A legtöbb ember számára a munka egy stresszes tevékenység. Az Egyesült Államokban a munkavállalók mintegy 77 százaléka számolt már be munkahelyi stresszről, derült ki az Amerikai Pszichológiai Társaság áprilisban megjelent, 2023-as Work in America felméréséből. Az amerikai munkaügyi minisztérium foglalkozási információs hálózata ezt követően 873 foglalkozást rangsorolt a stressztűrés alapján.
Mintegy 3300 halálos munkahelyi baleset történt az EU-ban 2021-ben. Ezek közül 82 haláleset Magyarországon következett be – derül ki az Eurostat munkahelyi balesetekről szóló friss adataiból. Magyarország az uniós tagországok középmezőnyében található a 100 ezer foglalkoztatottra jutó halálos, illetve nem halálos, de legalább négynapos távolléttel járó munkabalesetek előfordulási arányában. A tagországok mutatóinak összehasonlítását azonban megnehezíti, hogy az egyes országokban eltérő arányban jelentik be hivatalosan a munkahelyi baleseteket. A balesetekkel leginkább sújtott ágazatnak az építőipar számít az EU-ban, az összes uniós munkahelyi haláleset több mint ötöde ebben az ágazatban történt 2021-ben.
Egyes munkáltatók egyenesen megtiltják az olyan mesterséges intelligencia alapú eszközök használatát, mint az OpenAI ChatGPT-je. Azok az alkalmazottak viszont, akik megszerették ezt a technológiát - például mert úgy érzik, hogy nagyban megkönnyíti és gyorsítja a munkájukat -, megtalálják a módját, hogy diszkréten visszacsatornázzák őket a mindennapjaikba.
Az ember, ha állást keres, általában megírja vagy frissíti az önéletrajzát, esetleg átnézeti egy szakemberrel, majd benyújtja minél több munkahelyre, és izgatottan várakozik. Mások viszont egyenesen megkeresik a kiszemelt cég vezetőjét vagy HR-főnökét, rácsetelnek, Messenger üzenetet, TikTok-videót küldenek neki, és igyekeznek levenni az illetőt a lábáról. A technika, bár elsőre merőben szokatlannak tűnhet, működik.
Elcsépelt kifejezés lett a "toxikus munkahely", és a jelentése annyira kiszélesedett, hogy a jelentése egyre homályosabbá vált. Szakértők szerint ezt a jelzős szerkezetet csak a legkirívóbb viselkedésformákra kellene fenntartani. Azokra, amelyek valóban és egyértelműen elfogadhatatlanok a munkahelyeken belül és kívül is.
November 20-ra várható egy olyan átfogó bérmegállapodás, amely nemcsak az idei bérkompenzációról, a jövő évi emelésről, de a következő 4 év béremelési stratégiájáról is szól. Lényegében célegyenesben van a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma mai ülése után a teljes bérmegállapodás. Az egyik munkáltatói szervezet kért egy kis haladékot, hogy még várják meg a harmadik negyedévi GDP-adatokat, mert recessziós környezetben azért nem biztos, hogy ugyanúgy terhelnék a vállalatokat a jövő évi béremeléssel, mint akkor, ha véget ért a visszaesés. A következő négy évben 400 ezer forint közelébe kellene, hogy emelkedjen a minimálbér, már csak az uniós irányelvek miatt is.
Egyensúlyba hoz és ott is tart: olcsóbb, hatékonyabb, de motivációs szempontból is számos pozitívumot rejt magában, ráadásul még a környezetre is jótékony hatást gyakorol a hibrid munkavégzés. Mit és hogyan profitálhatnak az egyének és a cégek a Covid hozta újhullámos megoldásokból?
Ma már egyre több közösségi médiás tartalomkészítő keres irtózatos pénzeket. Influenszerként vállalkozásokat működtetnek, embereket foglalkoztatnak, professzionális márkaépítést végeznek. Legtöbbjük kreatív igazgató, tehetségkutató, szerkesztő, rendezvényszervező, közösségimédia-menedzser, termékfejlesztő és értékesítési szakember egy személyben. Itt az ideje, hogy munkájukat valódi teljesítményként ismerjék el?
Magyarországon hetente átlagosan 39,6 órát dolgoznak a 20-64 év közötti foglalkoztatottak, ami a hatodik legtöbb heti munkaidőnek számít az EU-n belül – olvasható ki az Eurostat frissen megjelent, tavalyi évre vonatkozó adataiból. Nálunk a heti 40 órát vagy annál többet dolgozók aránya 95% körüli, aminél magasabb szint csak Bulgáriában és Romániában mutatható ki. A hazai foglalkoztatottakon belül – szinte minden EU-tagállamhoz hasonlóan – az alkalmazottakkal rendelkező önfoglalkoztatók dolgoznak a legtöbbet hetente (41,3 órát). Az alkalmazottak pedig heti 39,5 órát dolgoznak itthon, ami ebben a foglalkoztatási formában a hatodik legmagasabb óraszámnak számít az EU-n belül.
Nem mindenhol vált rugalmasabbá a munkavégzés a koronavírus-járvány hatására. Számos helyen még keményebbé vált a munka: kémszoftverekkel figyelik az embereket, akik még a szabadságukon is dolgoznak, míg máshol ragaszkodnak az irodai munkavégzéshez, illetve a túlórákhoz.
Míg egyes vállalatok fenyegetésekkel és ultimátumokkal igyekeznek visszaterelni a kollégákat az irodába, mások épp ellenkezőleg: pluszjuttatásokkal, vonzó közeggel és - az ingázás terhéért cserébe - rövidített munkaidővel ösztönöznek.
Az önszántából különböző okok miatt határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalók aránya Magyarországon meghaladja azokét, akik azért vállalnak ilyen munkát, mert nem találtak határozatlan időre szóló állást – ezt mutatják az Eurofound munkaerőpiaci jelentésének legfrissebb, 2021-re vonatkozó adatai. A szociális, foglalkoztatási és munkaügyi kérdésekkel foglalkozó uniós ügynökség elemzéséből kiderül: Nyugat-Európában a kelet-európai EU-tagállamokhoz képest alacsonyabb a teljes munkaidőben, határozatlan idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalók aránya. Ezekben az országokban az atipikus módon foglalkoztatott legtöbb munkavállaló önkéntes alapon választott részmunkaidőben dolgozik.
Valamiért augusztus 24-én mondanak beteget a legtöbben Amerikában az egész évben.
Számos veszélyt rejt magában az a törvénytervezet, amely levenné a munkáltatók válláról a munkavédelmi tájékoztatási felelősséget és azt a dolgozókra hárítaná. Ha elfogadják a javaslatot, az akár az egészséges és biztonságos munkavégzéshez fűződő alapjog sérelmével is járhat - mondta a Portfolio Checklist podcastban Dudás Katalin jogász, az Országos Munkavédelmi Bizottság munkavállalói oldalának ügyvivője.
Korántsem lázadás, de markáns fellépés zajlik a kizsigerelő munkakultúra, az emberi igényeket és vágyakat figyelmen kívül hagyó vállalati működés ellen. A "csendes felmondás", vagyis quiet quitting vírusszerűen kezdett terjedni tavaly, mostanra azonban mintha kifogta volna a mozgalom vitorlájából a szelet az infláció és a megélhetési nehézségek növekedése. Ez azonban csak a látszat.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása. A műsor első részében azzal a törvénytervezettel foglalkoztunk, amely könnyítene a munkavédelmi oktatás szabályain, és amely kiváltotta a szakszervezetek haragját. Vendégünk volt Dudás Katalin, jogász az Országos Munkavédelmi Bizottság munkavállalói oldalának ügyvivője. A második részben Kína uniós terjeszkedéséről volt szó, amely leginkább a német ipar számára veszélyes, de hat az egész belső piacra is. Erről Szabó Dánielt, a Portfolio uniós ügyekkel foglalkozó elemzőjét kérdeztük.
Egy új elemzés szerint, ha az Egyesült Államokban a nőknek fizetést adnának a gondozási és gyereknevelési munkájukért, akkor évente 627 milliárd dollárral többet keresnének – írja a Bloomberg.
Míg a férfiak általában profitálnak abból, ha gyermekük születik, a nők karrierjét gyakorlatilag lenullázza a szülés. A bérkülönbségek, a munkaadói félelmek, a túl kevés bölcsőde, illetve társadalmi sztereotípiák is akadályozzák, hogy egy dolgozni vágyó anya szakmai és anyagi megbecsüléssel övezve térjen vissza a munkaerőpiacra.
Az idei nyáron volt a legkedvezőbb mind a szabálytalan munkáltatók, mind a szabálytalanul foglalkoztatott munkavállalók aránya 2015 óta a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság szokásos, nyári akcióellenőrzése alapján – írja a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleménye. A be nem jelentett foglalkoztatás mértéke is mérséklődött, 26 százalék alá csökkent az arányuk az ellenőrzött munkavállalók esetében.
Tavalyhoz hasonlóan idén is a második legrosszabb osztályzatot kapta Magyarország a munkavállalói jogok érvényesülése terén a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetségtől (ITUC), amely öt kategóriába sorolta a felmérésbe bevont 149 országot. Így továbbra is azon országcsoportban szerepel hazánk, ahol a munkavállalói jogok megsértését rendszerszintűnek minősíti az ITUC.
Elindultunk az úton, de sok még a kérdőjel.
Állítólag nem sokkal Trump beiktatása után hozzá is kezdenek.
Pozitív üzeneteket mondott a küldöttség vezetője.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Ukrán katonai létesítményekre is csapást mértek.
Megerősítik a két ország partnerségét a nyugati szankciók ellenében.
Mire számíthatnak a bértárgyaláson?
Az orosz haderő elérte az ukrán véderő egyik legfontosabb városát.
Napokon belül kamatot vált az első PMÁP-sorozat.
