Lengyelország szerdán 5 és 10 éves lejáratú euróban denominált kötvényeket bocsátott ki összesen 3 milliárd euró értékben. A rövidebb kötvények 60, míg a 10 évesek 110 bázispontos felárral keltek el. Utóbbi esetében jóval olcsóbban tudott eladósodni Lengyelország, mint Magyarország, amely kedden ment piacra ugyanilyen lejáratú papírral.
A lengyel-magyar kapcsolatok és barátság hosszú időre tekintenek vissza, s a közös uralkodók, dinasztikus kapcsolatok, közös szentek mellett számos olyan eseményt is felidézhetünk, ahol a két nép/állam közötti együttműködésre különleges körülmények között került sor: lengyelek harcoltak az 1848-49-es szabadságharcban, magyarok vettek részt az 1863-as januári felkelésben, majd az 1944-es varsói felkelésben; a II. világháború idején Magyarország nemhogy nem üzent hadat Lengyelországnak, de még a lengyel menekülteket is befogadta; az államszocialista időszakban az elégedetlenséget kifejező társadalmi megmozdulások közötti kapcsolatok pedig végül az ellenzéki együttműködésben öltöttek testet. Ezek a viszonylag széles körben ismert közös pontok, összekapcsolódások a sokasodó történeti munkáknak köszönhetően mára tudományosan is jól dokumentáltak (ld. Szokolay, Tischler, Mitrovits).
A lengyel Orlen olajipari vállalat ambiciózus beruházási terveket jelentett be az új stratégiájának részeként: a cég 2035-ig 380 milliárd zloty (91,5 milliárd dollár) értékű befektetést tervez, ami jelentős növekedés a korábbi célkitűzésekhez képest. Az Orlen emellett emeli osztalékfizetését, és számos energetikai projektet kíván megvalósítani a következő évtizedben.
A lengyel zloty a legerősebb szintet érte el az euróval szemben 2020 óta, köszönhetően a szigorú hazai monetáris politikának és Donald Trump második elnöki ciklusával kapcsolatos optimizmusnak. A befektetők a zloty további erősödésére számítanak, bár a makrogazdasági adatok felülírhatják még a várakozásokat – írja a Bloomberg.
Szokatlanul durva lengyel miniszteri nyilatkozat érkezett a szlovák miniszterelnök irányába azután, hogy Robert Ficó megfenyegette az ukránokat: lekapcsolják az ukrán áramexportot, megtorlásként az ukrán gáztranzit leállítása miatt. Utóbbi ügyben Szijjártó Péter magyar és Juraj Blanár szlovák külügyminiszter telefonon egyeztetett, de a magyar tárcavezető a mai posztjában sokkal enyhébb hangvételt használt az ukránokkal szemben, mint nyáron, amikor az orosz Lukoil olajszállítását érte ukrán szankció. Közben az is kiderült, hogy elmarad a mára tervezett háromoldalú ukrán-szlovák és európai bizottsági egyeztetés az ukrán gáztranzit kieséséről, mert az ukrán kormány nem képviselteti magát rajta, így egy újabb időpontot próbálnak keresni a találkozónak Brüsszelben. Időközben kiderült, hogy már a héten, január 9-én összejöhet a találkozó.
A lengyel külügyminiszter azt javasolta francia hivatali kollégájával közös hétfői párizsi sajtóértekezletén, hogy az ukrajnai háborúban a szembenálló felek „állítsák helyre a nemzetközileg elismert határokat”. A tárcavezető viszont nem zárta ki azt a lehetőséget sem, hogy „Ukrajna kezdeményezésére” esetleg legyenek területi engedmények.
Cirill feliratú meteorológiai léggömb maradványait találták meg Lengyelország északkeleti részén, közel az Oroszországhoz tartozó kalinyingrádi exklávéhoz - közölte a helyi rendőrség vasárnap.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke súlyos tüdőgyulladással küzd, ami miatt kénytelen lemondani a lengyel EU-elnökség nyitóülésén való részvételét. A betegség következtében az elnök januári programjai jelentős változásokon mennek keresztül - jelentette a hvg.
Példátlan, de egyúttal szimbolikus jelentőségű, megtorlást hajt végre Lengyelország Magyarországgal szemben, ugyanis nem kívánatos vendégnek minősítette a magyar nagykövetet a mai varsói ünnepségen, amellyel elindul a lengyel uniós soros elnökség. Emellett Orbán Viktor magyar kormányfőt sem hívták meg a mai varsói eseményre. A lépés arra adott reakció, hogy a magyar kormány decemberben politikai menedékjogot adott egy volt lengyel miniszter-helyettesnek, aki otthon korrupciós vádak miatt büntetőeljárás alatt áll.
Ukrajna 2024 során öt és félszeresére (!) növelte az uniós országokból az áramimportot, és az év során messze a legnagyobb arányban, 39%-ban, Magyarországról kapta a villamos energiát – derült ki a ma közzétett 2024-es előzetes adatokból.
A lengyel gazdaság várhatóan gyorsulni fog a következő években, miközben az infláció ingadozni fog - derül ki a Lengyel Nemzeti Bank (NBP) legfrissebb előrejelzéséből. A jegybanki szakértői szerint az infláció átmenetileg emelkedik, majd csökken, a gazdasági növekedés pedig fokozatosan erősödik.
A 2024-es „szuperválasztási év” után – amikor a Föld lakosságának mintegy fele járult a szavazóurnákhoz – 2025 jóval kevesebb választást tartogat. Európa és Magyarország szempontjából a legnagyobb téttel egyértelműen a február 23-án esedékes németországi parlamenti választások bírnak. Szűkebb régiónkat tekintve Lengyelországban elnökválasztást, Csehországban parlamenti választásokat tartanak, utóbbi Orbán Viktor szövetségese, Andrej Babiš visszatérését hozhatja. Romániában az egész elnökválasztási folyamatot meg kell ismételni, a helyzet kaotikus, bármi előfordulhat. Nagy a tét a Romániával szomszédos Moldovában, ahol kérdés, hogy többséget tudnak-e szerezni az oroszbarát erők a parlamentben, miután nemrég szűk többséggel győzött a nyugatos elnök. A Belaruszban rendezett elnökválasztásnak ellenben nincs tétje, lényegében elbábozzák, hogy a 30 éve hatalmon lévő Aljakszandr Lukasenkát újra megválasztják.
Kanadát az USA 51. államának tenné meg, a Panama-csatornát visszavenné, megvásárolná Grönlandot, Donald Trump még hivatalba sem lépett máris nagyokat mond, unatkozni biztosan nem fogunk 2025-ben, az új amerikai elnök lépései pedig hatással lesznek a befektetésekre is, legyen szó büntetővámokról, adócsökkentésről, deregulációról vagy béketeremtésről. De nem csak Trumptól lesz izgalmas az év, a jegybankok jellemzően kamatot csökkentenek, Németországban új politikai és azzal gazdasági irány is jöhet, ami egész Európára hathat, a kínai vezetés pedig nagy fiskális lazítással stimulálja a gazdaságot. Bár tudjuk, hogy a befektetések világa nem osztható fel évekre, mégis kíváncsiak voltunk, hogy a hazai profi befektetők milyen eszközökben látnak fantáziát 2025-ben. Remek olvasmány következik év elejére.
A lengyel pénzügyminisztérium jelentős előrelépést tett a jövő évi államadósság kezelésében, ami stabilizálhatja az ország pénzügyi helyzetét a következő évben. A tárca közlése szerint már idén sikerült előfinanszírozni a 2025-ös hiteligény jelentős részét.
2025-ben is folytatja magyarországi kampányát a Lengyel Idegenforgalmi Szervezet, „Lengyelország több mint gondolnád” szlogennel. Lengyelország egyre népszerűbb úti céllá válik a magyar turisták körében. Az elmúlt időszakban különösen Zakopane és környéke (Krakkó, Wieliczka) vonzotta a magyar látogatókat, de a cél, hogy az utazók figyelmét felhívják a távolabbi desztinációkra is.
2025 januárjában Lengyelország második alkalommal veszi át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét Magyarországtól, egy olyan időszakban, amelyet globális és európai szinten is jelentős kihívások és lehetőségek jellemeznek. Hatalmasak az elvárások Varsóval szemben, sokan már a magyar EU-elnökség júliusi kezdete óta vágták a centit, hogy a lengyelek átvegyék a stafétát. Az új tanácsi vezetés olyan kritikus témákra összpontosít, mint a biztonságpolitika, az energiatranszformáció, a gazdasági reziliencia, valamint az EU versenyképességének növelése. Lengyelország ezen időszak alatt egyértelműen meg kívánja határozni saját prioritásait, és az unió jövőjét befolyásoló folyamatok élére állni.
Aláírta Andrzej Duda lengyel elnök azt a törvénymódosítást, amelynek értelmében munkaszüneti nap lesz a jövő évtől a karácsonyi ünnepeket megelőző szenteste napja (december 24.) - közölték pénteken a varsói államfői hivatal honlapján.
A WP Holding keretmegállapodást írt alá a Németországban, Ausztriában, Svájcban, Csehországban, Szlovákiában, Magyarországon és Lengyelországban működő utazási társaság, az Invia cégcsoport részvényeinek megvásárlásáról – közölte a WP Holding hétfőn az MTI-vel.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A műsor első részében a közvetlen külföldi tőkebefektetésekről volt szó, ugyanis olyan országok mint például Észtország, Albánia és Lengyelország ez erős növekedést mutattak az FDI állományában, addig Magyarország, Bulgária és Oroszország, csökkenést tapasztaltak. Vendégünk Szabó Dániel, a Portfolio makroelemzője. A második részben azt jártuk körbe, hogy miként teljesíti az ESG-kritériumokat a Waberer's Csoport, amely már jövőre másodszor készíti el jelentését. Erről Tóth-Patai Krisztinát, a Waberer's ESG igazgatóját kérdeztük.
Barátságtalan lépés, hogy Magyarország politikai menedékjogot adott Marcin Romanowski volt lengyel igazságügyi miniszterhelyettesnek - írta Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter csütörtökön az X-en.