Néhány napja számoltunk be a 2021-es építési engedélyek, valamint a megépített lakások számáról megyénként. Most pedig a KSH legfrissebb, 2022 első három hónapos számait is bemutatjuk: 2022 első negyedévében 4 528 új lakás épült, 26%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 8001 volt, 15%-kal több, mint 2021 azonos időszakában.
Hozzánk beérkező olvasói levelek és panaszok hosszú sora árulkodik arról, hogy rengetegen lemaradtak az energiahatékony lakóingatlanokra felvehető Zöld Otthon Programról. Az MNB friss számai alapján becslésünk szerint 9000 hiteligénylőnek sikerült elcsípnie a legfeljebb 2,5%-os kamatozású hitellehetőséget, április végéig közülük 5664 már alá is írta a szerződését 187 milliárd forint összegben, a legtöbben családi ház építésére. Ez is központi téma lesz Hitelezés 2022 konferenciánkon, érdemes regisztrálni a május 17-ei rendezvényre!
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk napi podcastjének keddi adása. A mai műsor első részében Palkó Istvánt, a Portfolio Pénzügy rovatának vezető elemzőjét kérdeztük arról, hogy mi áll a lakáshitelpiac növekedése mögött. A KSH friss, 2021-es adatai szerint továbbra is magas, 69% a használt lakás vásárlásra felvett hitelek aránya, a felújításra, bővítésre felvett hitelek aránya pedig megduplázódott. A podcast második részében a magyar autópiacon megfigyelhető jelentős visszaeséssel foglalkoztunk, és Knezsik István, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének elnöke azt is elárulta, hogy melyek a magyarok kedvenc autómárkái.
A hazai ingatlanpiacon az idei első negyedéves tranzakciós adatok alapján újra erőre kaptak a befektetési céllal vásárlók, akik minden hónapban a vevők több mint 40%-át tették ki, de januárban 54%-kal abszolút többségben voltak a budapesti ingatlanpiacon - 54%-os arányt korábban 2012 eleje óta csak egyszer, 2019 januárjában láttunk. A fővárosi ingatlanbefektetők átlagosan 50 millió forint feletti lakásokat vásároltak a fővárosban, amelyeknek mérete 50-60 négyzetméter között volt a Duna House statisztikái alapján. A bizonytalanabb gazdasági helyzetben tovább erősödhet az ingatlanbefektetések szerepe az ingatlanközvetítő vállalat szerint.
2009 óta nem látott szintre emelkedett a jelzáloghitelek kamata az USA-ban, a legnépszerűbb, 30 éves fix kamatozású hitel átlagkamata az év eleji 3,29%-ról 5,55%-ra nőtt mára. Az évente kétszámjegyű lakáspiaci áremelkedés hatásával együtt ezt azt jelenti, hogy szinte soha nem volt még ilyen drága a lakáshoz jutás az USA-ban.
Ha valakinek mind új, mind használt ingatlanra lenne pénze, akkor több mindent is mérlegelnie kell, mielőtt az olcsóbb, használt lakás mellett dönt, pedig az új lakás akár 60 százalékkal is többe kerülhet, amely különbség meghaladja az elmúlt évek átlagát – egyebek mellett erről beszélt Futó Péter, a Portfolio Ingatlan-divíziójának elemzője a Checklist, lapunk napi podcastjének hétfői adásában.
Jó hír a hazai lakáshitelpiac számára: nemcsak a lakásárak emelkedése hajtotta tavaly a hitelezést, közel ugyanilyen arányban a hitelfelvevők száma is gyarapodott. A KSH friss, 2021-es adatai szerint továbbra is magas, 69% a használt lakás vásárlására felvett hitelek aránya, a felújításra, bővítésre felvett hitelek aránya pedig megduplázódott. Továbbra is magas a készpénzes vevők aránya: a lakásvásárlások mintegy 53%-ánál vettek igénybe lakáscélú hitelt a vásárlók. A témáról részletesen is szó lesz május 17-ei Hitelezés 2022 konferenciánkon, érdemes regisztrálni a rendezvényre.
Pénteken, május 6-án nyit a legnagyobb hazai ingatlanpiaci rendezvény, a Portfolio Lakás Kiállítás, amely ingyenes belépéssel, szolgáltatókkal, ingatlanfejlesztőkkel, bankokkal és szakmai előadásokkal várja a szektor iránt érdeklődőket.
Délután ötkor jön a Checklist, lapunk munkanapokon megjelenő podcastjének hétfői kiadása, melyben arról lesz szó, hogy az új lakások aránytalan drágulását követően érdemes-e inkább használt lakást venni, s a Dnyeszter Menti Köztársaságban éleződő újabb európai konfliktusról is szót ejtünk.
A világ energiafogyasztásának harmadát épületeink fűtésére és hűtésére fordítjuk. Az energiafaló ingatlanok rengeteg károsanyag-kibocsátásért és légszennyezésért felelősek, amelyet szakszerűen tervezett és kivitelezett energiahatékonysági felújításokkal lehet jelentősen csökkenteni. A Föld légköre 1985 óta megállíthatatlanul melegszik, és a Föld napja alkalmából klímavédelmi szervezetek is figyelmeztetnek arra, hogy változtatásra van szükség. A Knauf Insulation közleménye az ingatlanok szigetelésének fontosságára hívják fel a figyelmet, amellyel egyrészt energiamegtakarítást lehet elérni, a kisebb rezsiköltségek mellett pedig a környezeti terhelést is visszaszoríthatjuk.
Tovább robognak a lakásárak Magyarországon, így akik először vesznek lakást, vagy értékesebb ingatlanba költöznek, azok nagyobb összegű hitelt kénytelenek felvenni most, mint korábban. Csakhogy a kamatok és velük együtt a törlesztőrészletek is felfelé vágtatnak, így nemhogy a nagyobb, már a változatlan hitelösszeget is egyre nehezebb bevállalni a szerényebben növekvő havi keresetből. Megnéztük, hogy mennyivel kisebb hitelösszeget tud felvenni mostanában egy átlag- illetve egy mediánkeresetű hitelfelvevő, mint az elmúlt években, és azt találtuk, hogy egészen nagy, 20-30%-os az éves visszaesés a felvehető hitelösszegben. A hitelezhetőség tömeges romlása érzékelhetően visszavetheti a lakásvásárlói keresletet és a hitelkihelyezéseket is az előttünk álló időszakban, miközben már a zöldhitel sem kínál egérutat.
Jelenleg egyetlen hazai banknál sem érhető el a Zöld Otthon Program legfeljebb 2,5%-os kamatozású lakáshitele az új érdeklődők számára, a hitelbefogadások szünetelnek. Bár az OTP és az Erste az elmúlt napokban korlátozottan még fogadott be kérelmeket, ma már náluk sem elérhető a termék. Néhány bank viszont nem zárja ki ezt: náluk a folyamatban lévő kérelmek elbírálása zajlik, és azt követően dönthetnek a befogadások esetleges korlátozott újraindításáról. Néhány óránál hosszabb hitelbefogadási időkeretre azonban valószínűleg már sehol sem számíthatnak az érdeklődők, így tényleg csak a szemfülesség dönthet.
Nem kell megijedni: az 5 éven belül gyermeket vállaló fiatal házasok számára a futamidő végéig 0%-os kamatozású marad a babaváró hitel, akár felvették már, akár ezután fogják felvenni a kölcsönt, és jelen állás szerint a tartozáselengedés és a törlesztésfelfüggesztés szabályai sem változnak. A kamattámogatást fizető állam és az 5 éven túl is gyermektelen hitelfelevők számára azonban egyre jobban fáj a kamatkörnyezet emelkedése, a kamattámogatás (amit utóbbiaknak vissza kell fizetniük) ugyanis az 5 éves állampapírpiaci hozamokat követi, most éppen meredeken felfelé. A kormány friss döntése e terhen enyhít valamelyest az április 29-e után igényelt hitelek esetében, ismét a bankok kárára, ahogy ezt a kamatstopnál is látjuk.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk napi podcastjének keddi adása. A műsor első részében a magyarországi lakáspiac állapotáról és a lakásvásárlók alkudozási esélyeiről kérdeztük Rácz Gábort, a Portfolio ingatlanpiaci elemzőjét. Az adás második részében Weinhardt Attila, a Portfolio makro rovatának elemzője számolt be arról, hogy mekkora összegek forognak kockán az EU és a magyar kormány jogállamisággal kapcsolatos vitájában, és hogy milyen lehetséges forgatókönyvei lehetnek a csatának.
Délután 5 körül jön a Portfolio Checklist, lapunk napi podcastjének keddi adása. A műsor első részében az ingatlanpiacról, egészen pontosan arról lesz szó, hogy milyen eséllyel indulnak az alkudozás terén azok, akik használt lakást szeretnének vásárolni Magyarországon. Az adás második részében pedig a jogállamisági eljárás miatt veszélyben lévő EU-s pénzek köréről és mértékéről lesz szó.
A bankok válaszai alapján nagyjából ki is merült az MNB energiahatékony lakásokra kiírt Zöld Otthon Programjának múlt héten 300 milliárd forintra megemelt kerete, pedig az elmúlt két hétben már nem sok befogadás történt. Szerződéskötések és pláne folyósítások még hónapokon keresztül zajlanak majd, új hitelkérelmet azonban a bankok többsége már nem, vagy csak nagyon korlátozottan fogad majd be a következő hetekben. Az új érdeklődők közül már csak a szerencsések fogják elcsípni a legfeljebb 2,5%-os kamatozású lakáshitelt. Piaci forrásaink várakozásai szerint a mostanihoz hasonló formában biztosan nem hosszabbítja meg az MNB a programot.
A zöld hitel kibővített keretösszegének szigorodó feltételéről már biztosan hallottak azok, akik érdekeltek a témában, a 80-90 kWh éves fajlagos energiaigény közötti különbség laikusként viszont kissé megfoghatatlannak tűnik. Hasonlóan az is, hogy mekkora könnyebbséget jelent a házépíttetőnek, hogy BB energetikai minősítési követelményt meghagyta az MNB, és nem módosította AA kategóriára. Szakértő bevonásával utánajártunk, hogy mit jelentenek ezek a minősítések, mit jelent pontosan a 90-ről 80 kWh-ra csökkentett fajlagos éves energiaigény mutató a gyakorlatban, milyen műszaki beavatkozásokkal lehet jobban közelíteni ezeket a határszámokat, és ezek mennyivel emelhetik meg a végső kiadásokat. A korábbi cikkünk főleg az új társasházi lakást vásárlók megnyugtatására szolgált, a mostani pedig a házépítőknek lehet hasznos iránymutatás.
Eltűnőben vannak a 6% alatti kamatok a piaci kamatozású lakáshitelek kínálatából Magyarországon. Az eddig legalacsonyabb kamatokat kínáló UniCredit is kamatemelésre készül pár napon belül. Messze a kamatemelési folyamat vége: az aktuális bankközi kamatok a 6,2-6,3%-os átlagkamat helyett már 7,9-8,5%-os kamatot indokolnának, és ez 2-3 hónapon belül be is következhet. Ez bizony már 40-50%-kal magasabb törlesztőrészletet és visszafizetendő összeget jelent az egy évvel ezelőtt felvett hitelekhez képest. Aki tehát hitelt venne fel, érdemes mielőbb lépnie, a választáshoz pedig a Pénzcentrum kalkulátorát használnia.
Sokan lélegezhetnek fel a nagyobb zöldhitel-keret bejelentése után, a korábbi 200 milliárdos összeg gyors kimerülése egyértelműen megmutatta, hogy van igény a maximum 2,5%-os hitelre, illetve az új lakásokra. A 100 milliárdos bővítés azonban újabb kérdést is hozott magával, az MNB ugyanis szigorította az új lakások és házak által évente felhasználható maximális primer energia mértékét a zöld hitelek esetén. Adódik tehát a kérdés, hogy mennyiben érinti ez a jelenleg zöld hitelre alkalmas lakások állományát és egyáltalán milyen energiaigényük van az egyes budapesti új lakásoknak. Ennek jártunk utána a nagyobb fejlesztőket megkérdezve.
Mai ülésén 100 milliárd forinttal megemelte a Monetáris Tanács a Zöld Otthon Program eddigi 200 milliárd forintos keretösszegét. Ahogy várható volt, szigorítanak egy feltételen is: a finanszírozható lakásokra vonatkozó primer éves energetikai követelmény a maximális 90 kWh-ról 80 kWh-ra csökken. A magasabb minőségű zöld jelzáloglevelek térnyerése érdekében a Zöld Jelzáloglevél-vásárlási Program feltételeinek szigorításáról is döntöttek, de a részleteket a hazai jelzálogbankkal folytatott konzultáció alapján fogják kidolgozni.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Újabb ukrán támadás történt orosz területen.
Megjelent a legfrissebb Építőipari Trendmonitor.
Május 6-ig véleményezhető társadalmi egyeztetésen.
Új tanulmány készült.
Kiszámoltuk, mi éri meg jobban.
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklist vendége volt.
