabot sem szállítottak belőle.
Csaknem 1900 milliárd forintnak megfelelő összeget bukott.
Nem is szavazták meg az erről szóló javaslatot.
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklsit vendége volt.
Kell-e aggódnunk az amerikai árindex növekedése miatt?
A megújulós erőművi projektek másodlagos piacát pörgetheti fel az energiahivatal transzparenciája.
