A magyar 15 és 29 év közötti korosztály közel harmada, pontosan 30,9%-a élt túlzsúfolt háztartásban 2020-ban - derül ki az Eurostat adataiból. Az arány minimális romlást mutat 2019-hez képest, ami a pandémiához képest nem rossz teljesítmény, tekintve, hogy sok fiatal hazaköltözött a járványos időkben.
Egyebek közt a biztosítók által az ügyfeleknek nyújtható újabb kedvezményekkel és a biztosítási igényfelmérés egyszerűsítésével bővítette az MNB a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítások feltételrendszerét. A fogyasztóbarát otthonbiztosítások már 320 milliárd forintnyi ügyfélvagyont védenek. Az ügyfeleknek érdemes eddigi lakásbiztosításukat az évforduló előtt legalább két hónappal áttekinteni, és – az MNB honlapján lévő ingyenes kalkulátor segítségével – friss kalkulációt végezni egyéni igényeik alapján.
Egy barátom zöldhitel-felvétel során tapasztalt vívódását látva született meg a cikkötlet, hogy jobban utánajárjak annak, hogy miért ilyen bonyolult új lakás vásárlására igényelni, a jelenlegi piaci hitelkamatnál jóval kedvezőbb 2-2,5%-kal elérhető zöld hitelterméket. A cikk célja alapvetően az volt, hogy összegezzem a bankoknál elérhető lehetőségeket és a különbségeket az új lakás vásárlására, vagy egy új ház építésére felvett zöld hitelnél. Már látom, hogy az összegzés útmutatásnak jóval kevésbé használható, viszont rámutat valami másra: az összegyűjtött információk, a bankokkal folytatott megannyi telefonbeszélgetés egyik legfőbb tanulsága az lett, hogy hatalmas nagy káosz lengi körbe a zöld hitelt, és valahogy a banki elvárások, a fejlesztői érdekek, az újlakás-piac fizikai adottságai és a vásárlók lehetőségei nem érnek össze. A sok nehézség ellenére, természetesen van, aki fel tudta venni a zöld hitelt épülő új lakás vásárlására, de az biztos, hogy minél később készül el az új ingatlan (itt főleg a sok lakásos társasházakra és nem egy családi házra kell gondolni), annál bonyolultabbnak tűnik a folyamat.
40 ezer család 127 milliárd forintnyi CSOK-ot vett igénybe 2021-ben, mindkét szám új csúcsot jelent – tudta meg a Portfolio. Az értékesített lakások 20%-a kelt el a támogatás segítségével, és az új lakáshitelek 13%-a volt kamattámogatott CSOK-hitel. Az évek óta változatlan összegű támogatás már csak feleakkora arányban járul hozzá egy átlagos lakás megvásárlásához, mint 2016-ban, így a választások után a CSOK összegének aktualizálása is esedékessé válhat.
A koronavírus-járvány előtt jellemző kedvező makrogazdasági helyzet és alacsony kamatkörnyezet, valamint a járvány nyomán meghozott gazdaságélénkítő intézkedések hatására a hitelezésben tapasztalható ciklikus kockázatok szintje egyelőre alacsony, de fokozatosan emelkedik több európai országban, így Magyarországon is. A hazai ingatlanárak emelkedése és a hitelállomány bővülése európai összehasonlításban is kiemelkedő volt az elmúlt években. Habár jelenleg jelentős pénzügyi stabilitási kockázatok nem láthatók, a trendek fennmaradása esetén más országokhoz hasonlóan hazánkban is már középtávon az anticiklikus tőkepuffer aktiválása lehet szükséges.
Öt európai országot, köztük Magyarországot részesítette figyelmeztetésben pénteken a 2008-as pénzügyi válság után felállított Európai Rendszerkockázati Testület (ESRB). Az intézmény a túlárazottság jeleit látja a magyar lakáspiacon, az árnövekedést emelkedettnek, a jelzáloghitelezés növekedését és a háztartások eladósodását pedig magasnak nevezi.
A járvány első hullámát rövid időn belül leküzdve a hazai lakás- és hitelpiac az elmúlt években jelentős élénkülésen ment keresztül. A 2020-as év megtorpanása után 2021-től a koronavírus újabb hullámai ellenére is jelentősen nőtt az aktivitás a lakáspiacon, miközben a lakáshitelek piaca hónapról hónapra rekordokat döntött. Az erős kereslet ugyanakkor évek óta korlátos újlakás-kínálattal találkozik, így a piacot jelentős drágulás jellemzi. A lakás- és hitelpiac együttes, túlzott mértékű élénkülése tankönyvi példákon pénzügyi stabilitási kockázatokat eredményezhet, így a két piac együttes, szoros monitoringja az MNB legfontosabb feladatai közé tartozik. Elemzésünk szerint egyelőre ugyan nem azonosíthatók olyan jelek, ami alapján a túlzott hitelpiaci kockázatvállalás térnyerése fűtené a lakáspiaci konjunktúrát, a fokozott figyelem és a középtávú kockázatok mérséklési lehetőségeinek vizsgálata ugyanakkor indokolt.
Az elmúlt évek nagy lakásépítési fellendülése rengeteg embert segített hozzá ahhoz, hogy megvalósítsa álmát egy saját otthon megszerzésével, azonban az álmok könnyen rémálomba fordulhatnak. Az elmúlt években olvasóink rengeteg levéllel kerestek meg minket olyan horrorsztorikkal - főleg társasházi lakások kapcsán - ahol a fejlesztő hirtelen egyoldalúan szerződést bontott vagy árat akart emelni. A jelenség úgy tűnik már a családi házak építkezéseire is beszivárgott - ahogy erre a legfrissebb olvasói levelünk felhívta a figyelmet.
Az elmúlt hetekben több cikkünk is foglalkozott a budapesti népességcsökkenéssel, a fővárosi agglomeráció telítődésével és ennek következményeivel. Az agglomerációs lakásárak brutálisan elszálltak, az egyre több kiköltöző okozta egyre nagyobb forgalom és beépítések pedig feszültséget okoznak a helyiek körében. A települések a maguk módján próbálják megóvni a helyi érdekeket, azonban törvényileg meglehetősen beszűkült a mozgásterük. A problémát ezúttal új szemszögből mutatjuk be: az agglomerációs polgármestereket kérdeztük, ők hogy élik meg a kialakult helyzetet. A válaszok sok esetben összecsengenek a kritikákat illetően, pedig a politikai paletta több oldaláról is megszólaltak városvezetők.
Érdemes mielőbb, még a jelenlegi, kedvezőbb kamatfeltételek mellett fixesíteni a rövidebb kamatperiódusú lakossági jelzáloghiteleket – hívta fel a figyelmet az Erste Bank.
Egy baráti társaság négy tagja közül mindegyik tíz éve vett fel lakáshitelt, és nemrég azt kezdték el számolgatni, melyikük választotta a legjobbat annak idején az eddig fizetett törlesztőrészletek alapján. Mindannyian különböző hitelt vettek fel ugyanis: 3 hónapos, 5 éves és 10 éves kamatperiódusúakat, illetve végig fix törlesztőrészletűt. Megnéztük, kinek a döntése bizonyult a legjobbnak a futamidő eddig eltelt első fele alapján, és azt is, mennyire lenne más a helyzet, ha nem tíz, hanem öt éve vették volna fel ugyanazt az átlagos hitelt. Mint oly sok esetben, most is igaz a megállapítás: a múltbeli piaci körülményeken alapuló tapasztalatok semmilyen garanciát nem jelentenek a jövőre nézve.
A durva áremelkedés ellenére is töretlen a budapesti agglomeráció népszerűsége, a telkek sorra fogynak, az új építésű házak iránt pedig akkora a kereslet, hogy pár hónap alatt is több millióval megdrágulhat ugyanaz a kiviteli terv, ugyanannál az építtetőnél, egy házszámmal arébb. A legfelkapottabb településeken a 100 milliós telkeárak sem ritkák, de aki az új építés helyett használt családi házra vágyik, annak is sokkal mélyebbre kell nyúlnia a zsebébe. A KSH adatai alapján 2021 harmadik negyedévében a budapesti agglomerációban 49,5 millió forintra nőtt az átlagos lakásár, ami egy év alatt a legnagyobb áremelkedésnek számít régiós összehasonlításban.
Milyen kapcsolat van Magyarországon a helyi munkaerőpiac és az ingatlanpiac között? Rossz hír-e azoknak, akik új lakást akarnak venni a környéken, ha egy kistérségben jobban nőnek a bérek, mint máshol? Számíthatnak-e arra, hogy az ingatlanárak is hasonló mértékben növekednek majd? Ebben az írásban a területi egyensúly modellje és egy újonnan fejlesztett adatbázis segítségével keressük a választ ezekre a kérdésekre.
Egyöntetű módon kétszámjegyű mértékben gyarapodott a magyar bankok lakossági és vállalati hitel- és betétállománya 2021-ben, legyűrve a koronavírus-járvány szinte összes negatív hatását. Az MNB ma közzétett éves statisztikái szerint csaknem másfélszer annyi lakáshitelt vettünk fel, mint 2019-ben, a lakáshitelezés volt tehát a bővülés legerősebb motorja, de a vállalatoknál is fennmaradt a lendület év végéig. 2022 legnagyobb kérdése az lesz, hogy a most már egyértelműen érvényesülő magasabb kamatkörnyezet mekkora lassulást vagy visszaesést hoz a hitelpiacon.
Pénteken megjelent a KSH legfrissebb lakásárindexe, mely a 2021-es év harmadik negyedéves adatait összegezte. Az elemzés sok tanulságot tartalmaz, melyekből az egyik, hogy a használt lakások drágulásának mértéke 2020-hoz képest szinte minden megyeszékhelyen lehagyta a budapesti áremelkedést. Ha a négyzetméterárat nézzük, akkor az összes nagyváros maga mögé utasítja Budapestet.
Jelentős kereslet élénkíti az újlakás-piacot, így hoz emelkedő árakat 2022-ben, amiben nagy szerepe van a családtámogatásoknak és a zöldhitel programnak. A használt lakások iránti kereslet is élénk maradhat, amit a befektetési célú vásárlók visszatérése is segíthet. A Takarék Index elemzői átlagosan 5-7 százalékos drágulással számolnak, de az új lakások esetében ennél magasabb, 8-10 százalékos emelkedés valószínű. A társasházépítések fő helyszíne a főváros, de népszerű marad a nagyvárosi agglomeráció és a Balaton környéke is.
Egyre többen fontolgatják meglévő ingatlanuk felújítását, korszerűsítését, az idei első negyedévi felmérés eredménye szerint tovább erősödtek a lakossági tervek – derül ki GKI és a Masterplast közös kutatásának eredményeiből. A következő egy évben a lakóingatlanok 22%-a (833 ezer lakás) újulhat meg kisebb-nagyobb mértékben, ha a lakástulajdonosok tervei megvalósulnak.
Eddig két rozsdaövezeti akcióterület kapott teljesen zöld lámpát a Rozsdaövezeti Bizottságtól, - az egyiket a XIII. kerületben a Váci úton jelölték ki, ahogy arról már részletesen beszámoltunk - a másik pedig a IX. kerületben található, ahogy azt az ilyen területek lehatárolásáról szóló kormányrendelet tartalmazza.
Meghatározó MNB-döntésre került sor ma, így lényegében kiderült, mennyivel nő meg a törlesztőrészlet a kamatfordulóhoz érkező változó kamatozású hiteleknél februárban. Pontosabban csak nőne meg, ugyanis a kormány által bevezetett kamatstop közel a felére csökkenti a mélypont óta bekövetkezett kamatemelkedések hatását a jelzáloghiteleknél. Az intézkedés számításaink szerint havi 11-14 ezer forintot hagy az adósok zsebében egy 10 millió forintos lakáshitel-tartozás esetében. A ma érvényes kamatokon bemutatjuk, hogy működik a gyakorlatban a kamatstop a bevezetés utáni hetekben.
A LIVING eddigi legzöldebb lakófejlesztése, a Rozsnyay utcában található Le Jardin területén január közepén megkezdődtek az építési munkálatok. A 2021-ben indított lakóparkfejlesztés két ütemében összesen 310 ökobarát lakás épül fel a Váci út közelében. A Le Jardin lakásai ideális választást jelentenek családoknak, idősebb házaspároknak és mindazoknak, akiknek fontos a kertvárosi hangulat és a környezet védelme. A lakópark első ütemének átadása 2024-ben várható.
Zajlik a kormányinfó.
Washington egyelőre nem tart tőle.
A KSH a korábbinál 15 nappal gyorsabb adatközlési rendszerre áll át.
Több mint 5 százalékot emelkedett.
Kiemelt szempont a vendégélmény fokozása - közölték a szervezők.
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklsit vendége volt.
Kell-e aggódnunk az amerikai árindex növekedése miatt?
A megújulós erőművi projektek másodlagos piacát pörgetheti fel az energiahivatal transzparenciája.
