Virág Barnabás: nincs visszatérés a korábbi negatív reálkamatokhoz
A magyarországi inflációs folyamatot meghatározó 4+1 tényezőről beszélt a Gazdasági Versenyhivatal podcastadásában Virág Barnabás, az MNB alelnöke - számolt be az Infostart.
A magyarországi inflációs folyamatot meghatározó 4+1 tényezőről beszélt a Gazdasági Versenyhivatal podcastadásában Virág Barnabás, az MNB alelnöke - számolt be az Infostart.
A kártyás forgalom tovább bővült, az e-kereskedelmi forgalom még mindig húzza a kártyás fizetéseket, a mobilfizetések ismét nagyot mentek, a fizetési kérelmek alacsony bázisról ugrottak, az azonnali fizetési rendszer forgalma kis mértékben emelkedett - derül ki az MNB friss pénzforgalmi statisztikájából. Az is látszik, hogy a MNB rendeletét követően a hazai ATM-hálózat mérete nem zsugorodott tovább, a negyedévben 63 bankautomtát telepítettek a bankok. Megnéztük, mi történt az első negyedévben a pénzforgalomban.
Az MNB vizsgálata nyomán 12,5 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a JOLLY JOKER Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.-re annak jogosulatlan kiegészítő pénzügyi tevékenysége miatt. A társaság korábban jogszerűen működött, később azonban – miután a kiemelt közvetítői jogviszonya megszűnt – engedély nélkül folytatta a pénzváltási tevékenységét - közölte az MNB.
Magyarországon a felnőtt lakosság valamivel több mint egynegyedének van jelenleg hitelkártyája, és 4 százalékra tehető azoknak az aránya, akik most tervezik a beszerzését. Az idei első negyedévben a hitelkártyás vásárlások értéke 25%-kal, darabszáma 13%-kal volt magasabb Magyarországon, mint egy évvel korábban.
2022 februárja óta nem látott, vagyis egy és negyed éves mélypontra csökkent májusban a forgalomban lévő forint készpénz állománya Magyarországon az MNB friss adatai szerint.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist hétfői adása. A mai műsor első részében Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter friss felvetéséről volt szó, melynek keretében a politikus 3 százaléknál magasabban határozná meg az inflációs célt. A témával kapcsolatban Madár István, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzője volt a vendégünk. Az adás második részében egyebek mellett arról beszéltünk, hogy kormányzati részről felmerült: a magyar gazdaságnak át kell állnia egy EU-s pénzek nélküli modellre. Erről Zsiday Viktort, a Citadella alap portliókezelőjét kérdeztük.
Nem kívánja kommentálni az MNB azt a javaslatot, melyet Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter vetett fel hétfő reggel az inflációs cél lehetséges megemeléséről – válaszolta a jegybank a Portfolio megkeresésére. Így egyelőre nem tudjuk, mennyire tekinthető komolynak a javaslat, illetve mikor születhet akár döntés róla.
Nehéz évük volt a pénzügyi szektor nem banki intézményeinek 2022-ben, a legtöbb csapás a volatilis pénz- és tőkepiacokon kívül a biztosítási szektort érte, amelynek szereplői az MNB tőkepuffer előírásának köszönhetően maradhattak mindannyian talpon az utóbbi időben. Rajtuk kívül a pénztárakkal, alapkezelőkkel, befektetési és pénzügyi vállalkozásokkal is foglalkozik a jegybank friss jelentése.
Korlátozott a lehetőség az ügyfél pénzének visszaszerzésére, ha az ő aktív közreműködésével szerzik meg azt a digitális adathalászok. A fogyasztó súlyos, szándékos gondatlansága esetén ráadásul a pénzforgalmi szolgáltatónak (pl. banknak) nincs kártérítési kötelezettsége sem. A gondatlanságot, netán csalárd szándékot viszont a banknak kell részletes vizsgálattal bizonyítania. Önmagában a bankkártya vagy mobilbank használata, a PIN-kód megadása vagy az erős ügyfél-hitelesítés még nem bizonyítja, hogy a tranzakciót az ügyfél indította - olvasható az MNB közleményében.
A Szlovák Nemzeti Bank június 5-i hatállyal visszavonta a pozsonyi Novis Biztosító engedélyét. A társaság határon átnyúló biztosítóként működött itthon, azonban – a közjó védelmére szóló uniós jogkörével élve – az MNB már négy éve megtiltotta életbiztosításainak itthoni forgalmazását. A társaság magyar ügyfeleinek a szlovák felszámolónál kell majd jeleznie követelési igényét, a magyar jegybank tájékoztatást nyújt majd a folyamat kapcsán a tudomására jutó információkról - közölte a magyar felügyelet.
A vártnál nagyobb mértékben csökkent májusban az infláció Magyarországon, a KSH adatai szerint 24 százalékról 21,5 százalékra esett vissza az áremelkedés üteme, havi alapon pedig már csökkentek a fogyasztói árak. A vártnál kedvezőbb adat után az elemzők szinte biztosra veszik, hogy az év végére egyszámjegyű lesz az inflációs ráta.
A KSH csütörtök reggeli közlése szerint az áprilisi 24 százalékról 21,5 százalékra esett vissza májusban az infláció. Az MNB által közölt alapmutatók is jelentős enyhülést mutatnak a korábbi hónapokhoz képest.
Az idén külföldi nyaralásra induló magyarok 83%-a a helyszínen is bankkártyával, okostelefonnal vagy okosórával tervez fizetni, ezzel Magyarország első a régióban a Visa nyolc közép- és kelet-európai országra, köztük hazánkra is kiterjedő, „Utazási és fizetési szokások 2023” címmel megjelent tanulmánya szerint. Az utazási irodák közvetítésével külföldi nyaralást tervező magyarok 67%-a interneten foglalja le útját, de ugyanígy választ szállást a saját szervezésben utazók mintegy 70%-a is. Minden második utazást tervező magyar személyenként 200 és 600 euro közötti összeget szán külföldi nyaralásra - olvasható a Visa közleményében.
A pénzügyi szektor rekordszintű különadója ellenére a bankszektor 229 milliárd, a biztosítási szektor 7 milliárd forintos nyereséggel zárta az első negyedévet Magyarországon – derült ki a Magyar Nemzeti Bank hét elején közzétett adataiból.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A műsor első részében az Dnyeperen történt gátszakadással foglalkozunk, amely amellett hogy elönti a környező területeket, azt a veszélyt is magában rejti, hogy csökken a Zaporizzsjai atomerőmű hűtési hatékonysága. Vendégünk volt Ács Bence, a Portfolio Globál rovatának elemzője. A második blokkban a Magyar Nemzeti Bank veszteségével foglalkoztunk, amely már tavaly is tetemes volt, de jövőre és azután már a tartalékokat is elemésztheti. Erről Beke Károlyt, a Portfolio makrogazdasági elemzőjét kérdezzük.
Messze az inflációtól elmaradó mértékben, 6,6%-kal növekedett a magyar biztosítási piac díjbevétele az első negyedévben. A biztosítók első negyedéves nyeresége 20-ról 7 milliárdra olvadt, amiben a tavaly bevezetett és karácsonykor megemelt, az év egészében mintegy 90 milliárd forintra rúgó pótadónak is komoly szerepe lehetett. A kötelező biztosításokra vonatkozó adatok alapján az üzemanyag-drágulás miatt jelentősen visszaeshetett Magyarországon az autóhasználat.
Minden idők legnagyobb, 327 milliárd forintos (egész évre elszámolt) különadóterhe ellenére rekordszintű, 229 milliárd forintos adózott nyereséget ért el a magyar bankszektor az év első három hónapjában. Az MNB kedden közzétett első negyedéves adatai alapján megnéztük, miként lehetséges ez: a magyarázat a kamatbevételek elszállásában és a kockázati költségek beesésében egyszerre keresendő.
A költségvetés kamatkiadásának növekedésén és a jegybank veszteségének megtérítésén keresztül jelentős többletkiadást okozhat 2024-ben a kamatok emelése. A pluszkiadás az idei évhez viszonyítva akár az 1000 milliárd forintot is megközelítheti, 2022-höz képest pedig akár 2000 milliárd forint is lehet. Ez pedig egyben azt is jelenti, hogy az elfogadás előtt álló jövő évi költségvetésnek ezzel a súlyos determinációval kellett elkészülnie - részben ez okozza, hogy a büdzsé kevés tartalékkal, meglehetősen ingatag tervezési alapokra épülve készült el, jócskán növelve a megvalósulási kockázatokat.
Nem tévedés: 73%-kal kevesebb lakáshitelt vett fel a magyar lakosság áprilisban, mint egy évvel korábban. Biztató hír azért, hogy a lakáspiac most már valamelyest élénkülni látszik. A személyi kölcsönöknél 11%-os visszaesést látunk, miközben a betétek most már nemcsak a lakosságnál, hanem a vállalatoknál is apadnak, a háztartások esetében egy év alatt 7,5%-kal. A legnagyobb furcsaság az, hogy a Baross Gábor hitelprogram ellenére a vállalatok most már három egymást követő hónapon keresztül nettó hiteltörlesztők voltak, mintha a program szerződéskötései még nem jelentek volna meg a statisztikákban.
A pénzügyi vállalkozásoknak idén december 31-ig, illetve 2026 december végéig – a biztonságos működés fenntartása érdekében – két lépésben jelentősen növelniük kell induló tőkéjüket. A tőkeemelés és a tulajdonosi befolyásoló részesedés változása bejelentési vagy/és engedélyezési kötelezettségekkel jár az érintett piaci szereplőknek. Az MNB vezetői körlevéllel segíti a folyamatot, ám a tőkeemelést nem teljesítő piaci szereplők engedélyét vissza is vonhatja - közölte a felügyelet.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Nem erősítették meg az információkat.
Ismét előkerült Prigozsin neve.
"Ne hagyja, hogy kötvényalapot adjanak el önnek!"
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?